"Kijött tíz magyar, és hét haza is ment"

2009.05.04. 8:34

A válság kitörése óta szűkösebb hely lett a magyaroknak a kelet-európai vendégmunkások Mekkája, Nagy-Britannia és Írország. A tavaly ősz óta Angliában szerencsét próbáló magyarok közül tízből hét haza is jött, mert nem talált állást. A korábban érkezettek azonban kivárnak, mert bíznak a fellendülésben vagy azt gondolják, hogy még így is jobb kint, mint itthon. Véget ért a keleti vendégmunkások aranyélete.

"Bocs emberek, de nem értelek titeket: miért akartok Írországba jönni továbbra is, ha ezt az országot sokkal jobban sújtja a válság, mint Magyarországot? Ha ugyanolyan nehéz munkát találni, mint otthon? És itt van az a tényező is, hogy külföldi vagy, ami most negatív, eléggé. Tudom, hogy otthon nyomor van, de valljuk be a válság előtt is az volt" - így próbálta lebeszélni az Írországba igyekvő munkakereső magyarokat egy hozzászóló az írországi magyarok fórumán, az iranyirorszag.com-on.

Nagy-Britannia és Németország mellett Írország a külföldön munkát kereső magyarok egyik legfontosabb célországa, amely Nagy-Britanniával együtt a 2004-es EU-bővítés után először nyitotta meg munkaerőpiacát a kelet-európai országok munkásai előtt. A térségből ezrével indultak el a vendégmunkások - főként lengyelek, de magyarok is -, hogy a vendéglátóiparban, gyárakban dolgozzanak, vagy szezonális munkákat vállaljanak a két országban.

László Tamás 2008 közepén érkezett Írországba, összesen 31 euróval a zsebében. Első állását - egy hotel recepcióján - már másnap reggel megkapta, a másodikat pedig mindössze négy nap keresés után. Mosogatóból "hét hónap alatt fölkönyököltem magam odáig, hogy már cukrász vagyok a boltban". A munkatársai között a konyhán csak egy ír lány van, de dolgozik ott hat maláj, két lengyel, egy brazil és egy ausztrál, a pincérek között az írek mellett van olasz, spanyol, brazil, lengyel, ausztrál és amerikai is.

A válság kitörése óta azonban Írország szűkösebb hellyé vált. Nagyon sokat veszített a szállítmányozás, az építőipar - mondta László Tamás. "Ismerek egy munkagéppark-tulajdonost, a 12 építéshez használható munkagépéből 11-hez nem nyúltak fél éve. Látok olyan helyeket, ahol vannak elbocsátások. Nálunk inkább mindenkitől visszavágnak egy-két-három órát, ha van egy-egy rosszabb hét."

Az írországi magyarok fórumán sokan írnak arról, hogy egyre kevesebb a munka, és nem találnak állást. Az egyik hirdetés pedig arról szól, hogy tulajdonosa sürgősen átadná valakinek Corkban működő magyar boltját. Van, aki arra panaszkodik, hogy kevésbé kedvesek a külföldiekkel a tömegesen munkanélkülivé váló írek. Április közepén négy magyar nőre törték rá lakásuk ajtaját északír fiatalok, a nők a konyhában leltek menedékre, amíg a rendőrség ki nem érkezett. A támadók tettét gyűlölet vezérelte bűncselekménynek titulálta a belfasti rendőrség.

A nehézségek miatt megindult a keletiek hazaáramlása, főként a lengyel munkások utaznak el. "Ha eltűnnek a lengyel feleségek, megy haza a lengyel műkörmös is, mennek a tolmácsok, a papok" - mondta László Tamás, azt azonban hozzátette, az Írországban dolgozó magyarok közül nem ismer olyat, aki hazatérést fontolgatna.

Tizen jöttek, heten mentek

Hasonló a helyzet Nagy-Britanniában is. Ide körülbelül egymillió keleti munkavállaló érkezett 2004 óta, mintegy kétharmaduk lengyel. A becslések szerint azonban felük már hazament, és az újonnan szerencsét próbálók száma is visszaesett: míg 2007 utolsó negyedévében még 53 ezer kelet-európai érkezett a brit munkaerőpiacra, 2008 utolsó három hónapjában - azaz a válság kitörése után - már csak 29 ezer új munkavállaló jegyeztette be nagy-britanniai állását - derül ki a brit belügyminisztérium által nemrég kiadott statisztikákból.

Nagy-Britanniában már kétmillió fölé kúszott a munkanélküliek száma. Ez arra kényszeríti az angolok egy részét, hogy olyan állást keressenek, amelyet korábban nem vállaltak volna el, kapósabbak lettek az olyan, nehéz fizikai munkával járó állások is, amelyeket korábban jórészt kelet-európaiak töltöttek be. Egy kis vidéki állatkertbe nemrégen 150 dolgozót kerestek, az álláshirdetésre háromezren jelentkeztek - köztük diplomások - írta a Financial Times.

