Belga lesz az EU első elnöke

Herman van Rompuy belga miniszterelnököt választották az EU első elnökévé az unió állam- és kormányfői csütörtöki csúcstalálkozójukon. Rompuy megválasztásáról alig 3 óra alatt döntöttek. Az EU külügyminisztere egy brit bárónő lesz. Tony Blair korábbi brit miniszterelnök, az elnöki poszt egyik esélyese már a csúcstalálkozó előtt elvérzett.

Herman van Rompuy, kevesebb mint egy éve hivatalban lévő belga miniszterelnököt választották az Európai Tanács elnökévé, ami azt jelenti, hogy ő lesz az EU első elnöke - jelentette a BBC. Rompuy csütörtökön este sajtótájékoztatón közölte, hogy elfogadja a megbízatást. Rompuy azt mondta, nem kérte senkitől, hogy jelöljék, az ötlet más országtól származott. Az EU külügyminisztere a brit Catherine Ashton bárónő, az EU kereskedelmi biztosa lesz.

Az EU állam- és kormányfői csütörtök este 6-kor kezdődött tárgyalásukon döntöttek arról, ki lesz az EU első elnöke. Rompuy megválasztását egyhangúlag szavazták meg. Az elnöki posztot a hosszú huzavona után elfogadott, december elsején életbe lépő lisszaboni szerződés hozta létre. A szerződés jelentősen átalakítja az EU működését, az elnöki poszt mellett létrehozza az EU-s külügyminiszteri posztot is.

Az elnök az Európai Unió állam- és kormányfőinek döntéshozó testülete, az Európai Tanács üléseit szervezi és vezeti majd. Főleg technikai jellegű befolyása lesz a tanács munkájára, de ő fogja képviselni az uniót a világpolitikában. A külpolitikai főképviselő egyben az Európai Bizottság alelnöke is lesz, és egy többmilliárdos költségvetéssel ellátott, 5000 fős diplomáciai szervezetet vezethet majd.

Rompuy a BBC szerint gyakorlatias politikus, de nem karizmatikus személyiség. Rompuy megválasztását segíthette, hogy egy megosztott országot tart össze, és ebben szerzett tapasztalata jól jöhet a 27 tagú EU élén is, viszont nem igazán ismert a világpolitikában. Sajtótájékoztatóján közölte: az EU nehéz időszakát éli, fontos feladatok állnak előtte. Az uniós egységét és szervezettségét szeretné javítani, és nagyobb befolyást szeretne kiharcolni az EU számára a világpolitikában. "Minden országnak győztesen kell kikerülnie az egyeztetésekből" - mondta Rompuy. Ashton - aki tavaly október óta brit EU-biztos, korábban pedig a brit felsőház elnöke volt - a Guardian szerint csendes diplomáciát ígért.

Az Európai Tanács első elnökének kiválasztásakor az a szempont érvényesült, hogy a tisztség betöltője konszenzusteremtő, kompromisszumkereső személyiség legyen - az MTI szerint így értékelte Bajnai Gordon miniszterelnök csütörtök este Brüsszelben az elnök és a külügyminiszter megválasztását. Bajnai háromszor hosszabb beszélgetést folytatott Rompuy-jel, akit kiválóan felkészült közgazdásznak nevezett. "Végre azzal foglalkozhatunk, ami a dolgunk, vagyis a válság elhárításával" - mondta.

Blair már a vacsora előtt kiesett

José Barroso, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki döntés bonyolultságát a Rubik-kocka kirakásához hasonlította. Az EU-elnök és a külügyminiszter megválasztása bonyolult alku eredménye, a csúcstalálákozót megelőző két hétben aktív egyeztetések zajlottak az EU vezetői között. Rompuy például kis országból jön és kereszténydemokrata, Ashton viszont munkáspárti és nagy országot képvisel. Az egyik férfi, a másik nő, van viszont egy olyan, az EU-s alkudozások alkalmával gyakran felmerülő szempont, amit ezúttal nem érvényesítettek: mindkét jelölt régi EU-tag, az újak nem kaptak semmit ezúttal.

A csütörtöki csúcstalálkozóm 6-10 tagországnak eredetileg különvéleménye volt, és különösen Rompuyjel szemben fogalmazták meg fenntartásaikat. Ezek az országok Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfőt támogatták - írta az MTI.

A csúcstalálkozó előtt Gordon Brown brit miniszterelnök bejelentette: elfogadta, hogy nem elődje, Tony Blair lesz az Európai Unió első elnöke. Bár Blairt hivatalosan nem jelölték a posztra, és ő is többször jelezte, hogy nem tekinti magát hivatalos jelöltnek, számos találgatás jelent meg esélyeiről és arról, hogy több európai ország vezetője támogatja jelölését.

A BBC szerint Brown az után mondott le Blair jelöléséről, miután megérkezett Brüsszelbe, a csúcstalálkozó helyszínére, és úgy látta, hogy az EU többi vezetője nem támogatja. A helyzetet az EU szocialista kormányfőivel a csúcstalálkozó előtt folytatott megbeszélés tette egyértelművé. A Guardian szerint Blair jelöltsége azért bukott el, mert az EU tagállamainak többségét jobközép kormányok vezetik, ők pedig maguknak követelték az elnöki posztot, ami kizárta a munkáspárti Blairt.

Az EU elnökének kiválasztásáról itt olvashat.