Kérői akadhatnak az arabellenes radikálisnak Izraelben

Holtverseny alakult ki az izraeli parlamenti választásokon a két nagy rivális párt között az előzetes végeredmény szerint. A Likud és a Kadima vezetői magukat ünneplik, pedig csak szövetségesekkel tudnak majd kormányt alakítani. A koalíciós egyezkedés várhatóan sokáig elhúzódik, a mérleg nyelve egy arabellenes radikális, aki két államot akar: egy tisztán zsidót és egy tisztán arabot.

A két nagy rivális saját győzelmét ünnepli Izraelben, ahol kedden tartottak előre hozott parlamenti választást. A jelenleg kormányzó, Cipi Livni vezette jobbközép Kadima 28, legnagyobb ellenfele, a Benjamin Netanjahu vezette jobboldali Likud 27 képviselői helyet szerzett a nem hivatalos - a szavazatok 99 százalékának összeszámlálása után nyilvánosságra hozott - adatok szerint. A Kadimának így várhatóan eggyel kevesebb képviselője lesz, mint most, a Likud viszont az eddigi 12 mandátumához képest jelentősen megerősödik.

Livni közölte, kész az ország vezetésére, miközben Netanjahu kijelentette, hogy a nemzeti tábor győzött. Kormányozni azonban egyedül egyikük sem lesz képes a 120 tagú izraeli törvényhozásban. A nem hivatalos eredmények szerint a harmadik legerősebb párt a szélsőjobboldali Iszrael Béténu (Izrael az Otthonunk) lett 15 mandátummal, negyedik helyen pedig a Munkapárt végzett 13 képviselővel. A Sasz szefárd ultraortodox vallási párt 11 képviselőt delegálhat a parlamentbe.

Kikből állhat az új koalíció?

Az izraeli Haaretz szerint a jobboldal áll jobban: Netanjahu hagyományos szövetségeseivel könnyebben össze tudja hozni a szükséges parlamenti többséget (61 szavazatot). Livniéknek nehezebb a dolga, mivel több kis párt támogatására is szükségük van, ám ezek közül több ellenzi a Kadima politikáját, nem értenek egyet például azzal, hogy békéért cserébe területeket kínálnak a palesztinoknak.

A kiegyenlített választási eredmény a lehető legrosszabb Izrael számára, mivel napokig, sőt akár hetekig is tarthat a kormányalakítási huzavona. Ebben is a Likud áll jobban, amely már a választások előtt megegyezett a Sasszal. A végső szót Simon Peresz izraeli államfő mondja majd ki arról, ki alakíthatja meg az új kormányt, ha megvannak a végleges eredmények, és egyeztetett a parlamentbe került 12 párt vezetőivel. A gyakorlat az, hogy az államfő a legtöbb mandátumot szerzett pártot kéri fel kormányalakításra, de ettől eltérhetnek, ha más párt stabilabb koalíciót tud létrehozni. A kiválasztottnak azután 42 napja lesz kormányt alakítani. Ha ez nem sikerül, az államfő más pártvezetőt is felkérhet kormányalakításra.

Két államot akar a királycsináló

A királycsináló az Avigdor Lieberman vezette jobboldali nacionalista, keményen arabellenes Iszrael Béténu lesz, amely a harmadik legerősebb párt lesz az új parlamentben. A párt Izrael történetében első alkalommal előzte meg Ehud Barak Munkapártját. Liebermant így nehéz lesz kihagyni a kormányból - ugyan jobboldali, de nem zárkózik el egyértelműen a Kadimától sem, amelyben sok egykori likudos politizál -, ha pedig mégis kimarad, akkor erős ellenzék lesz.

A Haaretz szerint szerdán már tárgyalt vele Cipi Livni - és megállapodtak, hogy folytatják a megbeszéléseket -, de ugyanezen a napon Netanjahuval is folytatott megbeszélést. Lieberman egyelőre lebegteti, hogy ki mellé áll.

"Lieberman ennek a választási kampánynak a sztorija" - írta pár nappal a voksolás előtt a Jediot Aharonot izraeli lap. Lieberman a moldovai Kisinyovból származik, az 1970-es években került Izraelbe. Előbb a Likud tagja volt, 1990-ben Netanyahu kampányát, majd a miniszterelnöki hivatalt vezette. 1999-ben alapított saját pártot. Több miniszteri tárcát is kapott, de sosem bíztak meg benne partnerei, és mindig kihullott a hatalomból.

Lieberman pártjától ódzkodnak a nagy pártok, mert vezérét egyszerűen demagógnak tekintik, és attól tartanak, hogy arabellenes hozzáállása aláássa a zsidók és arabok békés és demokratikus együttélését az országban. A fő probléma a többi párt számára az, hogy Lieberman megnyerte magának a fiatalok jelentős részét, akik fel vannak háborodva a palesztinokat támogató arabok miatt. Egy tíz izraeli középiskolában végzett, nem hivatalos felmérés szerint Lieberman pártja a legnépszerűbb például a gimnazisták között. "A hűség az ifjúság legégetőbb ügye. Amellett vannak, hogy be kell vonulni a seregbe és ezért a nemzeti megbecsültség fontos nekik. Olyasvalakit akarnak, akinek a szavai helyesek, aki kiáll az elvei mellett. Avigdor Lieberman erőt mutat" - mondta a Haaretznek Alex Miller, Lieberman pártjának egyik tagja.

Neki udvarolnak

Amit csinál, azt kiválóan csinálja - írta a választás előtt a New York Times Liebermanról. Első ránézésre egyszerű szélsőjobbosnak tűnik: retorikájának lényege, hogy tele van az ország arabokkal, és ők okozzák a legnagyobb biztonsági rizikót. Nem vallásos viszont, egy etnikailag tisztább állam érdekében akár területet is hajlandó lenne feladni. Álma két állam: egy izraeli és egy palesztin. Utóbbinak szívesen átadná az izraeli arabokat, míg a zsidó telepeseket hazatelepítené. Szavazati jogot csak annak adna, aki esküt tesz a zsidó, demokratikus államra, annak szimbólumaira (zászló, himnusz) és persze katonai szolgálatot is ellát.

Még a puhák is kemények

Az új izraeli kormány összetétele komoly hatással lesz a palesztinokkal folyó egyezkedésekre. A jelenleg kormányzó, elvileg békepárti Kadima eredetileg a békét területért cserébe politikát hirdette, és közvetett béketárgyalásokat kezdett Szíriával is. Hároméves uralma alatt azonban 2 háborút is indított (2006-ban a libanoni Hezbollah, 2008 legvégén pedig a gázai övezetet uraló Hamász ellen).

Hozzájuk képest a Likud sokkal keményvonalasabb, hallani sem akar a palesztin államiságról. A korábban gazdasági miniszterként, majd miniszterelnökként is szolgáló Netanjahu inkább a palesztinok lakta térségek gazdasági fejlesztésével enyhítené a konfliktust.

Pedig a Kadima a Likudból nőtt ki, Ariel Saron alakította 2005-ben, miután addigi pártja, a Likud nem volt hajlandó beleegyezni az általa szorgalmazott egyoldalú kivonulási tervbe, aminek végeredménye a Gázai övezet 2005-ös kiürítése volt. Az új párt számos likudost, és munkapárti politikust is beszippantott. 2006-ban meg is nyerte a választást - 29 mandátummal.

A mostani előre hozott választást azért rendelték el, mert Ariel Saron megbetegedése és kómába esése után az ő helyét átvevő Ehud Olmert kormányfő tavaly ősszel lemondott. Olmert ellen ugyanis korrupciós vádak merültek fel. Először Cipi Livni külügyminiszter próbálkozott kormányalakítással még tavaly ősszel, ám nem sikerült a 42 napos határidőn belül működőképes kabinetet összehoznia.