"Most már elég volt" - amikor egy román falu háborúzik

2009.02.28. 13:03

Közép-Kelet-Európa legnagyobb roma populációja Romániában él. Haller István szerint bár csak félmillióan vallják be magukról, a cigányok száma másfél millióra tehető. Ezzel a cigány kisebbség a magyar után a második legnagyobb az országban.

Romániában - Magyarországhoz hasonlóan - a rendszerváltás után elsőként a cigányok lába alól csúszott ki a talaj: az országban mélyszegénységben élők legnagyobb részét ők teszik ki, és a szegények kétharmada, mintegy 630 ezer ember is roma - derül ki egy 2002-es tanulmányból, amelyet Gabriel Troc írt az átalakuló roma populációról. A cigányok többsége a teljes foglalkoztatottság megszűnésével nem csak vagyontalan és - sokszor fizikailag is - elszigetelt lett, de az összes rejtett előítélet is felszínre tört 1989 után. Az előítéleteket tovább erősítette, hogy a lecsúszottak egy része azóta engedély nélküli piacozásból, lopásból, koldulásból, prostitúcióból, kábítószer- és fegyverkereskedelemből próbál megélni - írta Gabriel Troc.

A romániai Diszkrimináció-ellenes Tanács (CNCD) 2006-os felmérése szerint a nem romák 81 százaléka szerint a törvénysértők nagy része cigány, és 61 százalékuk szerint szégyent hoznak Romániára. A megkérdezettek fele nem engedné meg, hogy a romák külföldre utazzanak, ötödük pedig bizonyos kocsmákból és üzletekből is kitiltaná őket. Ugyanennyien legszívesebben mindannyiukat gettóba zárnák. Pedig a romák most is jelentős részben elkülönülve élnek Haller István szerint: a nagyvárosokban peremterületeken vagy gettószerű tömbökben, és nem egy faluban is úgy alakult, hogy több kilométerre élnek a település szélétől.

Apró konfliktusok

A kisebbségkutatók szerint a több tucat roma-nem roma konfliktus nagyon hasonlít egymáshoz. Általában apróságok váltják ki az összecsapásokat, elég lehet akár egy kocsmai veszekedés vagy egy verekedés a helyi diszkóban - mondta Haller István az [origo]-nak. Az is sokszor közös szerinte, hogy a rendőrség vagy szemet huny az ezt követő események fölött, vagy maga is tevőlegesen részt vesz a konfliktusban. Míg a részt vevő rendőröket többnyire felelősségre vonják, a falubeliek a legritkább esetben felelnek - tette hozzá.

A romániai Kisebbségkutató Intézet készülő kutatása az Apácán 2007-ben történtek kapcsán a roma-nem roma konfliktusok sémáit vizsgálja. Többek között olyan települések polgármestereinek és rendőrőrseinek küldtek kérdőíveket, ahol adataik szerint nagyon szegény, részben roma lakosság él, vagy különböző faktorok alapján az együttélés tele van feszültségekkel. Olyan helyeket kerestek, ahol már volt dokumentált etnikumok közötti konfliktus, vagy ahol a romák szegregált tömbökben élnek, vagy ahová az elmúlt években nagyobb számban költöztek be.

A kérdésekre a polgármesteri hivatalok 73, a rendőrségek 33 százalékától érkezett válasz - mondta a felmérés készítője, Toma Stefánia. Az egyik kérdés úgy szólt, az elmúlt években milyen okból alakult ki kisebb-nagyobb konfliktus a romák és nem romák között. A válaszok alapján a települések felében lopások miatt volt már összetűzés, szociális segélyek osztásakor 33 százalékukban, szórakozóhelyi feszültségek miatt 29 százalékukban, szomszédsági viszályok miatt 24 százalékukban. Roma és nem roma csoportok közötti konfliktust a válaszadók 13 százaléka jelzett.

80 millió euró

A román kormány próbál küzdeni a diszkrimináció ellen, létrehozták pédául a Roma Nemzeti Hivatalt - mondta Haller. Ma már roma szakértőket is alkalmaznak a prefektúrákon - melyeket a magyar lakosság főispáni hivataloknak hív -, azonban az államtitkár szerint kis hatáskört és kevés anyagi támogatást adtak nekik, így valódi változtatásra nem képesek. A román kormányok azzal is gyakran érvelnek, hogy az 1990-es évek óta 80 millió eurót költöttek roma programokra, ez azonban Haller szerint a másfél milliós kisebbség egyes tagjaira lebontva már nagyon kevés pénznek tűnik.

Az oktatáson jelentősen változtattak, vannak már külön helyek romáknak a középfokú oktatásban és az egyetemeken, ugyanakkor az elemi oktatás nem változott jelentősen. Kezdeti stádiumban van a hátrányos helyzetű roma gyerekeknek kitalált ösztöndíjrendszer - mondta Haller, aki szerint a legkevésbé hátrányosan az egészségügy kezeli a romákat. Készült egy felmérés arról, hogy mely hatóságok mennek be a leggyakrabban a cigánynegyedekbe, első helyen a mentők, háziorvosok állnak. Az állam számos úgynevezett egészségügyi közvetítőt is kiképzett: ők általában olyan roma nők, akiknek az a feladata, hogy közvetítsenek a roma közösség és az egészségügy között, illetve felismerjék a betegségeket és orvoshoz irányítsák a romákat - magyarázta az államtitkár.

24 órás műsorok Cozmáról

Két évvel ezelőttig fokozatosan finomodott a közbeszéd a romákkal kapcsolatban - állította Haller. Akkor azonban Romániában hasonló reakciót váltott ki egy eset, mint a Cozma-gyilkosság, nemzetközi botrány lett abból, ami Olaszországban történt: Róma külvárosában, ahol sok romániai bevándorló élt, a gyanú szerint egy roma férfi megerőszakolt egy 47 éves nőt, aki később belehalt sérüléseibe. Az olasz hatóságok ezek után olyan rendeletet fogadtak el, amely lehetővé teszi a bűncselekményt elkövetett bevándorlók kitoloncolását.

Az ügy nyomán Haller szerint újra szalonképessé váltak a rasszista megnyilatkozások országszerte a legmagasabb szinteken is. A Cozma-gyilkosságot pedig a román sajtó is kiemelten kezelte - tette hozzá. "Nagyon megrendítette a román közvéleményt, szerintem a magyar sajtó kevesebbet foglalkozott vele, Marian Cozmáról 24 órás műsorokat sugároztak." A tatárszentgyörgyi eseményekről viszont egyáltalán nem tudósított a romániai sajtó - tette hozzá. A különbség a magyar és a romániai helyzet között szerinte, hogy Magyarországon feltehetően szélsőséges csoportok támadják a romákat, míg Romániában gyakran a békésnek tartott lakosság.

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK