Kihagyták az esőerdőket az erdőpusztítás elleni harcból

Vágólapra másolva!
Töröltek egy, az esőerdők ültetvénnyé alakítását megakadályozó kitételt a decemberi koppenhágai klímacsúcs egyik kulcselemének számító, az erdőpusztítás elleni egyezményből. Ennek híján gyakorlatilag azért kaphatnak majd pénzt egyes országok, hogy ültetvényekké alakítsák őserdeiket - figyelmeztetnek a környezetvédők.
Vágólapra másolva!

Kihagyják az esőerdők kiirtásának megakadályozását célzó részt az erdőpusztítás elleni egyezményből, amelyet várhatóan a decemberi koppenhágai klímacsúcson írnak majd alá - írja a brit Independent. A lap szerint kérdéses rész azt tette volna lehetetlenné, hogy az esőerdeiket kiirtó és helyükre különböző - például olajpálma- - ültetvényeket telepítő országok az adott területet továbbra is erdőnek minősíthessék és dollármilliókat igényeljenek megóvásukra. A korábbi szövegen még szerepelt ennek tiltása, ám az újabb változatból már kikerült. Újbóli beillesztését a brit vezetésű EU-küldöttség megakadályozta.

Környezetvédők szerint az ültetvények egyáltalán nem hasonlíthatók az esőerdőkhöz, sem a fajok gazdagságát, sem a Föld vízháztartásának stabilitásában játszott szerepüket, sem a szén-dioxid-megkötő erejüket tekintve. Azt követelik, hogy ismét kerüljön be az ültetvényekre vonatkozó kitétel az egyezmény szövegébe, különben a globális erdőpusztítást megakadályozni szándékozó szerződést végzetesen elrontják. "Olyan helyzet alakul ki, amikor azért fognak pénzt kapni egyes országok, hogy természetes erdeiket ültetvényekké alakítsák át" - figyelmeztet a brit WWF.

A klímacsúcsot előkészítő hongkongi egyeztetéseken törölt szövegrész szerint az egyezmény aláíróinak "tiszteletben kell tartaniuk a biológiai sokszínűséget, beleértve a természetes erdők ültetvénnyé alakításának megakadályozását". A szöveget zárt tárgyaláson törölték, az Independent úgy tudja, a kezdeményezők között esőerdőkkel rendelkező afrikai országok vannak, mint a Kongói Demokratikus Köztársaság vagy Kamerun, míg más államok - többek között Malajzia és Indonézia is - az erdők megóvását támogatták.

A kérdésben az összes felsorolt állam érzékenyen érintett, mivel mindannyian jelentős pálmaolaj-termelők. A bioüzemanyagok alapanyagát szolgáltató pálmaolaj-ültetvények telepítése az erdők pusztításának egyik legjelentősebb oka. Az erdők megóvásáról szóló egyezmény lehet a decemberi klímacsúcs egyik legfontosabb eredménye, mivel az erdőpusztításból származik a becslések szerint a világ éves szén-dioxid-kibocsátásának 20 százaléka, amely nagyobb, mint amit a közlekedési eszközök pufognak ki.

A koppenhágai klímacsúcson - ahol 200 ország küldöttsége találkozik majd - szeretnék lefektetni az alapjait egy, a kiotói egyezményt felváltó új globális klímavédelmi egyezménynek. Ennek célja hogy 2050-re 80 százalékkal csökkenjen a globális felmelegedésért elsősorban felelős szén-dioxid kibocsátása. A klímacsúcs és a felmelegedés elleni küzdelem elsősorban azon múlik, hogy a feltörekvő gazdaságok - elsősorban India és Kína - mekkora részt vállalnak ebből, ugyanis a kérdéses időszakra ők lesznek a legnagyobb kibocsátók. (A klímacsúcs jelentőségéről és az egyezmény esélyeiről itt olvashat bővebben.)