Gasparovic győzött a szlovákiai elnökválasztáson

A nem hivatalos végeredmény alapján a posztjáért újrainduló Ivan Gasparovic államfő győzött a szlovákiai köztársasági elnökválasztás második, döntő fordulójában szombaton. Gasparovic a magyarellenes érzelmekre alapozva igyekezett mozgósítani híveit, míg kihívója, Iveta Radicová a mérsékelt szlovákokra és a magyar kisebbségre számított óvatos politikájával.

A nem hivatalos végeredmény alapján Ivan Gasparovic jelenlegi államfő nyerte meg szombaton a szlovákiai köztársasági elnökválasztást. Gasparovic a szavazatok 55,54 százalékát szerezte meg, míg Iveta Radicovát 44,46 százalék támogatta. A választói részvétel 51,67 százalékos volt, ami mintegy nyolc százalékkal magasabb, mint a két hete lezajlott első fordulóban. A két jelölt közti különbség magasabb lett a vártnál.

Gasparovic élvezte a két legerősebb kormánypárt - az Irány-Szociáldemokrácia (Smer) és a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) - támogatását, míg Iveta Radicová az ellenzék közös jelöltje volt, így Magyar Koalíció Pártja (MKP) is őt támogatta. A választás március 21-i első fordulójában a kormánypártok által támogatott Gasparovic nem tudott abszolút többséget szerezni - 43,6 százalékot kapott -, míg az ellenzéki Radicova 38 százalékot szerzett.

"Számoltam vele, számomra az eredmény nem meglepetés" - jelentette ki Gasparovic az eredményhirdetés után. A választók értékelték munkámat, megmutatták, kit tartanak hitelesnek és kiben bíznak meg - mondta az újraválasztott államfő, hozzátéve: "jelszavam nem változik: nemzetien gondolkodom, szociálisan érzek". Robert Fico miniszterelnök is megjelent éjfél előtt Gasparovic stábjában, és köszönetet mondott Szlovákiának, amiért "a stabilitást választotta".

Radicová elismerte vereségét és gratulált Gasparovicnak a győzelemhez. Kiemelte, hogy az egymillió ember támogatását kötelezettségként fogja fel egy "új kezdetre". Csáky Pál, az MKP elnöke úgy vélte: rossz hír Szlovákia számára, ha hazugságokkal és a magyar kártyával választást lehet nyerni.

A rutinos hokifanatikus

Ivan Gasparovic függetlenként indult az államfő választáson, de a héten elszólta magát, és kiderült, hogy gyakorlatilag pártpolitikai eseménynek tekinti a választást. Megszólalásai sokszor nacionalisták, és nem mindig ügyel arra, hogy a magyarellenesség gyanúját elkerülje. Az elnökjelöltek egyik, múlt vasárnapi televíziós vitájában például felrótta ellenfelének, hogy a magyar autonómiát szorgalmazó, szerinte nacionalista Magyar Koalíció Pártjával kampányolt, jóllehet azt állította, hogy hogy az egyszerű magyarokkal jól megérti magát.

Rendre megvédi vagy nem kommentálja az SNS elnöke, Jan Slota magyarellenes kirohanásait, általában azzal mentegeti a radikális politikust, hogy az csak "a magyar fél lépéseire reagál". A magyar helynevek tankönyvekben való feltüntetéséről szóló vita idején pedig kiderült, hogy nem támogatja a magyar kisebbség jogainak szélesítését, például többszöri alkalommal sem volt aláírni a módosított oktatási törvényt, amely a kisebbségi iskolák tankönyveiben lehetővé teszi a földrajzi nevek kétnyelvű - előbb kisebbségi, aztán szlovák nyelvű - használatát.

A 67 éves Gasparovic Pozsonyban szerezte meg jogi diplomáját, majd ügyész lett, egy ideig a kommunista párt tagja is volt. A rendszerváltás után, 1990-ben csehszlovák főállamügyész lett. Részt vett a szlovák alkotmány szövegezésében, majd a szlovák parlament házelnökévé választották.

Gasparovic egész politikai pályafutása során szimpatizált a nacionalista pártokkal. Belépett Vladimir Meciar Néppártjába, amelynek 1994 és 1998 közötti kormányzása alatt nacionalista politikájával gyakorlatilag lenullázta Szlovákia nemzetközi megítélését. Gasparovic egészen 2002-ig Meciar pártjának tagja volt, majd Mozgalom a Demokráciáért néven új pártot alakított, és nagy meglepetésre 2004-ben államfő lett.

Gasparovic jégkorong fanatikusa, több hokiklub vezetésében is részt vett. "Ivan Gasparovic autóversenyző is. Állítólag azt jól csinálja" - írta róla a pozsonyi Új Szó.

Az óvatos szociológus

Iveta Radicova a parlamenti ellenzék közös jelöltjeként indult az elnökválasztáson. Szlovákia első női államfője lehet. Korábban volt már kormánytag a szociológus végzettségű Radicova: Mikulás Dzurinda kabinetjében ő volt a szociális, munka- és családügyi miniszter 2005-2006 között.

Csehszlovákia felbomlása előtt a nők teljes egyenjogúságáért küzdött. Első - korán elhunyt férje - ismert szlovák humorista volt. Azóta Radicova élettársi kapcsolatban él. Élettársi kapcsolata és az abortuszhoz való jog melletti kiállása miatt többször összetűzésbe került a szlovákiai katolikus egyházzal.

Bár Gasparoviccal szemben ő számíthat a magyar szavazókra, a szlovák-magyar vitákat óvatosan kezeli. A tankönyvekben szereplő helységnevek magyar nyelven való feltüntetését például nem szavazta meg a parlamentben. "Az államnyelv ismeretét természetesnek tartom, hiszen aki nem beszéli, az önmagát diszkriminálja [...] Megjegyzem, hogy az anyanyelvhasználat jogát is maximálisan támogatom" - mondta.

Az autonómiáról egy alkalommal azt nyilatkozta, "Határozottan nem értek egyet az autonómia követelésével, határozottan elutasítom, és határozottan lemondok azon politikusok támogatásáról, akik autonómiát követelnek". Radicová ugyanakkor többször is hangsúlyozta a magyar-szlovák barátság és jó viszony fontosságát, a szélsőségesek elutasítását.

A magyar kártya

A szlovák elnökválasztási kampányt - főként a második forduló előtt - nagyban uralta a magyarokkal kapcsolatos viszony kérdése. Gasparovic rendre amiatt támadta ellenfelét, hogy elfogadta a Magyar Koalíció Pártjának támogatását, amely Gasparovic szerint autonómiát akar, el akarja töröltetni a Benes-dekrétumokat, és ellenséges a Szlovák Köztársasággal szemben.

Radicová rendre azzal védekezett, hogy az államfőnek minden szlovákiai párttal párbeszédet kel folytatnia, és a magyarok pártja is egy törvényes szlovákiai párt, Gasparovicnak pedig azzal vágott vissza, hogy aki kijátssza a magyar kártyát a kampányban, az nem méltó elnöknek.

Gasparovic ugyanakkor nem véletlenül próbálta szítani a magyarellenes indulatokat, így próbálva mozgósítani a nacionalista tábort. A pozsonyi Új Szó március elején arról írt, hogy ha magas lesz a magyarok aránya a választásokon, akkor a jelenlegi államfő legyőzhető.