Fotó: Pályi Zsófia
Kétmillió angol munkanélkülivel kell versenyezniük a keletieknek

"Az egyik cégnél mesélték, hogy nemrégen gyári munkára jelentkezett egy többszörösen túlképzett, több nyelven beszélő angol férfi" - mondta az [origo]-nak egy londoni magyar ingatlaniroda egyik munkatársa. Az iroda a Londonban dolgozó magyaroknak közvetít szállásokat. "Októbertől március végéig kritikus volt a helyzet, nagyon sok vendégmunkást bocsátottak el, vagy felezték meg a munkaidejüket. Egy héten kijött tíz magyar, és hét haza is ment" - emlékezett vissza a fiatal nő.

Az iroda munkatársa szerint lassan talán fellélegezhetnek majd az Angliában munkát kereső magyarok, részben azért, mert a lengyelek nagy része hazament, és felszabadultak állások, részben mart hamarosan újraindítanak egy-két építkezést, és elindul a nyári turistaszezon is. A korábbi helyzet azonban megváltozott. "Régebben elég volt, hogy aki kijött, akarjon állást találni. Ma már ez nem elég, el kell küldeni az önéletrajzot egy nap hetven-nyolcvan helyre, és mindenképpen kell a nyelvtudás" - mondta. Sok magyar ugyanis szerinte nagyon felkészületlenül érkezik meg Angliába, akadt például olyan férfi, aki mérnökdiplomával, de nyelvtudás nélkül azt hitte, el tud majd helyezkedni - mondta.

Az ingatlaniroda munkatársa szerint a londoni magyarok a nehézségek ellenére nem indultak tömegesen haza, ellentétben a lengyelekkel. "Egy kicsit határozottabbak, úgy érzik, még mindig több lehetőség várja őket itt, mint otthon. Talán olyan elképesztő és elbizonytalanító az otthoni helyzet" - fogalmazott a nő.

Nyelv nélkül nem megy

A külföldön munkát kereső magyarok egy része nem kiutazás után kezd állást keresgélni, hanem előbb Magyarországról próbálkozik. A lehetőségek azonban tavaly ősz óta beszűkültek. Egy korábban Nagy-Britanniában dolgozó lány tavaly óta hiába keres írországi vagy angliai állást. "Idén már nem is nagyon reagáltak a beküldött önéletrajzaimra" - mondta. Amikor már majdnem sikerült álláshoz jutnia, a fejvadász cég angliai partnere visszavonta az összes meghirdetett állást. A közvetítő azt mondta a magyar lánynak, szerinte jobban tenné, ha egyelőre Magyarországon keresne munkát.

Decemberben kezdődött a visszaesés, és azóta is érezhető - mondta az [origo] megkeresésére Tanay Marcell, az EUWORK munkaerőközvetítő ügyvezetője. Egyes ágazatok - szállítmányozás, építőipar - szinte leálltak, sok helyen csökkentették a munkaidőt. Nagy-Britannia mellett Hollandiában is egyre több helyi lakos jelentkezik például vendéglátós állásokra - sorolta. Az ügyvezető szerint "az angolul nem tudók munkalehetőségei gyakorlatilag megszűntek", és a következő fél évben nem várható változás.

A magyarok még várnak a hazatéréssel

A külföldi állások száma jelentősen csökkent az európai munkaügyi szervezet, az EURES adatai szerint is. Míg korábban körülbelül 1,2 millió üres állást tartottak nyilván, jelenleg összesen 8-900 ezer állásajánlatot kezel a rendszer - mondta az [origo]-nak Kalmár András magyarországi EURES-menedzser. Bár a lehetőségek beszűkültek, a tipikus hiányszakmákban, például a gép- és fémiparban továbbra is van üresedés - mondta.

Forrás: AFP

Hosszú sor egy munkaügyi központ előtt

A magyarok közül az utóbbi időben többen érdeklődnek a külföldi állások iránt is, az ügyfelek száma 8-10 százalékkal emelkedett a válság kezdete óta - mondta Kalmár András. A bejelentkező munkanélküliek között a korábbinál többen nemrégen vesztették el az állásukat, időnként magasan képzett, több nyelven beszélő emberek. Egyre több szakképzetlen, idegen nyelven nem beszélő magyar is próbálkozni szeretne a külföldi munkavállalással.

Az Állami Foglalkoztatási Hivatal (ÁFSZ) szerint a munkaképes magyarok mintegy 2-2,5 százaléka dolgozhat külföldön, ez körülbelül százezer ember - mondta Kalmár. A becslések szerint Ausztriában és Németországban néhány tízezer magyar dolgozhat, Angliában 20-30 ezer. Pontos számok nincsenek: mivel a tagállamok többsége, mint például Hollandia, Anglia, Írország piaca teljesen nyitott, más országok viszont, mint Ausztria vagy Németország, kvótákkal szabályozzák, hogy hány magyar kaphat állást.

Kalmár szerint valamelyest emelkedett a külföldről hazatérő és a hazai munkaügyi hivataloknál bejelentkező magyarok száma. Idén eddig 1692 magyar állampolgár hozott haza külföldi munkavállalást igazoló nyomtatványt - ez azt jelzi, hogy az álláskeresők tájékozottabbak lettek a külföldi munkavállalást érintő jogaikról. A tömeges visszatérés azonban nem jellemző. Ennek Kalmár szerint az az oka, hogy a kint tartózkodók egy új munkahely reményében kivárnak, vagy a hazainál kedvezőbb munkanélküli ellátásra számítanak.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK