Berezelt Paroubek, még fél év cseh átmenet

2009.09.16. 16:23

Bár legalább fél éve az előre hozott választásokat sürgeti, kedden meggondolta magát a cseh szociáldemokrata párt, és nem szavazta meg, hogy napirendre vegyék a parlament feloszlatásáról szóló javaslatot. Jirí Paroubek szociáldemokrata pártelnök azt állítja, alkotmányjogi problémák merültek fel, de kritikusai szerint egyszerűen berezelt, mert egyáltalán nem biztos, hogy nyerne a választáson.

"Bolondot csináltunk magunkból az egész világ előtt" - fakadt ki kedden Karel Schwarzenberg cseh külügyminiszter, miután a prágai alsóház az előzetes egyeztetések ellenére sem vette napirendre a parlament feloszlatásáról és az előre hozott választások kiírásáról szóló javaslatot. A döntés azt jelenti, hogy november helyett csak jövő májusban választanak új cseh parlamentet, azaz fél év késéssel válthatja le egy választói felhatalmazással bíró kormány a jelenlegi, átmeneti kabinetet.

A meglepetést a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) okozta, amely egy nap alatt meggondolta magát. A múlt héten még megállapodtak a jobboldali a Polgári Demokratikus Párttal (ODS) az előre hozott választásokról, a múlt pénteken pedig az alkotmányt és a választási törvényt is módosították, hogy november 6-án és 7-én meg lehessen tartani az általános választásokat. A keddi napirendi szavazáson azonban a CSSD képviselői a zöldekkel együtt nemmel szavaztak, a kommunisták pedig tartózkodtak, így a javaslat elbukott.

Kritikusai szerint Jirí Paroubek, a CSSD elnöke azért akarja elkerülni az előre hozott választásokat, mert pártja nem áll elég jól. "A szociáldemokraták voltak azok, akik - egészen keddig - azt mondták, hogy az ország nem élhet előre hozott választások nélkül" - mondta a Radio Prahának Jan Urban politikai elemző, utalva arra, hogy idén márciusban még épp a CSSD kényszerítette távozásra bizalmatlansági indítvánnyal Mirek Topolánek jobboldali miniszterelnököt (erről részletesen korábbi cikkünkben olvashat).

A 2006-os választásokon mindkét politikai oldal 100-100 képviselői helyet szerzett, így már a kormányalakítást is elhúzódó alkudozások előzték meg. Több kilépés és kizárás után a jobboldali-zöld kormány kisebbségbe került, csak 96 képviselő támogatta biztosan. A szociáldemokrata és kommunista ellenzéknek 97 képviselője volt, heten függetlenek lettek. Az idén márciusi bizalmatlansági szavazáson végül 101-en szavaztak a kormány ellen.

"Öngyilkos támadás"

A legutóbbi közvélemény-kutatás szerint a CSSD megnyerné az előre hozott választásokat, de nem szerezne abszolút többséget: a szociáldemokraták támogatottsága 34,4 százalék, míg az ODS 32,8 százalékra számíthat. A kereszténydemokraták és a zöldek kiesnének a parlamentből, a kommunisták viszont 13.9 százalékot szereznének, és 8,3 százalékkal bejutna egy új jobbközép párt, a Schwarzenberg által vezetett TOP 09 is.

Urban szerint a szociáldemokratáknak több okuk is volt a pánikra. Egyrészt a TOP 09 hirtelen jött népszerűsége miatt (az ODS és az új párt együtt akár többséget is szerezhetne az alsóházban), másrészt azért, mert a CSSD nem áll  ugyan rosszul, de a felmérések szerint a pártelnök Paroubek elutasítottsága egyre nő, így egy előre hozott választás kockázatos lenne a számára.

Forrás: AFP
Paroubek a prágai alsóházban

Paroubek szerint szó sincs arról, hogy megijedtek volna az előre hozott választásoktól, csak jogi akadályok merültek fel. "Keressük a megoldást, hogy véget vessünk ennek a ciklusnak, de annak nem csak a mi szempontunkból kell megfelelnie az alkotmányosság követelményének, meg kell felelnie az alkotmánybíróság határozatának is" - mondta Paroubek, aki szerint szembemenni a testülettel olyan "öngyilkos támadás lenne", mint amilyen a lengyel lovasság rohama volt a német tankok ellen 1939-ben.

Az alkotmánybíróság korábban már - Milos Melcák szociáldemokrata képviselő indítványára - megsemmisítette a képviselőház saját mandátumának lerövidítését kimondó határozatát, illetve azt az elnöki rendeletet, amely eredetileg október 9-10-ben határozta meg az előre hozott választások időpontját. Paroubek azt állította: tudomása van róla, hogy a téma ismét az alkotmánybíróság elé kerül, és szeretné elkerülni a jogi bizonytalanságokat. Jan Urban szerint ugyanakkor a pártelnök érvelése mondvacsinált, hiszen Melcák már jelezte, hogy nem kíván újra a testülethez fordulni.

A választások elmaradása Jan Fischer miniszterelnököt hozza leginkább nehéz helyzetbe. Ő ugyanis csak ideiglenes jelleggel vette át a kormányzást idén áprilisban. Topolánek épp akkor bukott meg, amikor Csehország volt az Európai Unió soros elnöke, így előre hozott választások helyett a statisztikai hivatal vezetőjét, Fischert kérték fel ideiglenes kormányfőnek. Ez nem példa nélküli Csehországban, hiszen 1997-ben Václav Klaus megbuktatása után Jozef Tosovsky, a jegybank elnöke lett az ideiglenes kormányfő (erről korábbi cikkünkben olvashat).

Fischer azonban úgy számolt, hogy miután július 1-jétől az elnöki teendőket átadták Svédországnak, előre hozott választásokat tarthatnak, és átadhatja a helyét egy demokratikus felhatalmazással rendelkező politikusnak. Most azonban kiderült, hogy még legalább fél évig hivatalban kell maradnia. A kormányfő azt mondta, vállalja a megbízatást, de csak azzal a feltétellel, hogy a pártok támogatják megszorító intézkedéseit. A cseh költségvetés hiánya hatalmasra nőtt, idén eléri a GDP 7,4 százalékát, miközben a válság miatt egyre csökkennek az adóbevételek.

KAPCSOLÓDÓ CIKK