Az indiánok elnöke - Morales, az állítólagos célpont

2009.04.17. 10:45

Evo Morales Bolívia első olyan elnöke, aki a lakosság bennszülött indián többségéhez tartozik. A baloldali, Chavez venezuelai elnökhöz húzó politikus megválasztása súlyosan megosztotta hazáját, amely 2006 óta gyakorlatilag folyamatosan a polgárháború szélén áll. Támogatói szerint ő az ország első olyan vezetője, aki nem a szűk gazdasági elit, hanem a szegények érdekeit képviseli, míg ellenfelei veszélyes kalandornak tartják, aki támogatja a kábítószertermelést és a fehér kisebbség faji megkülönböztetését.

Dél-Amerika legszegényebb országa Bolívia. Evo Moralest 2006-ban választották az ország elnökévé. Morales - Bolívia első (ajmara) indián származású elnöke - a beiktatási ceremónián arról beszélt, hogy most véget vethetnek a konkvisztádorok hódítása után következő "500 évnyi" igazságtalanságnak.

Morales lámapásztorfiúból előbb kokatermelő, majd a kokatermelők érdekvédelmi szervezetének vezetője lett. Ezért ellenfelei egyszerűen csak "narkó-szakszervezetisnek" becézték. A szervezet hevesen ellenzi az USA abbéli törekvéseit, hogy felszámolják a bolíviai kokaültetvényeket. Morales ezután saját politikai pártot hozott létre, ez a Mozgalom a Szocializmusért (Movimiento al Socialismo, rövidítése: MAS, spanyolul azt jelenti: több). Emellett focicsapatot is alapított, s egy ideig trombitált is egy zenekarban.

Morales politikusként az indián őslakosok, illetve a körükből kikerülő kokatermelők érdekeiért küzdött. 2002-ben megfosztották a bolíviai kongresszusban betöltött mandátumától, miután kapcsolatba hozták egy kokaültetvények elpusztítása elleni, több halálos áldozattal járó tiltakozással.

Komolyabb nemzetközi figyelem először ugyanebben az évben irányult rá, amikor meglepetésre másodikként végzett az elnökválasztáson. Négy évvel később már Morales nyert. 2006-os sikerét részben Manuel Rochának, az USA bolíviai nagykövetének tulajdonította, aki számos elmarasztaló nyilatkozatot tett közzé róla, úgy vélte, a kokatermelés elleni fellépése miatt gyűlölt USA képviselőjének negatív nyilatkozatai az ő malmára hajtották a vizet. Az új elnök az állami alapszolgáltatások és az ásványkincs-kitermelés visszaállamosítását ígérte.

2009 januárjában Bolívia szavazó polgárainak 60 százaléka elfogadta a Morales-féle új alkotmány, amelyről az elnök azt mondta, az ország újraalapításával egyenértékű, mert megszünteti a külső és belső gyarmatosítást. Bolívia lakóinak túlnyomó többsége bennszülött indián vagy mesztic, a politikai és gazdasági életet azonban Morales megválasztásáig a fehér kisebbség irányította. Az előző, 1967-es alkotmány kidolgozásában és elfogadásában egyetlen indián nemzetiségű bolíviai sem vett részt.

A Morales-féle alkotmány elsimeri és kiterjeszti az indián nemzetiségek jogait - olyan mértékben, amit Morales ellenfelei már a fehérek elleni rasszizmusnak bélyegeznek. Az elnök hatalomrakerülése óta az ország gyakorlatilag két részre szakadt: a keleti, úgynevezett síkvidéki területek jómódú fehér többsége állt szemben a szegény, indián többségű, Morales mellett elkötelezett nyugati hegyvidékkel. (A keleti országrész központja az a Santa Cruz, ahol Rózsa-Flores Eduardo született, s ahol a rendőrség golyói most végeztek vele.)

A Time magazin internetes kiadása szerint sok konzervatív horvát származású ember is él a keleti országrészekben - ők is ellenzik a moralesi reformokat. Ruben Costas ellenzéki vezető és Santa Cruz-i prefektus szerint Morales elnök szervezte meg az egész akciót, hogy egy álmerényletet meghiúsítson. Costas szerint nem ez volt az első eset Morales elnöksége alatt, hogy ilyen kitalált tervekkel próbálja szilárdítani a hatalmát - írja a Time.

Moralestől nem idegenek a látványos, ellenfelei szerint légből kapott, ám az elnök propagandacéljait jól szolgáló leleplezések: tavaly szeptemberben nemkívánatos személynek nyilvánította Philip S. Goldberg amerikai nagykövetet, azzal vádolva, hogy támogatja az elnöki hatalom elleni összeesküvéseket. A Rózsáék elleni akcióról szóló híreket a nemzetközi média meglehetős óvatossággal fogadja: nem zárható ki, hogy a lelőtt és elfogott személyek valóban az elnök ellen szervezkedtek, ugyanígy azonban az sem, hogy a Morales által előadott események a valóságban teljesen másként történtek.

KAPCSOLÓDÓ CIKK