A nemzetközi nyomással dacolva Észak-Korea mégis végrehajtotta azt a rakétakilövést, amely több ország gyanúja szerint valójában egy burkolt fegyverkísérlet. Barack Obama amerikai elnök élesen bírálta a kommunista országot. Japán kérésére összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa is, amely azonban nem hozott határozatot az ügyben.

A diktatórikus berendezkedésű Észak-Korea hetekkel ezelőtt jelentette be, hogy egy műholdat akar a világűrbe juttatni, több ország is azt gyanítja azonban, hogy valójában egy nagy hatótávolságú rakéta teszteléséről van szó. Fel is szólították Phenjant, hogy álljon el a kilövéstől, de az észak-koreaiak nem tettek eleget ennek a kérésnek.

A lövedék tokiói kormányforrások szerint áthaladt Japán felett, a rakétáról levált első gyorsító fokozat feltehetően a szigetország északi részétől mintegy 280 kilométerre nyugatra a tengerbe hullott, a második pedig Japán partjaitól 1270 kilométerre keletre a Csendes-óceánba zuhant. Az észak-koreai állami hírügynökség később közölte, hogy sikeresen földkörüli pályára állították távközlési műholdjukat.

"A műhold a halhatatlan Kim Ir Szent és Kim Dzsong Ilt dicsőítő forradalmi dalokat sugároz" - közölte az észak-koreai állami Koreai Központi Hírügynökség. Ugyanakkor a dél-koreai és az amerikai hadsereg nem erősítette meg a hírt, hogy a felbocsátás sikeres lett volna. Szerintük a rakéta mindhárom fokozata megsemmisült, és a Csendes-óceánba hullott - írja az AP.

Az amerikaiak több más országgal együtt azt gyanítják, hogy a kommunista állam egy olyan rakétát tesztelt, amely akár az Egyesült Államokat is elérheti. Az egyelőre tehát nem világos, hogy valójában mit is lőttek ki az észak-koreaiak, de az amerikai elnök megbízottja, Stephen Bosworth szerint nem is ez számít. "Mindegy, hogy műhold vagy katonai rakéta kilövéséről van-e szó. Ez egy provokatív cselekedet" - idézte a CNN Bosworth ezen a héten tett nyilatkozatát.

A New York Times is a történtek politikai jelentőségére hívja fel a figyelmet. Az amerikai lap szerint a művelettel Észak-Korea az új amerikai elnököt, Barack Obamát teszi próbára. Obama vasárnap élesen bírálta Észak-Koreát, és felszólította a kommunista országot, hogy tartózkodjon a további provokatív akcióktól.

Az amerikai elnök épp Prágában tartózkodik, ahol uniós vezetőkkel tárgyal, és az egyik fő téma épp a nukleáris fegyverek terjedésének megállítása. Észak-Korea az elmúlt években szert tett legalább hat nukleáris fegyverhez elegendő alapanyagra, a nukleáris programjának leállítását célzó nemzetközi tárgyalások - amelyben az Egyesült Államok, Dél-Korea, Japán, Oroszország és Kína vesz részt - pedig épp szünetelnek.

Nemzetközi megbotránkozás

Oroszország és Kína hagyományosan megértőbben áll hozzá Észak-Koreához, és mostani reakciójukban sem Phenjant ítélték el, hanem önmérsékletre szólítottak fel. "Reméljük, hogy az érintett felek megőrzik nyugalmukat, önmérséklettel járnak el a történtek kapcsán, és közösen fenntartják a térség békéjét és stabilitását" - hangsúlyozta közleményében Csiang Jü, a kínai külügyminisztérium szóvivője.

Oroszország viszont indokolt esetben megvédte volna légterét. Az orosz légvédelem megsemmisítette volna az észak-koreai rakétát, amennyiben az orosz terület felé tartott volna. - közölte a felbocsátás után az orosz légierő távol-keleti csoportja parancsnokának egyik munkatársa.

A vezető EU-tagországok, Németország, Franciaország és Nagy-Britannia is elítélte Phenjan kísérletét. "A (külügy)minisztert mély aggodalom tölti el a rakétaindítás kapcsán. Ez egyértelmű provokáció, és a koreai-félszigeti helyzet további súlyosbodásához vezet" - mondta a német külügyminisztérium szóvivője vasárnap. A francia külügyi tárca közleményben bírálta Észak-Korea tettét: "Franciaország elítéli az észak-koreai hatóságok által űreszköznek minősített eszköz indítását."

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa vasárnap rendkívüli ülést tart Japán kezdeményezésére. Phenjan durván megsértette az ENSZ BT határozatát, amely megtiltotta Észak-Korea számára ballisztikus rakéta felbocsátását, és ennek megfelelő erős választ kell adni - hangsúlyozta Susan Rice amerikai ENSZ-nagykövet, mielőtt a 15 tagú testület megkezdte zárt ajtók mögötti ülését. Jean-Maurice Ripert francia nagykövet felhívta a BT tagjait, fogadjanak el közös, a rakétaindítást elítélő határozatot. Várakozása szerint a testület egyhangúlag el fogja ítélni Phenjan lépését. Az ülés végül határozat nélkül ért véget.

Észak-Korea 2006 júliusában már végrehajtott egy rakétakísérletet, de az akkor egy perccel az indítás után kudarcot is vallott. Három hónappal később Phenjan egy nukleáris tesztet is lebonyolított. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa már akkor határozatban ítélte el Észak-Koreát, de a jelek szerint a kommunista diktatúrát ez sem riasztotta el a hasonló műveletektől.