Csak akkor írja alá Václav Klaus cseh államfő a lisszaboni szerződést, ha ahhoz egy kétmondatos kiegészítést fűzhet. A francia külügyminiszter visszautasította, hogy így próbálják megváltoztatni az új uniós szerződést, amelynek elfogadásához már csak a cseh és lengyel ratifikáció hiányzik.

Újabb feltételhez kötötte a lisszaboni szerződés aláírását a cseh államfő - jelentette be csütörtökön Stockholmban Fredrik Reinfeldt svéd miniszterelnök, miután - az unió soros elnökségét betöltő Svédország képviseletében - telefonon beszélt Václav Klausszal. Klaus kétmondatos lábjegyzetet szeretne fűzni az alapvető jogokat megfogalmazó EU-chartához. Világosan megmondtam, hogy az ő aláírása számít a papíron, és nem akarom, hogy ez késleltesse a szerződést, amelynek mielőbb hatályba kell lépnie" - tette hozzá a svéd kormányfő.

Reinfeldt szerint Klaus nem közölte, hogy milyen kiegészítő megjegyzést szeretne fűzni a szerződéshez. Klaus annyit mondott, hogy csak akkor írja alá a szerződést, ha megkapja a lehetőséget a kiegészítésre, és a cseh alkotmánybíróság elutasítja e szerződés ellen több szenátor által írt beadványt.

Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnök pénteken Prágába utazik, hogy egyeztessen Klausszal. Bernard Kouchner francia külügyminiszter Klaus feltételeire reagálva azzal vádolva a cseh államfőt, hogy mesterséges akadályokat támaszt az unió működését megreformáló szerződés előtt. "Nem fogjuk megváltoztatni a lisszaboni szerződést" - jelentette ki Kouchner, hozzátéve, hogy azt már a cseh alsóház és szenátus is megszavazta, valamint mind a 27 tagállam elfogadta.

A Lisszaboni Szerződés hatályba lépéshez - amellyel hatékonyabbá akarják tenni az unió működését -már csak a lengyel, és a cseh ratifikáció hiányzik, miután az írek rábólintottak (az ír voksolásról szóló cikkünket itt elolvashatja). Csütörtökön jelentették be, hogy Lech Kaczynski lengyel államfő szombaton fogja aláírni a ratifikációs okmányt.

A cseh elnök korábban azt közölte, megvárja az aláírással az alkotmánybíróság döntését a cseh szenátorok beadványáról. A Polgári Demokratikus Párt, az ODS 17 szenátora arról kérdezte az alkotmánybíróságot, hogy nem sérül-e a szerződés elfogadásával Csehország szuverenitása.