Háborúját védve vette át békedíját Obama

2009.12.10. 15:05

Két háborút is visel, az egyikbe alig egy hete küldött 30 ezer újabb katonát, mégis Nobel-békedíjat vehetett át Barack Obama amerikai elnök csütörtökön Oslóban. Azt ő is elismeri, hogy ellentmondásos a helyzet, de szerinte egy igazságos háború igazságos békéhez vezet. Azt, hogy kiérdemelte-e a díjat, sokan megkérdőjelezik, a norvégok meg azért fújnak rá, mert lemondott több, a kitüntetettek számára hagyományos programot.

Csütörtökön kora délután átvette a neki ítélt Nobel-békedíjat Oslóban Barack Obama amerikai elnök. Obamának október elején ítélték oda a rangos elismerést, amellyel "a nemzetközi diplomácia megerősítéséért és a népek közötti együttműködés elősegítéséért tett erőfeszítéseit" ismerte el a Nobel-bizottság.

Obama köszönőbeszédében igyekezett megvédeni az USA afganisztáni hadműveletét. Azt mondta, hogy a háborút néha nem lehet elkerülni, de az igazságos háború igazságos békéhez vezet. Azt is mondta, hogy az általa elért eredmények alig mérhetők hozzá a korábbi díjazottakéihoz.

"Azokhoz az egyes óriási történelmi személyiségekhez hasonlítva, akik megkapták ezt a díjat... az én eredményeim csekélyek" - idézte a BBC. Az afganisztáni háborúval kapcsolatban úgy érvelt, hogy bizonyos helyzetekben az országok "nem csak szükségesnek fogják találni az erő alkalmazását, hanem erkölcsileg igazolhatónak is. Egy erőszakmentes mozgalommal nem lehetett volna megállítani Hitler seregeit. Tárgyalásokkal nem lehet meggyőzni az al-Kaida vezetőit, hogy letegyék fegyvereiket" - mondta.

A díjat az oslói városházán kapta meg ünnepélyes keretek között, miután találkozott a norvég királlyal és a kormányfővel. Barack Obama előtt még nem kapott Nobel-békedíjat olyan hivatalban lévő elnök vagy kormányfő, aki egy időben két háborút is visel - Obama Irakban és Afganisztánban. Az elnök ráadásul a díj átvétele előtt alig egy héttel jelentette be, hogy harmincezer fős katonai erősítést Afganisztánba, miközben szövetségeseitől is további katonákat kért. Elnöksége alatt ezenkívül megszaporodtak a gyakran ártatlan civilek halálát okozó amerikai rakétatámadások is Pakisztánban.

Robert Gibbs fehér házi szóvivő előre jelezte, hogy az elnök ki fog térni erre az ellentmondásra beszédében, és szól majd kötelességéről, hogy békét és biztonságot teremtsen egyszerre, aminek során gyakran elkerülhetetlen a háború. Már a díj októberi odaítélése után azt mondta, hogy nem elsősorban addigi eredményei, hanem törekvései miatt kapta az elismerést.

"Úgy véli, nem elsősorban saját jogán nyerte el a díjat, hanem részben annak a ténynek köszönheti, hogy a világ vágyik a konstruktív amerikai vezetésre, és a díj ennek a megerősítése" - idézett a Reuters egy az elnökhöz közel álló tanácsadót, aki szerint Obama úgy tekint a díjra, mint egy felhívásra, hogy cselekedjen.

Ezt pedig muszáj lesz, mert egyelőre hiába szorgalmazta a világban a kölcsönös megértést és a kölcsönös érdekek mentén való cselekvést, jelentős eredménnyel nem büszkélkedhet. A jogvédőknek az szúrja a szemét, hogy miközben valóban fellépett a CIA kínzásai ellen, és azon dolgozik, hogy bezárják a guantánamói fogolytábort, akkor hallgatott, amikor Irán szétverte a meghamisítottnak vélt elnökválasztás utáni tüntetéseket a nyár elején, és nem emelte fel hangját a kínai jogsértések ellen sem. Guantánamo bezárása ráadásul egyelőre bizonytalan.

Forrás: AFP/Jewel Samad
Thorbjoern Jagland a Nobel Intézet elnöke adta át Obamának a díjat

Azt, hogy megérdemelte-e a díjat, sokan kétségbe vonják, az USA-ban is. Az amerikai Quinnipac Egyetem országos felmérése szerint az amerikaiak alig negyede véli úgy, hogy kiérdemelte az elismerést, 41 százalékuk szemében pedig csökkent a Nobel-díj intézményének presztízse Obama kitüntetése miatt.

Norvégiában is sokan fogadják fanyalogva az amerikai elnököt, mert lemondott több olyan hagyományos programot, amelyen minden kitüntetett részt szokott venni. Nem fog együtt vacsorázni a Nobel-bizottsággal, nem tart sajtótájékoztatót utána, nem ad tévéinterjút, nem vesz részt egy gyerekekkel szervezett békeeseményen és koncerten, ráadásul visszamondta Harald norvég király vacsorameghívását is. Békeaktivisták ötezres tüntetést szerveznek emiatt Oslóban.

Az elnök a díj átvétele előtt azokra a kritikákra, hogy korai volt a kitüntetése, azzal felelt, hogy folytatni kívánja a munkát az Egyesült Államok számára fontos kérdésekben, illetve a világ békéjének és biztonságának építéséért, vagyis az atomfegyverek terjedésének megállításáért, az éghajlatváltozás kezeléséért és az afganisztáni helyzet stabilizálásáért. Azt is mondta, nem célja a népszerűségi lista vezető helyének megszerzése, sem kitüntetések elnyerése, legyen szó akár a nagyra becsült Nobel-békedíjról.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK