Magyarország nem enged a klímavitában

A svéd elnökségtől várják a megoldást az Európai Unió tagországai azt követően, hogy a csütörtöki brüsszeli uniós csúcson nem jutottak dűlőre a károsanyag-kibocsátásról szóló vitában. A kelet-közép-európai tagállamok - így Magyarország is - az arányosságot hiányolják: szerintük figyelembe kéne venni a tagok eltérő fejlettségi szintjét is.

Nem jutottak megállapodásra az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői csütörtökön a káros éghajlatváltozás elleni védekezést célzó nemzetközi tárgyalásokon képviselendő uniós álláspont még nyitott kérdéseiben.

Mint a brüsszeli találkozóról uniós diplomaták kiszivárogtatták, péntekre a résztvevők módosított javaslatot várnak a svéd elnökségtől. José Barroso, az Európai Bizottság elnöke az ülésnapot lezáró sajtótájékoztatón reményét fejezte ki, hogy másnap megszületik a megállapodás.

Az elnöklő Fredrik Reinfeldt svéd miniszterelnök hozzátette, hogy az unió ambiciózus állásponttal szeretne rendelkezni a decemberi világszintű tanácskozáson, és ehhez további tárgyalásokra van szükség.

Egyes értesülések szerint a vita élesebbé vált a tagországok között, miután több nagy tagállam azt sürgette, hogy döntsenek egyértelmű, számszerűsített finanszírozási segítségről a rászoruló fejlődő országok számára.

Magyarország is makacsul kitart

A találkozó előtt a kelet- és közép-európai EU-tagállamok csoportja - köztük Magyarország - már értésre adta, hogy az EU soros svéd elnökségének a javaslatát egyelőre nem tudják elfogadni.

Bajnai Gordon miniszterelnök a kérdésről megbeszélést folytatott Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Bulgária, Lettország, Litvánia, Románia és Szlovénia kormányfőjével. Ezt követően elmondta: egyetértettek abban, hogy a javaslat a terhek elosztását illetően nem veszi kellő mértékben figyelembe az egyes országok egymáshoz viszonyított gazdasági fejlettségének a szintjét.

Bajnai szerint figyelembe kell venni az egyes országok által a korábbi években tett olyan erőfeszítéseket is, amelyek a kibocsátás csökkentéséhez vezettek.

Koppenhága eredményességével játszik az EU

A tagországok vezetői már szeptemberi rendkívüli találkozójukon elfogadták azt a becslést, hogy a harmadik világban 2020-ra évi százmilliárd euróra is emelkedhet a szükséges klímavédelmi projektek finanszírozási igénye. Egyelőre nem bólintottak rá viszont arra az európai bizottsági számításra, amely szerint az uniónak 2020-ig évente 2-15 milliárd euróval kellene támogatnia a fejlődő országok küzdelmét az éghajlatváltozás ellen, amennyiben a klímavédelemről Koppenhágában "ambiciózus megállapodás" születik.

Ha az EU nem tud kellően konkrét és egységes álláspontot összeállítani, a decemberi koppenhágai klímakonferencia teljes eredményessége veszélybe kerülhet - figyelmeztetett a brüsszeli csúcstalálkozó több résztvevője.

Az unió már korábban vállalta, hogy a jövő évtized végére 30 százalékkal csökkenti teljes széndioxid-kibocsátását, ha más nemzetközi szereplők is így tesznek. Koppenhágában ráadásul ennél is hosszabb távon kell gondolkodni, és az EU álláspontja tartalmazza azt a hosszú távú céljavaslatot is, hogy 2050-re a fejlett országok csoportja 80-95 százalékkal csökkentse a kibocsátást.