Földindulást hozhat a román elnökválasztás

Elkényelmesedő korrupció és tekintélyelvű populizmus közül választ a hétvégén Románia, ahol vasárnap tartják az elnökválasztás első fordulóját. A legnagyobb balkáni országot politikai patthelyzet és mélyülő gazdasági válság bénítja, ezért az államfőválasztás a teljes hatalmi átrendeződéshez vezethet. A román elnöki címért egy esélytelen magyar jelölt is indul, aki elnöki ambíciók helyett politikai előnyökre pályázik a faramuci helyzetben.

"Traian Basescura szavazok, hogy az 1989 december előtti kommunizmus pirosa ne váljon a demokrácia pirosává, 2009 álarca mögött" - bukdácsol a nehézkes magyarsággal fordított politikai hirdetés a Marosvásárhelyen megjelenő Vásárhelyi Hírlapban, néhány nappal a román elnökválasztás előtt. Egy másik hirdetés a magyar összefogás erejét bizonygatja a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelölte, Kelemen Hunor érdekében, megint mások pedig a jelenlegi elnök, Basescu növekvő elnöki hatalmával riogatják a népet.

A várost plakátok milliói borítják, az út menti fák törzsére szögezett szórólapokról, a tömegközlekedés kisbuszainak ablakairól és az üzletek kirakatába ragasztott poszterekről is elnökjelöltek néznek vissza. Bár Románia csupán államelnököt választ, nem parlamentet, a szavazásnak mégis óriási tétje van, és ez a plakátrengetegben úszó utcákon már az első pillanattól egyértelművé válik.

A felhajtás nem volna magától értetődő, hiszen Románia parlamentáris köztársaság, a törvényhozó hatalmat a parlament gyakorolja, az országot pedig a kormány irányítja, nem az államelnök. Alapesetben legalábbis így lenne. Romániát azonban hetek óta politikai patthelyzet bénítja, amely a gazdasági válság, az egyre terjedő H1N1-járvány és a könnyen elveszthető IMF-hitel árnyékában különösen kényelmetlen. Az országnak koalíciós szakadás miatt október közepe óta nincs kormánya, a jelenlegi elnök által javasolt miniszterelnököket pedig a többségben lévő ellenzék nem akarja elfogadni. Romániának most gyakorlatilag csak elnöke van, és a következő elnök kezében lesz letéve a hatalmi erőviszonyok leosztásának kulcsa. A következő elnök jelölhet új kormányfőt, vagyis ő dönt arról, hogy ki alakíthat kormányt, milyen koalíció veheti át a hatalmat az országban.

Három befutó: mindenki egy ellen

Az előzetes közvélemény-kutatások szerint a hét jelöltből háromnak van valódi esélye az elnöki címre: a jelenlegi elnök, Traian Basescu mellett a kormánykoalíciót szétrobbantó szociáldemokraták (PSD) jelöltje, Mircea Geoana, valamint a másik legnagyobb ellenzéki párt, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltje, Crin Antonescu lehet befutó. A vasárnapi első fordulóból a két legjobban szereplő jelölt jut tovább, akik a december 6-án tartott második fordulóban mérkőznek meg újra egymással.

A közvélemény-kutatások szerint rendkívül szoros verseny várható, az első fordulóban mindössze 2-3 százalék különbség lehet a jelöltek között - írta a CURS közvélemény-kutató intézetre hivatkozva csütörtökön az Új magyar szó című romániai napilap. A felmérések szerint Basescu a legnépszerűbb, ő a szavazatok 33 százalékára számíthat, míg a szociáldemokrata Geoana 30 százalékra esélyes. Basescu előnye azonban a második fordulóra valószínűleg elolvad, mivel a vele szemben álló pártok már gyakorlatilag szövetkeztek a leváltására: akár Geoana, akár Antonescu jutna a második fordulóba, 4-8 százalékos előnnyel verné a jelenlegi elnököt - írja a lap.

Forrás: AFP
A három fő esélyes: nem spóroltak a kampányon

A választás lényegében nem más, mint Basescu és a többi jelölt élet-halálharca a hatalomért: ha Basescu győz, a vele szembefordulók kénytelenek lesznek visszavonulót fújni, és újra alkukba bocsátkozni a nemrég bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatott kormánypárttal. Ha azonban bármelyik ellenzéki jelölt szerez többséget, Basescu pártja, a legnagyobb frakcióval rendelkező Demokrata Liberális Párt (PDL) a kormányból is kiesik, hiába próbálta ezt minden eszközzel megakadályozni. Basescu korábban úgy próbálta pártját hatalomban tartani, hogy a parlamentben 65 százalékot kitevő, egységes ellenzék akaratával szembemenve kétszer is PDL-közeli miniszterelnököt javasolt. Ezt az ellenzék rendre elutasította, emiatt húzódik hetek óta a kormányválság.

A harcos autokrata

A patthelyzetből a jelenlegi elnök igyekszik politikai tőkét kovácsolni: Basescu arra építi kampányát, hogy ő az egyetlen ember Romániában, aki szembe megy a korrupt politikai elittel. Basescu meg akarja reformálni a román törvényhozást, a képviselőházból és szenátusból álló kétkamarás parlamentet egykamarásra cserélné, és a képviselők számát is radikálisan csökkenteni akarja. Egyik kampányhirdetése szerint reformprogramja miatt "fenyegetve érzik magukat az elkényeztetett és kiváltságos román politikusok", akik "ezért fogtak össze ellene, hogy tovább kihasználhassák a rendszert".

Fotó: Visnovitz Péter [origo]
Basescu a magyarokat is megszólítja

Sokan azonban kétségbe vonják az elnök reform- és korrupcióellenes szlogenjeit. Bakk Miklós, a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem politikatudományi tanszék magyar tagozatának vezetője szerint mindez csupán egy klasszikus populista séma, amellyel Basescu a nyilvánosság felé meghatározta elnöki szerepkörét, és amelyre a választási stratégiáját rátervezte. "A szlogenek ellenére Basescu ugyanúgy része az általa támadott politikai elitnek, hiszen volt miniszter és ellenzéki politikus egyaránt" - mondta az egyetemi docens, hozzátéve, hogy ostorozó kijelentésein túl semmilyen egyértelmű és átlátható lépést nem tett a korrupció ellen.

A politológus szerint nincs is reális esély arra, hogy a Basescu által hirdetett reformok megvalósuljanak, hiszen ahhoz alkotmányt kellene módosítani, de a román alkotmány Európa egyik legmerevebb alkotmánya. Nem elég hozzá a minősített parlamenti többség, emellett népszavazáson is meg kell erősíteni a változtatást, ami a jelenlegi helyzetben szinte lehetetlen. A románok a vasárnapi választással egyidőben ugyan szavaznak az egykamarás parlamentről is, ez azonban csak véleménynyilvánítás, minden konkrét hatás nélkül - mondta Bakk.

A parlamenttel való szembefordulás ugyan hoz némi népszerűséget Basescunak, viszont rengeteg ellenséget is szerez vele. Mióta az elnök tudatosan szembement a kormányszakadás után kialakuló új parlamenti többséggel, teljesen általánossá vált a politikusok körében az a vélekedés, hogy nem a korrupció ellen harcol, hanem saját elnöki hatalmát akarja kiterjeszteni. "Basescu központosított, totalitárius állam fele vinné Romániát, meg akarja nyirbálni a parlamentáris demokráciát, és az elnöki hatalmat akarja megerősíteni" - mondta az [origo]-nak Markó Béla, az RMDSZ elnöke.

Szövevényes szövetségek

A Basescu ellen induló jelöltek pártjai, a szociáldemokraták, a nemzeti liberálisok és az RMDSZ már a választás előtt jelezték, hogy a német származású, népszerű politikus, Klaus Johannis szebeni polgármester vezetésével alakítanának kormányt. A nagy egyetértés azonban nem biztos, hogy kitart az elnökválasztás után is, koalíciós megállapodást ugyanis nem kötöttek a pártok. Bakk Miklós szerint a szociáldemokraták esetleges győzelmének nagyságától függően fel is rúghatják az alkut, és saját pártjukból is javasolhatnak új kormányfőt; ellenben ha a liberálisok jól szerepelnek, esélyes, hogy marad az eredetileg általuk javasolt Johannis. A kormányprogramba beleszólása lehet a saját jelölttel induló, a parlamentben jelenleg 6,5 százalékot kitevő RMDSZ-nek is, amelyik egy jó eredményt alkupozíciónak akar felhasználni - mondta Markó Béla pártelnök.

A nagy koalíciós tárgyalásokra a két elnökválasztási forduló között lehet számítani, amikor a néhány százalékra esélyes RMDSZ-jelölt támogatása is eldöntheti, hogy melyik párt elnökjelöltje lesz végül a román államelnök. Az RMDSZ úgy képzeli, hogy Kelemen Hunor százalékait a nekik megfelelő ajánlatot tevő párt elnökjelöltjének adják tovább, szavazóikat az új szövetséges támogatására bíztatva. "Az RMDSZ célja tehát az, hogy a magyar szavazók ne tisztán politikai opciók közül válasszanak, hanem identitásuk alapján szavazzanak az RMDSZ-re. Ha ez a bizalom megvan, a második fordulóban majd az RMDSZ akarja kiválasztani a megfelelő politikai opciót a magyarok nevében" - magyarázta Bakk Miklós.

A magyar párt Markó szerint programjának teljesülését fogja feltételül szabni az elnökjelöltek támogatásáért: "Jó lenne, de nem mindenképp akarunk kormányra kerülni, csak ha bizonyos programpontokat, feltételeket ki tudunk alkudni". Hogy végül kivel alkusznak meg, azt viszont nem lehet tudni, elvben még Basescu mellé is odaállhatnak - mondta: "Itt még senki nem döntött el semmit véglegesen, az RMDSZ már matematikailag is mérleg nyelve" - tette hozzá, noha Basescu politikájától korábban már nyíltan elzárkózott.

Fotó: Visnovitz Péter [origo]
Kelemen Hunorral a marosvásárhelyi buszokat plakátolták ki

A kormányalakítási lehetőség azonban csak az egyik indoka annak, hogy mért indult - az előző két elnökválasztáshoz hasonlóan - ismét RMDSZ-jelölt a román elnökválasztáson. A párt azt is fontosnak tartotta, hogy ismét kommunikálni tudja a párt saját programját szavazói felé - mondta az [origo]-nak Markó. Bakk Miklós szerint emellett a megmérettetés arról is szól, hogy a párt Markó Béla utódját keresi, és a jelölt, Kelemen Hunor a kampányban párton belül is megerősíthette pozícióját.

Pozícióhajhász pártok és korrupció

Az RMDSZ koalíciós várakozásai és programjának érvényesülése magyar mércével merész vágynak tűnhet, hiszen a két nagy ellenzéki pártnak az RMDSZ nélkül is megvan a parlamentben az elegendő többsége. Bakk Miklós szerint azonban a román politika ilyen szempontból más hagyományokra épül: "az eddigi gyakorlat alapján itt nem működnek a fegyelmezett kiskoalíciók, a rendszer sajátossága miatt túlméretezett koalíciókra van szükség, és az RMDSZ okkal számíthat a koalíciós szerepre."

Fotó: Visnovitz Péter [origo]
A liberális jelölt minden patika ablakán ott van

A "tradicionális összetevőnek" a politológus szerint elég sok köze van a Traian Basescu által támadott politikai korrupcióhoz: "Romániában  politikai pártok sosem programorientáltak, hanem pozícióorientáltak: a párt nem akkor fegyelmezett, ha a programja teljesül, hanem ha megkapja a pozíciókat, amelyeket kért" - mondta. Ez a hagyomány Bakk szerint a rendszerváltás óta átmentődött a román politikai kultúrába, és főleg önkormányzati szinten látványos.

Itt a pártközi mozgás is nagyon erős: a kormánypártok az adományozás technikájával rengeteg ellenzéki képviselőt és polgármestert tudnak átcsábítani a ciklus közben magukhoz, mert a pénz általában oda megy, ahol kormánypártiak vannak - magyarázta. Ilyen szempontból Bakk Miklós szerint az RMDSZ sem kivétel: bár a kis pártoknak a kampány során érdemes a programra helyezniük a hangsúlyt (ahogy ezt a magyar párt is tette), azért ők is mennek a pozíciók után.

A pénz hatalma és a korrupciógyanús ügyletek nem is lepnek meg senkit Romániában: a választások előtt egy héttel az RTV állami televízión például rendszeresen adtak olyan hirdetéseket, amelyek a fizetéssel megvásárolt szavazatok törvénytelenségére hívták fel a választók figyelmét, az Új magyar szó pedig terjedelmes cikket közölt az általa ismertnek vélt választási korrupcióról és csalásokról. Eszerint jellemző a választási bizottságok lefizetése, a szavazatvásárlás, a fenyegetés, és a szavazólapok, szavazóurnák meghamisítása is.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK