Éveken át hazudott a mérgező óriáscég

2009.09.20. 15:10

Éveken keresztül tagadta a Trafigura olajipari vállalat, hogy tudott volna arról, hogy mérgező hulladékkal árasztotta el Elefántcsontpartot, mely több tízezer embert betegített meg. A cég nyilvánosságra került belső levelezéséből azonban egyértelműen kiderül, "kellett valami megoldást találni" a veszélyes hulladék elhelyezésére. A vállalatnak pedig nem ez az első ilyen ügye.

"Még nem tudom, hogyan szabaduljunk meg a hulladéktól. Nem mondom, hogy csak úgy hányjuk le valahova, de valahogy meg kell oldanunk, hogy fizessünk valakinek, aki elveszi tőlünk".  Többek között ez a mondat szerepel a Trafigura energia- és olajipari vállalat nyilvánosságra került belső levelezésében, melyből egyértelműen kiderül, a vállalat éveken keresztül nem mondott igazat, amikor azt állította: nem voltak tisztában azzal, milyen veszélyes hulladékot helyeztek el 2006-ban a nyugat-afrikai Elefántcsontparton.

A mérgező hulladékok miatt tizenöten meghaltak és több mint százezren betegedtek meg Elefántcsontparton. Az okozott kár miatt a cég 100 millió dollárt fizetett Elefántcsontpartnak 2007-ben, azt azonban következetesen tagadták, hogy tudtak volna arról, káros lehet a hulladék. Sőt több, az esetről író újságot (többek között a Guardiant és a Timest) jogi lépésekkel fenyegették. A vállalat végül akkor váltott taktikát, amikor szerdán nyilvánosságra került a belső levelezés: beleegyeztek, hogy 31 ezer embernek kártérítést fizetnek.

"Az elképzelhető legolcsóbb"

A történet 2006-ban kezdődött, amikor a Trafigura tudomást szerzett arról, tisztítatlan, kénben dús olajat tudnak venni Mexikóban - a belső levelezés szerint "rohadt olcsón". James McNicol, a Trafigura egyik munkatársa levelében azt írta: "Az elképzelhető legolcsóbb...és súlyos dollárokra lehet váltani, szállítmányonként akár hétmillió dollárt is lehet vele kereseni!!" A kénes olajat azonban még meg kell tisztítani - maga a tisztítási eljárás szintén rendkívül olcsó, azonban ennek során erős szagú veszélyes hulladék keletkezik. Már a legkorábbi levelek is arról szólnak, a legsúlyosabb probléma a mexikói olajjal az, hogy meg kell szabadulni a hulladéktól.

Forrás: AFP

Ez az eljárás ugyanis a legtöbb nyugati országban tilos, éppen a keletkező veszélyes hulladék miatt. Naeem Ahmed, a cég egyik munkatársa levele szerint Rotterdamban talált olyan üzemet, ahol megsemmisítették volna a hulladékot kilogrammonként 200 dollárért, ezt azonban túl drágának találta a vállalat. Ezután majdnem sikerült egy tunéziai üzemet felkérni, hogy tisztítsák meg az olajat, az anyag azonban annyira büdös volt, hogy a munkások tiltakozni kezdtek, így ez a megbízás is meghiúsult.

A kénes olajat ezután a Probo Koala hajó fedélzetén kezdték tisztítani, a kén 47 százalékát sikerült is eltávolítani. A veszélyes hulladék azonban továbbra is ott volt a hajón - ekkor született a cikk elején szereplő idézet arról, hogy valami megoldást mindenképpen kell találni. A Trafigura tett még egy próbát, hogy egy amszterdami tisztítóüzemet használjanak - azt állították a holland üzemnek, hogy csak egy rutintisztításról van szó, erről azonban kiderült, hogy nem igaz (a vállalat ellen Hollandiában ezért is vádat készülnek emelni).

Patakszerű fekete folyadék

A megoldást végül Elefántcsontparton találták meg - kapcsolatba léptek egy Salomon Ugborugbo nevű tapasztalatlan üzletemberrel, aki alacsony áron hajlandó volt átvenni a hulladékot 2008 augusztusában. Ugborugbo az ország legnagyobb városában, Abidjanban helyezte el végül a hulladékot.

