Egyszer már kifogott az USA-n a sertésinfluenza

2009.04.28. 18:07

Az USA-ban volt már sertésinfluenza-járvány 1976-ban - írja a Time magazin. Akkor az Egyesült Államok több polgárát vesztette el a rossz vakcina, mint a vírus miatt. Az esetből tanult az ország, George W. Bush sem ment bele elnöksége alatt egy kockázatos himlő elleni oltási kampányba.

1976 februárjában járvány söpört végig az Egyesült Államok egyik katonai bázisán. A New Jersey-i Fort Dix bázis egyik 19 éves közkatonája belehalt a vírusfertőzésbe, amely még több száz katonát támadott meg - írja a Time magazin internetes kiadása. A bűnös akkor is a sertésinfluenza volt a lap szerint.

Mai áron számolva 500 millió dollárt költöttek egy gyors oltási programra, amit maga Gerald Ford akkori amerikai elnök rendelt el. A vakcina viszont nem bizonyult tökéletesnek, hetek múlva sok beoltott amerikainál diagnosztizálták a Guillain-Barré szindrómát, ami az idegrendszerüket támadta meg. A rossz oltóanyag 30 ember halálát okozta április végéig. (Itt bővebben is olvashat a Guillain-Barré szindrómáról!) A tüntetések hatására decemberre leállították az oltási programot, a várt sertésinfluenza-járvány pedig elmaradt.

A mostani, Mexikóból kiindult járvány és az 1976-os között kevés, ám annál fontosabb párhuzamot találtak járványügyi szakértők és orvostörténészek. Ugyanis akkor kialakulhatott egy rutin az ilyen helyzetek kezelésére (még ha ez nem is szuperált a legjobban). "Úgy gondolom, 1976 egy jó példát nyújtott nekünk, hogyan ne kezeljük, ha kitör az influenza. De ami ennél érdekesebb, hogy sikerült egy értelmes alkut kötni ekkor" - mondta Hugh Pennington, a skóciai Aberdeeni Egyetem virológus-professzora a Time-nak.

1976-ban Pennington szerint az volt az egyik probléma, hogy közmegegyezés volt az orvosok között, hogy az 1918-as - 40 millió áldozatot követelő - spanyolnátha-járványt a sertésinfluenza okozta (ma már tudjuk, hogy a madárinfluenza egyik vírustörzse volt a bűnös). "Ebben a pillanatban a járvány jelenlegi kitöréséről hasonlóan korlátozott a tudásunk. Például még mindig nem értjük, miért halnak meg az emberek a vírustól Mexikóban, máshol meg nem" - tette hozzá Pennington.

A Time azt írja, járvány kitörésekor eleve nehéz helyzetbe kerül a közegészségügyi szolgálat. Nehéz eldönteni ugyanis, hogy egy eszköz mennyire hatékony a járvány megelőzéséhez, terjedésének megakadályozásához. Fontos kérdés az is, hogy nem túlzott-e. Ilyen túlzott intézkedésnek tartja a Time szerint az USA az Európai Unió azon ajánlását, hogy polgárai ne utazzanak Mexikóba és az Egyesült Államokba.

Arra is vigyázni kell a lap szerint, hogy ne politikai döntés szülessen, mint 1976-ban. Sok történész egyetért abban a Time szerint, hogy Ford elnök a választások előtt határozott, a válságokat gyorsan megoldó elnöknek akart látszani, azért is döntött túl gyorsan a később megbukó oltási program mellett.

George W. Bush kormánya is komoly dilemma elé került 2002-ben, az amerikai fehér poros biológiai támadások idején. Dick Cheney alelnök ugyanis szorgalmazta egy himlő elleni nemzeti nagy oltásprogram levezénylését. Bush azonban ellenezte ezt, mert a himlő elleni vakcina egymillió beoltottból általában egy-két embernél halálos szövődményeket okoz, így végül a programból nem lett semmi.

Howard Markel, a Michigani Egyetem Orvostörténeti Központjának igazgatója azt mondta a Time-nak, hogy "emberek vagyunk, és hibákat ejthetünk - ahogy az az 1976-os sertésinfluenza-ügyben is történt. Elhamarkodhatjuk a dolgot annak a reményében, hogy megőrizzük az életünk. A jelenlegi járvány állandóan változó szituációt teremt. Az amerikai közvéleménynek megbocsátónak és türelmesnek kell lennie most."

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK