Nem jönnek Európába az amerikai rakéták

Jegeli európai rakétavédelmi terveit az USA. Az Oroszország által sokat támadott védelmi rendszert nem állítják hadrendbe, mivel úgy látják, az iráni interkontinentális rakéták fejlesztése - ezek ellen telepítenék a rakétákat - nem halad olyan gyorsan, mint George Bush idején gondolták - írja a Wall Street Journal. Barack Obama amerikai elnök bejelentette, hogy Amerika lemond a rakétapajzs tervéről, és ezentúl "új rakétavédelmi megközelítést" fog alkalmazni.

Az amerikai kormány lemond a közép-európai rakétapajzs tervéről, helyette egy új rakétavédelmi megközelítést fog alkalmazni - jelentette be Barack Obama amerikai elnök. "Kipróbált és hatékony technikákról, részben hajókra, részben szárazföldi pontokra telepítendő rakétaelhárító fegyverekről van szó, ráadásul a legújabb biztonsági értékelés szerint nagyobb veszélyt jelentenek Irán közép- és kis, mint nagy hatótávolságú rakétái, ezért hatékonyabb lesz az új stratégia - magyarázta az elnök.

Az amerikai védelmi politikában hatalmas fordulatot jelentő döntésről először a Wall Street Journal (WSJ) számolt be. A lap szerint a Fehér Ház azért függeszti fel a sokat bírált rakétavédelmi pajzs tervét, mert úgy ítélték meg, hogy Irán nagy hatótávolságú rakétaprogramja nem fejlődött olyan gyorsan, mint korábban gondolták, így nem jelent olyan komoly fenyegetést. A védelmi rendszer Barack Obama amerikai elnök által kezdeményezett felülvizsgálata várhatóan a jövő héten fejeződik be.

A döntés jelentős változást jelent az előző elnök, George W. Bush politikájához képest, aki minden erejével azon volt, hogy még távozása előtt megkezdődjön a - kelet-európai elemei miatt - Oroszország által hevesen támadt rendszer kiépítése. Moszkva úgy értékelte, hogy a Csehországba tervezett radarállomás és a Lengyelországba tervezett tíz elfogórakéta saját interkontinentális ballisztikus rakétáit is fenyegetni fogja.

A Guardian szerint az amerikaiak már jelezték is cseh és lengyel partnereiknek, hogy nem lesz sem radarállomás, sem rakéták. Mind a két állam csalódott - írja a brit lap.

A WSJ szerint elkerülhetetlen, hogy a lépést kritizálók azzal állnak majd elő, hogy az USA az oroszoknak tett gesztust a rakétapajzs jegelésével. Logikájuk szerint Amerika ezzel érheti el, hogy az oroszok nagyobb lelkesedéssel vegyenek részt az iráni nukleáris program leállítását kikényszerítő szankciók bevezetésében. Kelet-Európában biztos, hogy sokak nemtetszését kiváltja majd a döntés, mivel úgy értékelik, hogy Washington az ő kárukra egyezkedik Moszkvával. A lengyelek idegesek - mondta a lapnak egy amerikai katonai vezető.

Korábban úgy becsülték, Irán 2015-re elérheti, hogy képes legyen Európát is elérő rakétát kifejleszteni, az utóbbi hónapokban azonban számos szakértő megkérdőjelezte ezt az állítást.

Alternatív pajzsban gondolkodnak

A WSJ-ben megszellőztetett változtatásról csütörtökön tart sajtótájékoztatót a Pentagon. A Washington Post idézte Geoff Morrell szóvivőt, aki szerint a rakétavédelmi programon végrehajtott jelentős változtatásokat fogják bejelenteni. Morrell közölte, szó sincs arról, hogy Moszkvát akarnák lecsillapítani. "Egy (a korábbinál) sokkal rugalmasabb, hatékonyabb, alkalmasabb rendszert tervezünk hadrendbe állítani Európában."

A szóvivő szerint elsősorban a közepes és a rövid hatótávolságú iráni rakéták jelentenek veszélyt Európára, az ez elleni védelmet igyekeznek erősíteni. Ennek érdekében több alternatív megoldást megvizsgáltak, amelyek segítségével hatékonyabban lenne védhető a kontinens - például Romániában, Törökországban és Izraelben meglévő vagy majdan telepítendő radarállomások és ellenrakéták felhasználásával. A Washington Post szerint szóba jöhet a haditengerészetnél kifejlesztett, 2015-re várt Aegis-rendszer bevetése. Ezt nem tekintik stratégiai fenyegetésnek az oroszok sem, sőt akár együttműködésre is hajlandóak lennének üzemeltetésében.

Elégedettek az oroszok és a NATO

Oroszországban megelégedéssel fogadták a rakétapajzs elvetéséről szóló hírt. Konsztantyin Koszacsov, az alsóház külügyi bizottságának elnöke szerint "Barack Obama amerikai elnök komolyabban veszi a félelmeinket, mint elődje, George Bush". Egy neve elhallgatását kérő katonadiplomata azt mondta, a rakétapajzsról való lemondással megnő a mozgástér az orosz-amerikai leszerelési tárgyalásokon.

A tervek elvetését Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár is üdvözölte. Rasmussen pozitív lépésnek minősítette az amerikai döntést, miután délelőtt tájékoztatást kapott az amerikai féltől az eredeti elgondolások megváltozásáról. A NATO-nagyköveteket még a nap folyamán külön tájékoztatják Brüsszelben.