Vasárnap nyugalom volt a teheráni utcákon

Tisztázatlan, hányan haltak meg a szombati iráni zavargásokban. A CNN 19, az iráni állami tévé pedig 10 halottról számolt be. Az iráni rendőrfőnök levélben szólította fel Mir Hoszein Múszavi ellenzéki elnökjelöltet, hogy hagyjon fel a lázítással. Múszavi a honlapján visszafogottságra kérte híveit. Kiutasították az országból a BBC tudósítóját, a Newsweek munkatársát és Rafszandzsáni volt elnök lányát pedig őrizetbe vették. Vasárnap a fegyveres erők elárasztották az utcákat, újabb nagyobb tiltakozó megmozdulás nem volt.

Legalább 19-en haltak meg a szombati iráni zavargásokban - írta vasárnap a CNN egy teheráni kórházi forrásra hivatkozva. Meg nem erősített forrásokra hivatkozva a CNN azt is közölte, hogy a halálos áldozatok száma elérheti a 150-et.

Eltérő számok

Az iráni állami tévé is megerősítette, hogy voltak áldozatai a szombati zavargásoknak, a csatorna először 13 halottról beszélt, később ezt módosították 10-re. Az állami tévé úgy fogalmazott, hogy az áldozatok a rendőrség és a "terrorista csoportok" összecsapásaiban haltak meg. A Twitter közösségi portálon egy "Teheranbureau" néven író blogger a főváros Fatemijeh kórházának adatait idézve, azt írta: 30-40 halálos áldozata és 200 sebesültje volt a szombati tüntetéseknek. A blogger szerint a rendőrség felveszi a kórházba érkezők adatait.

A rendőrség szombaton - az iráni elnökválasztás eredményét elutasító tüntetések hetedik napján - vízágyúkat és könnygázt vetett be az iráni főváros központjában tüntető több ezres tömeg ellen. A CNN különböző közösségi portálokra feltöltött videofelvételekre hivatkozva azt írta a szombati eseményekről, hogy többször puskalövéseket lehetett hallani, helikopterek köröztek a magasban, valamint több felvételen sérült nőket és férfiakat lehetett látni. Egy jogvédő civil szervezet szerint több, az összecsapásokban megsérült embert letartoztattak az iráni biztonsági erők. (A szombati eseményekről itt olvashat részletesen.)

Feszült csönd vasárnap

Az AFP hírügynökség vasárnap délután szemtanúk beszámolóira hivatkozva azt írta: a hangulat feszült, de egyelőre nincs jele újabb tiltakozó megmozdulásnak. A szombati összecsapások helyszínén, Teheránban a biztonsági erők és a Basij milícia több ezer tagja járőrözött vasárnap - írja a CNN szintén szemtanúk elmondása alapján. A biztonsági erők körbevették az állami televízió és rádió központját. Sok üzlet zárva maradt, a forgalom gyér volt. Tankokat nem lehetett látni az utcán. A CNN szerint kisebb tüntetés volt a teheráni Azad egyetemnél, ahol 200 diák államvizsgáját kellett elhalasztani, miután a tanulók megtagadták a vizsgázást.

A nyugalom vasárnap este is kitartott az iráni fővárosban, de az AFP hírügynökség szerint Teherán északi részéből lövöldözések zaja hallatszott. Egyelőre nem tudni, hogy kik lövöldöztek, és azt sem, esett-e bántódása valakinek. A szóban forgó városrészben főként Mir Hoszein Múszavi ellenzéki elnökjelölt hívei élnek.

A csalás ellen tiltakozni a nép joga - jelentette ki a honlapján vasárnap megjelent írásában Múszavi, de egyúttal visszafogottságra intette híveit. Az iráni elnökválasztások vesztese azt írta: a szombati teheráni zavargások áldozatait gyászolva "felszólítom drága népemet, hogy tanúsítson visszafogottságot". "Reménykedjetek abban, hogy érvényt szerezhettek jogaitoknak, de ne engedjétek, hogy mindazok, akik fel akarnak dühíteni benneteket, célt érjenek". A lázongókat arra kérte, hogy a tartózkodjanak az erőszak minden formájától a demonstrációkon. Múszavi közlemény szerint reméli, hogy a rendőrség és a hadsereg nem cselekszik helyrehozhatatlan módon a nép ellen. Az ellenzéki vezető internetes írásában elítélte híveinek tömeges letartóztatását, ami szerinte szakadékot fog képezni a társadalom és a fegyveres erők között.

Kiutasították a BBC tudósítóját, őrizetbe vették a Newsweek munkatársát

A CNN és a BBC is megemlíti, hogy az iráni kulturális minisztérium szombaton is akadályozta a nemzetközi hírcsatornák tudósítáit. Vasárnap a BBC azt közölte, hogy az iráni hatóságok kiutasították az országból a csatorna teheráni tudósítóját, és felszólították, hogy huszonnégy órán belül hagyja el Iránt. Az iráni kormányhoz közel álló Farsz hírügynökség szerint az iráni hatóságok azzal indokolták a döntést, hogy a riporter, Jon Leyne támogatta az ellenzéki tüntetőket, álhíreket közölt, nem tartotta magát a pártatlanság elvéhez és lábbal tiporta az iráni nemzet jogait.

Vasárnap az iráni hatóságok őrizetbe vettek egy kanadai állampolgárságú újságírót, aki a Newsweek című amerikai hetilapot tudósította az országból - közölte a lap, amely szerint Maziar Baharit vádemelés nélkül állították elő. A New York-i székhelyű lap élesen elítélte, indokolatlannak nevezte az újságírót őrizetbe vételét, és Bahari haladéktalan szabadon bocsátására szólította fel az iráni kormányt.

A dubai központú al-Arabija hírtelevízió ellen is határozat született vasárnap Iránban. A csatorna teheráni irodáját egy hete záratták be az iráni hatóságok, mert szerintük "tisztességtelenül" tudósított a választásokról. A vasárnapi döntés értelmében az iroda továbbra sem nyithat meg - írja a BBC.

A Riporterek Határok Nélkül nemzetközi szervezet vasárnapi közleménye szerint Iránban 23 helyi újságírót és bloggert vettek őrizetbe a választásokat követő tiltakozássorozat kezdete óta.

Irán terroristákról beszél

Az iráni állami tévé a szombati eseményekről azt közölte, hogy a tüntetők felgyújtottak két benzinkutat, egy mecsetet, valamint rátámadtak egy rendőrsre. "Érezhető volt a terrorista ügynökök jelenléte az utcákon" - fogalmazott az állami tévé. Az iráni rendőrfőnök helyettese azt mondta a tévének, hogy "a jelek szerint a rendfenntartó erők nem használtak tűzfegyvert a zavargók szétoszlatásakor".

Vasárnap több iráni napilap is közölte azt a levelet, amelyet az iráni rendőrfőnök írt Múszavinak. A levélben - amelyből nem derül ki, hogy mikor írták, a rendőrfőnök felszólítja Múszavit, hogy hagyjon fel a lázítással. "Amennyiben a jelenlegi helyzet folytatódik, a rendőrség, a társadalom és a nép rendjének és biztonságának megőrzése érdekében, ellentmondást nem tűrően szembeszáll az illegális cselekedetekkel" - olvasható a levélben. A rendőrfőnök szerint a biztonsági szervek senkire sem lőttek, ugyanakkor megemlítette, 400 rendőr sebesült meg a választásokat követő zavargásokban.

Manusehr Mottaki iráni külügyminiszter vasárnap azt mondta: az iráni illetékesek már vizsgálják a június 12-i elnökválasztással kapcsolatos panaszokat. Valószínűleg a hét végén fogják közölni az eredményt. A külügyminiszter CNN szerint úgy fogalmazott, hogy szinte nulla a valószínűsége annak, hogy szervezetten követtek volna el csalásokat a választásokon. Irán legbefolyásosabb, vallási vezetőkből álló testülete, az Őrök Tanácsa korábban bejelentette, szúrópróbaszerűen újraszámoltatja az elnökválasztáson leadott szavazatok tíz százalékát.

Vasárnap háromnapos gyászt hirdetett a tüntetések áldozatainak emlékére az iráni ellenzék egyik vallási vezetője, Ali Montazeri nagy ajatollah. Montazeri az iszlám köztársaság egyik megalapítója volt, de később szembekerült a vezetéssel, és éveken át házi őrizetben tartották. Közben az iráni hatóságok letartóztatták Hasemi Rafszandzsáni volt elnök lányát és további négy családtagját, mert részt vettek a nem engedélyezett ellenzéki tüntetéseken - közölte a nő bátyjára hivatkozva a CNN. Rafszandzsáni többször Muszavi mellett foglalt állást.

Összesküvést szőttek

Az iráni külügyminiszter vasárnap a BBC szerint több külföldi országot azzal vádolt meg, hogy beleavatkozott az iráni elnökválasztásba. Többek között azt állította, hogy Nagy-Britannia összeesküvést szőtt az elnökválasztás ellen. A politikus szerint a választások előtt emberek beáramlását figyelték meg Nagy-Britanniából, és jelen voltak a brit titkos szolgálatokhoz kapcsolódó elemek is. David Miliband brit külügyminiszter vasárnap visszautasította azokat a vádakat, hogy beleavatkoztak volna más ország belügyeibe.

Barack Obama amerikai elnök szombat este nyilvánosságra hozott nyilatkozatában a korábbinál keményebb szavakkal bírálta az iráni kormányt. "Az iráni vezetésnek a közmegegyezés alapján, nem pedig kényszerintézkedésekkel kell kormányoznia" - közölte az elnök. Obama követelte, hogy a teheráni vezetés tartsa tiszteletben a gyülekezés- és a szólásszabadságot, valamint felszólította Teheránt, hogy vessen véget a népe elleni erőszaknak és igazságtalanságoknak. "Az iráni kormánynak meg kell értenie: a világ figyeli cselekedeteit" - fogalmazott nyilatkozatában Obama.

Felvétel a szombati tüntetésekről

Múszavi szembeszáll az ajatollahhal

A több ezer tüntető szombaton annak ellenére vonult az utcákra, hogy Mir Hosszein Múszavi és a másik reformpárti elnökjelölt Mehdi Karrúbi is lefújta az eredetileg külön-külön meghirdetett demonstrációt. Az iráni belügyminisztérium korábban közölte: nem engedélyeznek semmilyen megmozdulást szombaton sem Teheránban, sem Irán más városaiban. A minisztériumi kommüniké hangsúlyozta: a hatóságok a "törvényeknek megfelelően" lépnek fel az ellenszegülőkkel szemben.

Múszavi szombaton Őrök Tanácsának írt - saját honlapján közzétett - levelében ismét a múlt heti elnökválasztás érvénytelenítését követelte. Ezzel Múszavi az iszlám köztársaság történetében példátlan módon szembeszállt a legfőbb vallási és politikai vezetővel, Ali Hamenei ajatollahhal, aki pénteken a választás győztesének nyilvánította Máhmúd Ahmadinezsad hivatalban lévő elnököt.

A tüntetések az elnökválasztás eredményének múlt szombati kihirdetése óta tartanak Iránban. A reformpárti ellenzék szerint a hatóságok meghamisították az eredményt, hogy Máhmúd Ahmadinezsad hivatalban lévő elnököt hozzák ki győztesnek. A BBC kommentárja szerint a konfliktusban már a legfőbb vezetés a tét: Ali Hamenei nagyajatollah, az ország legfőbb vallási-politikai vezetőjének pénteki tiltó beszéde után bármely megmozdulás a hatalmával szembeni nyílt ellenszegülésnek minősül.

Londoni elemzők szerint statisztikailag is kétes Ahmadinezsad győzelme

Két vezető brit stratégiai kutatóműhely vasárnap Londonban elemzést jelentetett meg az iráni választásokról. A statisztikai adatok vizsgálata alapján is "súlyosan kétségbe vonható" Mahmúd Ahmadinezsád iráni államfő győzelme - áll a Királyi Külügyi Intézet - londoni székháza után, közkeletű nevén Chatham House - és a tekintélyes St. Andrews egyetemen működő Iráni Tanulmányok Intézete elemzésében.

A tanulmány szerint a hivatalos eredményt többek közt az is kétségessé teszi, hogy két iráni tartományból 100 százalékot meghaladó részvételt jelentettek. Négy további tartományban meghaladta a 90 százalékot a szavazati jogukkal élők aránya, és volt több olyan tartomány, amelyekben a hivatalos kimutatások szerint 75 százalékkal nőtt a részvételi arány az előző választáshoz képest.

A két intézet szakértői szerint az iráni hatóságok által közzétett adatokból az derülne ki, hogy hirtelenjében eltűntek az egyes országrészek közötti hagyományos részvételi aránykülönbségek. Az iráni belügyminisztérium szavazatösszesítése szerint Ahmadinezsad a 2005-ben szerzett 11,5 millió voksnál 13 millióval kapott többet az idén, vagyis az előző választáshoz képest 113 százalékkal növekedett volna a konzervatív szavazók aránya.

A brit kutatók az elemzésben levezetik: a hivatalos végeredmény helytállóságához arra lett volna szükség, hogy a tartományok jelentős részében kivétel nélkül Ahmadinezsadra szavazzon az először voksolók mindegyike, az Rafszandzsáni volt elnök egykori szavazótáborának száz százaléka, továbbá a korábban reformista jelöltekre voksolók 44 százaléka.