Augusztus 20-án reggel munkába menet Adam Dao, egy helyi munkás az iszonyatos szagból rögtön tudta, hogy valami nagy baj történt - emlékszik vissza a Guardian cikke szerint. A záptojásszerű kénes szag forrásra a földön patakszerűen folyó fekete folyadék volt. Dao azonnal rosszul lett, nehezen tudott lélegezni, az orra is vérezni kezdett.

A következő hetekben 95 ezren fordultak orvoshoz légzési és gyomorpanaszokkal, kiütésekkel. Az Independent által idézett beszámolók szerint sok embernek el kellett hagynia az otthonát, rengeteg nő vetélt el, tizenöten pedig meg is haltak. Sokak még évekkel később is orrvérzéstől és fejfájástól szenvedtek.

Évek alatt sem gyógyult meg

A Trafigura következetesen tagadta, hogy a hulladéknak bármi köze lehet a megbetegedésekhez. Azt állították, hétköznapi hulladékot helyeztek el Elefántcsontparton, ami rendszeresen megtörténik világszerte és nem okoz betegséget. Ennek ellenére 2007-ben megegyeztek az elefántcsontparti kormánnyal, hogy 100 millió dollárt fizetnek az áldozatok kártérítésére és a szennyezés megtisztítására, de továbbra sem ismerték el, hogy tudtak volna arról, hogy a szemét mérgező.

A pénz ráadásul nem is volt elég a megbetegedetteknek. Jules Dekagnan abidjani lakos az Independentnek azt mondta, beteg felesége 300 dollárt kapott, miközben erős fájdalmakkal még több mint egy évvel később is orvoshoz kellett járnia, ahol azt mondták, legalább ezer dollárra lenne szükség a gyógyuláshoz.

Forrás: AFP

A Trafigura még azután is tagadta, hogy köze van a megbetegedésekhez, hogy egy szeptemberi ENSZ-jelentés azt állította, bizonyítékok támasztják alá a kapcsolatot a veszélyes hulladék és a megbetegedések között. A jelentést félkésznek, pontatlannak, megalapozatlannak és károsnak minősítették, mást azonban nem fűztek hozzá.

Még ezen a héten kedden is ragaszkodtak álláspontjukhoz. Miután azonban a cég számára egyértelművé vált, hogy a belső levelezés nyilvánosságra kerül, bejelentették, hogy kártérítést fizetnek 31 ezer elefántcsontparti számára. Az egyezség a Trafigura szerint elfogadható lesz a legtöbb károsult számára. A cég azonban ezután sem ismerte be, hogy tényleg tudtak arról, mérgező az anyag.

"Mindig is etikus volt"

A Trafigura a világ harmadik legnagyobb olaj- és fémipari vállalata, tavaly 440 millió dolláros profitot ért el. 2001-ben a cég svájci szárnya, a Trafigura AG részt vett 500 hordó olaj kicsempészésében a ENSZ-embargó sújtotta Irakból. A Guardian cikke szerint megvesztegettek egy ENSZ-ellenőrt, hogy létrejöhessen az üzlet. A cég az Egyesült Államokba adta el az olajat, miután azonban kiderült az eredete, 20 millió dollárt kellett visszafizetniük. A Trafigura végig ragaszkodott ahhoz, hogy jóhiszeműen jártak el az ügyben, az Egyesült Államokban azonban elítélték a céget.

2006-ban Jamaika olcsó nigériai olaj tulajdonjogát szerezte meg, a kormány pedig az eladás jogát átengedte a Trafigurának a profittal együtt, csekély jutalékért cserébe. Később kiderült, hogy a cég 220 ezer fontot fizetett a jamaikai kormánypártnak. Mindezekhez az ügyekhez a Guardian kérdésére a cég annyit fűzött hozzá: "A Trafigura mindig is átlátható és etikus módon intézte az ügyeit."

KAPCSOLÓDÓ CIKK