Liberális segítséggel marad kancellár Merkel

Bár a CDU/CSU egy keveset rontott a négy évvel ezelőtti eredményekhez képest, a remekül szereplő liberálisokkal együtt kormányt alakíthat, és Angela Merkel maradhat a kancellár. Erősödtek a kisebb pártok, a Baloldal és a Zöldek is, a nagy vesztes a szociáldemokrata SPD, amely a kommentárok szerint egy idős, súlyos beteg hölgyhöz hasonlít.

A konzervatív CDU/CSU pártszövetség és a liberális FDP koalíciója, a hagyományos pártszínek alapján fekete-sárgaként emlegetett szövetség vezetheti a következő négy évben Németországot. A vasárnapi választások végleges, de még nem hivatalos eredménye alapján a két párt együtt 332 képviselői helyet szerzett a 622 tagú alsóházban, a Bundestagban.

A CDU/CSU 33,8 százalékos eredményt érte el, ami ugyan 1,4 százalékkal alacsonyabb, mint a négy évvel korábbi, de azt jelenti, hogy továbbra is Angela Merkel lehet Németország kancellárja. A konzervatívok szerencséje, hogy szövetségeseik, a liberálisok 14,6 százalékot - vagyis 93 képviselői helyet - szereztek, ami a párt történetének legjobb eredménye. Vezetőjükre, Guido Westerwellére kancellárhelyettesi és külügyminiszteri poszt vár.

A választás legnagyobb vesztese az eddig a CDU-val nagykoalícióban kormányzó szociáldemokrata SPD. 23 százalékos eredményük 11,2 százalékkal kevesebb, mint a négy évvel ezelőtti. Ekkora vereséget még soha egyetlen pártnak sem kellett elszenvednie a német választásokon. Az SPD parlamenti frakciója 76 képviselővel, 146 főre fogyatkozott, így a 11 éve, 1998 óta kormányon lévő párt ellenzéki szerepre kényszerül. Ahogy a ZDF kommentárja fogalmazott: "az öreg hölgy súlyos beteg".

Nyertesnek érezheti magát az egykori NDK állampártjának utódjából, az SDP-t elhagyó politikusokból és szakszervezeti aktivistákból szerveződött populista Baloldal is. 11,9 százalékos eredményük 3,2 százalékkal jobb, mint a 2005-ös, a Bundestagba 76 képviselőt küldhetnek. A párt hagyományosan a keleti tartományokban erős, de már a konzervatívnak számító Bajorországban is öt százalék fölötti eredményt értek el. A párt egyik vezetője, Gregor Gysi Berlinben 44,7 százalékos eredménnyel szerzett mandátumot.

Megerősödtek az ökopolitikát hirdető Zöldek is: a négy évvel ezelőtti 8,1 százalékkal szemben vasárnap a választók 10,7 százaléka voksolt rájuk, ami 68 képviselői helyre elég. A párt legjobb eredményét Hans-Christian Ströbele érte el Berlin egyik központi kerületében: 46,8 százalékkal nyert.

Westerwelle és az FDP az igazi nyertesek

A CDU legjobb eredményét Franz-Josef Holzemkamp érte el az alsószászországi Cloppenburg-Vechta körzetben: a szavazatok 62,3 százalékával választották képviselővé. A párt listájára ugyanitt a választók 54,5 százaléka szavazott. Az FDP a dél-nyugati Baden-Württenberg tartományban érte el a legjobb eredményt, 18,9 százalékkal. Az itt található Rotweil-Tuttlingen körzetben 21,9 százalék szavazott a listájukra.

Az SPD a legjobb, 29,3 százalékos eredményt Alsószászországban érte el. Az egyéni körzetek közül a legjobban az északrajna-vesztfáliai Duisburg 2-es körzetében szerepeltek, ahol a választók 47,6 százaléka támogatta a jelöltjüket. A legrosszabbul a szászországi Görlitzben szerepeltek, ahol mindössze 11,6 százalék szavazott a jelöltjükre.

Leszerepelt a választásokon a szélsőjobboldal: legnagyobb pártjuk, a Németország Nemzeti Demokrata Pártja (NPD) országosan mindössze 1,47 százalékot ért el, még a Kalózpárt is megelőzte őket. Schleswig-Holstein tartományban, a szövetségi választással egy időben tartott voksoláson pedig kiesett a helyi törvényhozásból a Német Népi Unió (DVU), amelyre a korábbi 6,1 százalék helyett mindössze 1,2 százalék szavazott.

Egy felmérés szerint a szociáldemokraták több mint 4,8 millió szavazót vesztettek a legutóbbi választás óta. Közülük a legtöbben, 1,8 millió ember el sem ment szavazni. 1,2 millió vándorolt a radikálisabb Baloldalhoz és 890 ezer a Zöldekhez. A CDU/CSU szintén 890 ezer szavazót csábított át a szociáldemokratáktól, de a konzervatívok is jelentős veszteségeket szenvedtek el: majdnem 1,2 millió korábbi szavazójuk voksolt az FDP-re, 890 ezren pedig nem szavaztak.

A választáson az első összesítések szerint a szavazásra jogosultak kevesebb, mint 71 százaléka vett részt, ami jóval kevesebb, mint a legutóbbi, 2005-ös választáson. Akkor 77,7 százalék szavazott, de már ez is a második világháború utáni német történelem legalacsonyabb részvételi aránya volt.