Beleszaladhat a pofonba Obama a NATO-csúcson

Barack Obama amerikai elnök kérése ellenére nem akarnak újabb csapatokat küldeni Afganisztánba európai szövetségesei - ez lehet a leginkább kényes, de korántsem az egyetlen vitapont a pénteken kezdődő NATO-csúcson. Németország már nem Afganisztánban látja a német biztonság kulcsát, valószínüleg új főtitkárt sem sikerül választani, és az oroszok is feszültek a keleti bővítés lehetősége miatt.

Az európai országok vezetői várhatóan nemet mondanak Barack Obama amerikai elnöknek a pénteken kezdődő NATO-csúcson, aki arra kéri őket, csatlakozzanak az Egyesült Államok afganisztáni csapaterősítéséhez - írja a Guardian. Obama múlt héten jelentette be, hogy 17 ezerrel növeli a katonai, és négyezerrel a civil létszámot Afganisztánban, és arra kérte a NATO-tagokat, hogy ők is tegyenek hasonló erőfeszítéseket.

"Belpolitikai okokból nem vagyunk olyan helyzetben, hogy jelentős létszámemelést hajthassunk végre Afganisztánban" - mondta a Guardianak egy meg nem nevezett, magas rangú EU-tisztviselő. "A német közvélemény már nem gondolja úgy, hogy Németország biztonságát Afganisztánban lehet védeni" - nyilatkozta a brit lapnak egy német politikus. A Guardian amerikai forrásai szerint a Fehér Házat erősen frusztrálja az európai passzivitás, és az afganisztáni akció megmutathatja, hosszú távon mennyire lehet életképes a szövetség. Olaszország támogatására számíthat Obama: Silvio Berlusconi olasz kormányfő februárban bejelentette, kész nyolcszáz katonával növelni jelenlegi 2800 fős afganisztáni kontingensét, ha Washington igényt tart rá.

De nem ez lesz az egyetlen kényes pont - a brit lap szerint a hónapok óta húzódó tárgyalások ellenére valószínüleg most sem sikerül megválasztani Jaap de Hoop Scheffer főtitkár utódát. Csütörtökön Anders Fogh Rasmussen dán kormányfő bejelentette, hogy pályázik a NATO főtitkári tisztségére, a szövetség egyik legnagyobb hadseregével rendelkező Törökország azonban ellenzi a kinevezését, mert nem kér bocsánatot a dán sajtóban korábban megjelent Mohamed-karikatúrák miatt.

A csúcstalálkozón először vesz részt NATO-tagként a szövetségbe frissen belépett Albánia és Horvátország, és várhatóan a további keleti bővítés (elsősorban Grúzia és Ukrajna) is felmerül majd, ami Oroszország ellenállása miatt kényes kérdés. A Kommerszant című orosz lapnak egy orosz diplomata azt mondta, Grúzia tavaly augusztusban megmutatta, milyan agresszióra képes NATO-támogatásssal a háta mögött, Ukrajnában pedig éppen a NATO-közeledés a destabilizálódás egyik oka, az ukrán lakosság többsége ugyanis kategorikusan ellenzi a csatlakozást. A diplomata szerint a NATO-bővítés irreális értékeléseken alapul, ez újabb válaszvonalak kialakulásához vezethet Európában.

A NATO-csúcs pénteken a németországi Baden-Badenben munkavacsorával kezdődik, a hivatalos plenáris tanácskozás pedig szombaton a Rajna másik partján lesz, a strasbourgi kongresszusi központban. A csúcstalálkozó ellen már csütörtökön megkezdődtek a tüntetések Strasbourgban. Helyszíni beszámolók szerint ötszáz és kétezer között lehetett azon demonstrálók száma, akik a számukra Strasbourgtól délre kijelölt területről - "NATO-ellenes faluból" - be akartak jutni a város szívébe, de a rendfenntartók útjukat állták. Könnygázt vetettek be és ezúttal, ellentétben a néhány nappal ezelőtti kisebb csetepatékkal, mintegy száz személyt őrizetbe is vettek - közölte a francia rendőrség egy szóvivője.

A tanácskozás helyszínét gyakorlatilag lezárták, csak a környéken lakók és az akkreditált személyek közelíthetik meg. Több ezer fős rendőri erősítést vezényeltek Strasbourgba, de az atlanti szövetség ellen tiltakozók száma is egyre duzzad.