Az EU nemkívánatossá vált Irán szerint

Vágólapra másolva!
Az EU-nak többé nincs joga, hogy részt vegyen az iráni atomprogramról szóló tárgyalásokon - jelentette ki Irán legfőbb katonai vezetője. Irán azzal vádolja az EU-t, hogy tagállamai beavatkoztak a belügyeibe, és szították az erőszakot az elnökválasztás utáni tömegtüntetéseken. Közben Európa azon gondolkodik, hogy a növekvő feszültségre válaszul visszahívja teheráni nagyköveteit.
Vágólapra másolva!

Az Európai Unió többé nem jogosult arra, hogy részt vegyen az Irán nukleáris programjával kapcsolatos tárgyalásokon - jelentette ki szerdán Haszan Firuzabadi, Irán legfőbb katonai vezetője. A tábornok ezt azzal indokolta, hogy az EU "beleártotta magát" az iráni választások után kialakult helyzetbe, és több tagállam nyíltan támogatta az ellenzéki tüntetéseket, vagy szította az erőszakot - írja a BBC. A vitatott iráni elnökválasztás után az országban tömegtüntetések sorozata kezdődött, a tüntetők és a teheráni hatóságok közti összecsapásoknak 17 halálos áldozata van. (Az iráni eseményekről mindent megtudhat itt.)

Az iráni atomprogramról szóló tárgyalásokon Irán azt állítja, hogy csupán békés célokra dúsít urániumot, több nyugati állam azonban attól tart, hogy atomfegyverek kifejlesztéséra törekszik. A tárgyalásokat három uniós tagállam - Nagy-Britannia, Franciaország és Németország - vezette, együtt az Egyesült Államokkal, Oroszországgal és Kínával.

Miközben Irán azzal vádolja az EU-t, hogy belügyeibe avatkozik, a feszültté váló viszonyra az unió részéről is érkeztek javaslatok. Az uniós államok fontolgatják, hogy visszahívják teheráni nagyköveteiket - erre a lépésre Nagy-Britannia tett javaslatot, miután nagykövetségének kilenc munkatársát a múlt héten őrizetbe vették Iránban. Közülük nyolcat azóta elengedtek. Az EU vezetői csütörtökön Stockholmban döntenek a brit kérésről, az irán legnagyobb európai kereskedelmi partnerének számító Németország és Olaszország azonban várhatóan ellenzi majd a lépést - írja a BBC.

Közben Iránban a baszídzs milícia - a kormányhoz hű önkéntesekből felálló erő, amely a tömegtüntetések elleni küzdelemben is fontos szerepet játszott - arra hívott fel, hogy a hatóságok indítsanak eljárást Mir Hoszein Múszavi, az ellenzék vezére ellen. Múszavi szerintük kilencszer szegte meg a szabályokat: államellenes propagandát folytatott, és veszélyeztette a nemzet biztonságát. A baszídzs milícia a főügyésznek írt levelében azt írta, Múszavi is felelős az utcai összecsapásokért.

A június 12-én tartott iráni elnökválasztás hivatalos eredménye szerint Máhmúd Ahmadinezsad elnököt újraválasztották az irániak, az ellenzék azonban tömeges választási csalásokról beszélt, és nem fogadta el a hivatalos végeredményt. Múszavin kívül egy másik ellenzéki vezető is illegitimnek nevezte Ahmadinezsadot. A választási eredmények közlése után harminc éve nem látott tiltakozássorozat indult el Iránban - a hatóságok válaszul betiltották a tüntetéseket, a zavargások során erőszakos eszközöket is bevetettek, és több száz iráni ellenzékit tartóztattak le. Az összecsapásokban 17-en haltak meg.