Szigorítja az ENSZ BT az Észak-Korea elleni szankciókat

Megemelték az Dél-Koreában állomásozó amerikai és helyi katonák felderítési készültségi szintjét amiatt, hogy Észak-Korea kijelentette, nem tekinti magára nézve kötelezőnek az 1953-as fegyverszüneti megállapodást. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa az Észak-Koreával szembeni szankciók szigorítására készül.

A második legmagasabb szintre emelték a Dél-Koreában állomásozó amerikai erők és a dél-koreai hadsereg felderítési készültségi szintjét csütörtökön - jelentette be a szöuli nemzetvédelmi minisztérium. Az intézkedést azzal indokolta, hogy Észak-Korea előző nap közölte: többé nem tekinti magára nézve kötelezőnek az 1953-ban kötött fegyverszüneti megállapodást.

A Jonhap dél-koreai hírügynökség szerint az ötfokozatú skála legmagasabb szintjét először alkalmazzák azóta, hogy Észak-Korea 2006-ban végrehajtotta első kísérleti atomrobbantását. A készültség emelése azt jelenti, hogy fokozzák az Észak-Koreával kapcsolatos felderítő tevékenységet. A harckészültségi szint nem változott. Az Egyesült Államok 28,5 ezer katonát állomásoztat Dél-Koreában, elrettentő erőként Észak-Koreával szemben.

Szigorítaná a szankciókat az ENSZ BT

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) állandó tagállamai egyetértenek abban, hogy megszigorítják az Észak-Korea elleni szankciókat, büntetésül a kelet-ázsiai ország nukleáris és rakétakísérleteiért - közölte egy nyugati diplomata. A BT határozatban fog reagálni arra, hogy Észak-Korea az erre vonatkozó ENSZ-tiltás ellenére hétfőn kísérleti atomrobbantást, majd több rakétakísérletet hajtott végre.

A BT vétójoggal rendelkező öt állandó tagállama - az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Franciaország és Nagy-Britannia - Japánnal és Dél-Koreával együtt jelenleg egyeztet a határozat tervezetéről, amelyet a 15 tagú Biztonsági Tanács elé fognak tárni.

A diplomata a világszervezet New York-i székhelyén helyi idő szerint szerdán azt mondta: ezúttal Kína és Oroszország sem habozik szigorítani a szankciókat, bár Peking és Moszkva a múltban gyakran igyekezett fékezni a nyugati országok erőfeszítéseit, ha Észak-Korea elítéléséről vagy megbüntetéséről volt szó. Az orosz külügyi szóvivő ugyanakkor csütörötkön azt közölte, hogy nem szankciókra, hanem türelemre van szükség, és Moszkva nem támogatja a szankciókat.

Észak-Korea ellen 2006 októberében végzett első kísérleti atomrobbantása után már elrendeltek ENSZ-szankciókat. A mostani egyeztetéseken felmerült javaslatok közül a diplomata megemlítette, hogy kibővíthetik azon észak-koreai vállalatok listáját, amelyek külföldi vagyonát befagyasztották - jelenleg 11 észak-koreai céget súlyt ilyen büntetőintézkedés -, megszigoríthatják a fegyverszállítási tilalmat, az Észak-Koreába tartó hajók ellenőrzését, és még komolyabban korlátozhatják Phenjan és a külföldi országok pénzügyi kapcsolatait.