Tömegtüntetést tervez szeptemberre a Magyar Koalíció Pártja (MKP) a szlovák államnyelvtörvény elleni tiltakozásul. A helytelen nyelvhasználatot akár 5000 euróra büntető szlovák jogszabály ellen több tiltakozó akciót tervez az MKP. A magyar és a brüsszeli bírálatok eddig nem vezettek eredményre, Budapest beleszólását pedig visszautasította a szlovák miniszterelnök. A szlovák külügyminiszter szerint az EBESZ nekik adott igazat, a magyar külügyi tárca vezetője szerint azonban túloz szlovák kollégája.

Tömegtüntetést tervez szeptember elejére a szlovákiai államnyelvtörvény ellen a Magyar Koalíció Pártja (MKP) - nyilatkozta a párt alelnöke, Berényi József a bumm.sk című szlovákiai magyar hírportálnak. A politikus szerint a szabadságolási időszak végére tervezik a tiltakozó akciókat, és szeptember elejére egy nagyobb tömeget megmozgató demonstrációt szerveznek. A tervet még véglegesíteni kell az elnökségen - tette hozzá.

A megmozdulások mellett az MKP a szlovák alkotmánybírósághoz is fordul, a beadványban "a büntetések kiszabásának jogtalanságára" helyezik a hangsúlyt. A párt a Pozsonyban akkreditált külföldi diplomatákat is tájékoztatta a szlovák nyelvtörvény elleni tiltakozásáról. Berényi azt mondta, nem tartanak attól, hogy a nemzetközi szervezetek a gazdasági válság miatt ne érdeklődnének a nyelvtörvény iránt. "Vannak olyan nagy nemzetközi fórumok, mint az Európa Tanács és az EBESZ, amelyek kimondottan emberjogi és biztonságpolitikai kérdésekkel foglalkoznak. Az Európai Unió egy kicsit más kérdés, ott nehezebb egy ilyen témával érvényesülni" - fogalmazott az MKP alelnöke.

Berényi szerint az nem valószínű, hogy az EU szankciókat szabjon ki Szlovákiára a nyelvtörvény módosítása miatt. "Azonban amennyiben megtörténne az első büntetés kirovása, ha valakit pénzbírsággal sújtanának amiatt, hogy a kisebbségi nyelvet használta valahol az államnyelv kárára, abban az esetben az európai intézményekben is komolyabban kezelnék a témát" - vélte. A politikus szerint ez esetben sikerrel lehetne a strasbourgi emberjogi bíróság elé vinni az ügyet. "Szinte biztos vagyok abban, hogy ebben az esetben pert lehetne nyerni az állammal szemben. Tehát valójában a törvény végrehajtásán múlik, hogy milyen lesz az európai intézmények reakciója" - fogalmazott.

A szlovákiai államnyelvtörvény módosítását, amely az MKP szerint korlátozza a szlovákiai kisebbségi nyelvhasználatot, a múlt héten írta alá Ivan Gasparovic államfő. A jogszabály éles vitát váltott ki Pozsony és Budapest között is, négy magyar parlamenti párt közösen szólította fel Pozsonyt a módosítás visszavonására. Robert Fico szlovák kormányfő hétfőn rendkívüli sajtóértekezleten utasította vissza a magyar bírálatokat.

A szeptember elsején hatályba lépő szlovák államnyelvtörvény többek között arról rendelkezik, hogy a nyilvános érintkezésben szlovákul kell használni az ottani földrajzi elnevezéseket. Az egészségügyi és szociális intézményekben csak ott beszélhet a személyzet magyarul a pácienssel, ahol legalább 20 százaléknyi magyar él. Aki helytelenül használja a szlovák nyelvet vagy más módon megsérti a törvény rendelkezéseit, akár ötezer eurós pénzbüntetést kaphat. (Itt olvashat részletesen a törvényről.)

A nyelvtörvénnyel kapcsolatos ellenállásról Samson Ivo politológus korábban azt mondta az [origo]-nak: a magyar diplomácia nem képes rábírni a szlovák kormányt, hogy változtasson nyelvi politikáján. A nemzetközi fórumokon - például Brüsszelben - erősödő tiltakozás ugyanakkor kínos helyzetbe hozhatja Pozsonyt. A szlovák kormányt szerinte változtatásra bírhatná az is, ha a magyar kisebbség széles körű tiltakozásba kezdene - ha például a magyarok utcára vonulnának, tömegesen égetnék el vagy küldenék vissza a kiadóknak az új, sokat bírált tankönyveket, és állandó aktivitást mutatnának. A kérdésre, hogy látja-e ennek jeleit, Ivo azt válaszolta: még nem. Szerinte egyelőre úgy tűnik, a magyar kisebbség már nem olyan erős, mint pár éve volt, és egyelőre nem képes a mozgósításra. (A politológussal készült interjút itt találja.)