Hontalan rabokhoz láncolta magát Obama

2009.01.22. 18:00

Egy évet adott magának Barack Obama új amerikai elnök a guantánamói fogolytábor bezárására, sőt, ígéretét elnöki rendeletbe foglalta. Nem lesz könnyű dolga. Az igazi terroristák ellen kevés az olyan bizonyíték, amely polgári bíróság előtt is megállna, a szabadon engedhető rabok pedig eddig senkinek sem kellettek.

"Add vissza nekünk azt az Amerikát, amelyben hihetünk" - ez volt olvasható az Amerikai Polgárjogi Szövetség által a New York Timesban közzétett egész oldalas hirdetésben, amelyben arra szólították fel Barack Obama kedden beiktatott amerikai elnököt, hogy első hivatali napján jelentse be a guantánamói fogolytábor bezárását. Obama eleget tett a kérésnek.

"A guantánamói létesítményt... be kell zárni, amilyen hamar csak lehet, de nem később, mint ettől a rendelkezéstől számított egy év" - szerepel az elnök által csütörtökön aláírt rendeletben. Aki a tábor bezárása után is őrizetben maradna, azt "vissza kell engedni hazájába, szabadon kell engedni egy harmadik országba vagy egy másik amerikai börtönbe kell szállítani" - olvasható a dokumentumban. Obama beszüntette a terrorizmussal gyanúsítottak kegyetlen módszerekkel történő kihallgatását is.

Rice-ék is próbálták

Mondani könnyű, megtenni nehéz - kommentálta szerdán John Bellinger, Condoleezza Rice távozó külügyminiszter jogi tanácsadója az akkor még csak tervezett rendeletet. Az elmúlt négy évben Bellinger feladata volt kivédeni a tábor miatt az USA-t ért támadásokat, miközben zárt ajtók mögött azon dolgozott, hogy bezárassa az egészet. A BBC-nek nyilatkozó tanácsadó elismerte, hogy a börtöntábor rontotta Amerika megítélését, de szerinte felállítása - még ha utólag könnyű is hibának beállítani - annak idején logikus lépés volt. Szerinte a baj nem is ezzel, hanem azzal volt, hogy miután kiderült, mekkora gondot és milyen károkat okoz, képtelenek voltak bezárni.

Szerinte felettese, Rice, illetve Robert Gates védelmi miniszter és ő maga is igyekezett elérni a tábor megszüntetésért, de ez nem csak a kormánynak a tábor bezárását makacsul ellenző tagjai - elsősorban Dick Cheney alelnök, az igazságügyi minisztérium egyes emberei és a titkosszolgálatok - miatt volt nehéz ügy. A tábor bezárása számos jogi és gyakorlati akadályba ütközik.

Rossz bizonyíték

A körülbelül 255 őrizetest három osztályba lehet sorolni. Vannak a veszélyes terroristák, akiknek pere már elindult vagy legalább küszöbönállt a Bush-kormány által felállított speciális bíróságokon. Vannak azok, akiket többé-kevésbé tisztáztak, és azok, akikről nem lehet eldönteni, hogy nem fordulnak-e újra az USA ellen, ha szabadok lesznek, de nincs elég bizonyíték ellenük, hogy perbe fogják őket.

A jogi problémák az első csoporttal kezdődnek. Körülbelül 50 emberről van szó, közülük 21 ellen indult már per a 2006-ban erre a célra felállított különleges katonai törvényszékeken, de ezeket a pereket várhatóan megszüntetik és újakat indítanak. Ez azonban felveti a bizonyítékok problémáját. Ha amerikai polgári bíróság elé állítják őket - például a szeptember 11-i támadások miatt perbe fogott Hálid Sejk Mohamedet -, az amerikai törvényekkel ellentétes kínzásokkal - például a fullasztásos módszerrel, amikor a kikötözött, hátára fektetett gyanúsított arcába vizet öntenek, ami befolyik orrába, szájába, letüdőzi, ami fuldoklásra készteti - kikényszerített vallomások alapján nem ítélhetik el őket. Hálid Sejk Mohamed például hiába ismerte el bűnösségét és nyilvánította ki halálos ítélet iránti vágyát, a törvényesen megszerzett bizonyíték hiányában akár szabadlábra is bocsáthatnák.

Pár tucat ügy

Bellinger hatalmas politikai vitát és a közvélemény ellenállását jósolja arra az esetre, ha Obama megpróbálja a legveszélyesebb foglyokat szövetségi bíróság elé citálni vagy az USA területén lévő katonai bázison, börtönben elhelyezni.

Hasonló módszerrel megszerzett bizonyítékokat csak katonai bíróságok fogadhatnak el. Obama egyik jogi tanácsadója, Laurence Tribe oxfordi jogászprofesszor ezért vegyes - polgári és katonai - bíróságok felállítását javasolja. Ez azonban erősen emlékeztet a 2006-ban felállított speciális törvényszékekre, amelyeket lehet, hogy felszámol az új vezetés. A javaslat kritikusai szerint ezekkel az újabb különleges bíróságokkal az USA-ba importálnák egész Guantánamót. Ráadásul alkotmányjogi kérdéseket is felvet egy ilyen újfajta bírósági rendszer létrehozása, és nem mellékes a BBC elemzője szerint az sem, érdemes-e pár tucat ügy miatt egy egészen új rendszert felállítani.

Forrás: AFP

Nincs hova küldeni őket

A gyakorlati problémák a maradék körülbelül 200 fogoly sorsával kapcsolatosak. Közülük sokakat már elengedhetnének, de nincs hova. Hazájukat egyetlen esetben sem sikerült meggyőzni arról, hogy visszafogadják őket, ami nem véletlen: általában saját kormányaikkal is szemben állnak. Ráadásul körülbelül 50 olyan fogoly is van köztük, akiket törvényesen - emberi jogi megfontolásokból, mivel rossz bánásmódra, kínzásra számíthatnak - nem lehetne eredeti hazájukba, többek között Kínába, Líbiába, Oroszországba, Tunéziába, Üzbegisztánba visszaengedni.

Öket és azokat, akiknek a helyzete még bizonytalan, jogvédők szerint Európában vagy az USA-ban kellene szabadon bocsátani, ha van olyan ország, amely hajlandó őket befogadni. Ilyen azonban nem sok akad. Condoleezza Rice fentebb idézett jogi tanácsadója azt mondta, ő beutazta a világot, hogy ilyen országokat találjon, és még azt is megtette, hogy titokban elismerte az általuk hangoztatott kritikákat, de ezeken felül senkitől nem kapott tanácsot vagy javaslatot arra, hogyan lehetne megoldani a problémát.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK