Az eddig egységesnek tűnő fejlődő országok két táborra szakadtak a klímacsúcson: a kis szigetországok - amelyeknek a legtöbb vesztenivalójuk van, ha a koppenhágai konferencia kudarcot vall - szigorú intézkedéseket és konkrét megállapodást akarnak. Kína, India és Dél-Afrika viszont saját gazdasági növekedését félti. A legszegényebb országok száját a BBC szerint nem biztos, hogy be lehet majd tömni egy hangzatos politikai nyilatkozattal. A koppenhágai klímacsúcs harmadik napja.

Két táborra szakadtak a fejlődő országok a koppenhágai klímakonferencián. A klímaváltozás hatásait leginkább megérző kis szigetországok és a szegényebb afrikai országok egy kötelező érvényű, a kiotói egyezménynél jóval szigorúbb megállapodást látnának szívesen a csúcs végén. A gazdagabb fejlődő országok, többek között Kína ellenzik a szigorú kötelezettségeket attól félve, hogy azok visszafoghatják gazdasági növekedésüket. A fejlődő országok csoportjának kettészakadása a BBC tudósítója szerint meglepő fordulat, hiszen a blokk eddig közös kiállásra törekedett.

Tuvalu felmentést kért és kapott a tárgyalásokon való részvétel alól addig, amíg a vita nem rendeződik. A szigetország küldötte, Ian Fry kijelentette, országa követeli hat hónapja kidolgozott és nyilvánossá tett, egy új egyezmény létrehozásáról szóló javaslatának megtárgyalását. "A miniszterelnököm azért jön Koppenhágába, hogy egy kötelező érvényű megállapodást írjon alá. Tuvalu az egyik legsérülékenyebb ország, nekünk tényleg a létünk múlik a konferencia eredményén" - mondta.

A tuvalui főtárgyaló mellé állt a Kis Szigetországok Szövetségének (AOSIS) több tagja, köztük a Cook-szigetek, Barbados és a Fidzsi-szigetek, és támogatta több afrikai ország is, például Sierra Leone, Szenegál és a Zöld-foki Köztársaság. Többen közülük megismételték, hogy a fejlődő szigetországok számára a globális átlaghőmérséklet maximum 1,5 Celsius fokos emelkedése elfogadható, az üvegházhatású gázok koncentrációját pedig legfeljebb 350 ppm-ben határoznák meg, ellentétben a fejlett országok és néhány nagy fejlődő állam 450 ppm-es javaslatával - írja a BBC.

A gyorsan fejlődő gazdaságú országok, mint Kína, India vagy Dél-Afrika túl alacsonynak tartják a 350 ppm-es koncentrációt, attól félnek, ha ilyen szigorú vállalásokat kellene tenniük, azt a gazdasági fejlődésük bánná. Azt is kijelentették, hogy a kiotói egyezményben foglalt kritériumok éppen eléggé szigorúak, szerintük nincs szükség egy ezzel párhuzamos kötelező érvényű egyezményre.

A fejlődő országokat tömörítő G77-ben kibontakozott vitával párhuzamosan Kína és több más állam főtárgyalója is megismételte, arra van szükség, hogy a legfejlettebb ipari országok az eddig ajánlottnál sokkal nagyobb mértékben vállalják saját károsanyag-kibocsátásuk csökkentését. A BBC elemzése szerint azonban ez a követelés sokkal kevésbé meglepő, mint a szigetországokkal kialakult nézetkülönbség. Utóbbi felveti annak lehetőségét, hogy egyes fejlődő országok nem feltétlenül elégednek majd meg azzal, ha a klímacsúcs csupán egy politikai nyilatkozattal zárul egy kötelező érvényű megállapodás helyett.

Az [origo] kiemelt figyelemmel kíséri a klímacsúcsot. Híreinket, elemzéseinket ide kattintva elolvashatja.