Kilenc dolog, amire emlékeznie kell 2009-ből

Egy énekes halála, egy alapvetően technikai kérdéseket rendező szerződés nehézkes elfogadása, egy csapat kalandor halálával végződő rendőri akció, egy nyughatatlan, ripacskodásra is hajlamos öregúr - az [origo] szerint ezek mind felejthetetlen eseményei és szereplői lesznek 2009-nek. Kilenc olyan dolgot szedtünk össze a világ eseményeiből, amelyek visszavonhatatlanul megváltoztatták a világot, magukban hordozzák valamilyen jelentős változás lehetőségét, vagy egyszerűen olyan szokatlanok voltak, hogy sokáig emlékezni fogunk rájuk.

Megújul Európa
Egy makacs nemzet és egy makacs államfő miatt izgulhatott idén mindenki, aki összetartóbb és hatékonyabb szövetségnek szerette volna látni az Európai Uniót. Ez a lisszaboni szerződés ratifikálása révén vált valóra, amely lényegében a 2005-ben csúfosan elbukott uniós alkotmány felpuhított változata. Több állam okulva a 2005-ös tapasztalatokból már nem is rendezett róla népszavazást, de Írország igen, ahol tavaly elbukott a referendum. Ez akár meg is pecsételhette volna a szerződés jövőjét, mivel minden országnak ratifikálnia kellet ahhoz, hogy életbe léphessen, de az írek idén októberben megismételt népszavazáson végül rábólintottak.

Ez azonban nem oldott meg minden nehézséget, mivel egyvalaki még mindig akadályozta a szerződés életbe lépését. Október vége és november eleje az EU-ban Csehországról és államfőjéről, Václav Klausról szólt, aki annak ellenére sem akarta aláírni a ratifikálást, hogy a cseh parlament mindkét háza rábólintott. Klaus előbb az ír ratifikáláshoz kötötte a szignót, majd új feltétellel állt elő: mentességet kért a szerződésben foglalt emberjogi charta alól, amelyet hetekig tartó huzavona után megígértek neki. Klaus, az európai államfők közül utolsóként, november elején írta végül alá a szerződés ratifikálását, így az december elején életbe léphetett. Azóta már meg is választották az EU elnökét és külpolitikai főképviselőjét. A lisszaboni szerződésről bővebben itt olvashat.

Európában két hétig dolgoztak a világ országai egy másik jelentős szerződés aláírásán is. A koppenhágai egyezmény a világ megmentését célozta, de a csúcstalálkozó eredménye hervasztó lett. Részletek itt.

Vége a tamil tigriseknek
Májusban egy 26 éve húzódó polgárháborúnak vetett véget a Srí Lanka-i hadsereg. A kormányerők négy hónapos offenzíva végén számolták fel a saját önálló államukért fegyverrel harcoló Tamil Eelam Felszabadító Tigriseinek mozgalmát, és megölték a tamilok legendás fővezérét, Velupillai Prabhakarant. A gyakran terrorista módszerekkel vívott polgárháborúban összesen 80-100 ezer ember vesztette életét.

Az ellenállásnak véget vető offenzíva az ENSZ szerint 7 ezer civil halálával járt, ráadásul a kormány körülbelül 300 ezer menekült tamilt zárt táborokba, hogy kiderítsék, nincsenek-e köztük bujkáló lázadók. A táborok még idén decemberben is működtek, bennük 140 ezer emberrel. Cikkeink a tamil tigrisekről.

Forrongás Iránban
Nyár elején elnökválasztást tartottak Iránban, amely a hivatalban lévő Máhmúd Ahamdinezsad fölényes győzelmét hozta. Az eredményt azonban vitatta az iráni ellenzék, mert szerintük elcsalták a június 12-i szavazást. Az ellenzéki szimpatizánsok tüntetései súlyos zavargásokba csaptak át Teheránban és más iráni városokban. A hatóságok több ezer tüntetőt tartóztattak le, az összecsapásoknak sok tucat halálos áldozata is volt. A kormány szerint 36, az ellenzék szerint 72, más nem hivatalos források szerint több száz ember vesztette életét az utcai erőszakban.

Az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet szerint Iránban az 1979-es forradalmat követő leszámolások óta nem voltak ilyen rossz helyzetben az emberi jogok, nem volt ilyen súlyos elnyomás. Ráadásul azóta újabb és újabb tüntetések, zavargások követik egymás, legutóbb Huszein Ali Montazeri, a kormánnyal szemben kritikus nagyajatollah temetését változtatták kormányellenes demonstrációvá Kumban, majd más városokban is tartottak Montazerire emlékező menetet, amelyen kormányellenes jelszavakat skandáltak, legutóbb csütörtökön. Cikkeink az iráni tüntetésekről.

Ami magyarokat érintett

Az óceánba zuhant repülő
Négy magyar állampolgár - egy nő (a Pető Intézet konduktora), az élettársa, valamint a hozzájuk tartozó két kisfiú -, és egy szlovákiai magyar utazott azon a francia repülőgépen, amely június elsején reggel zuhant az Atlanti-óceánba. Az Air France 447-es járata a brazíliai Rio de Janeiróból szállt fel és Párizsba tartott, amikor megszűnt vele minden kapcsolat. Az Airbus A330-asról utoljára néhány automatikus rádiós hibaüzenet érkezett.

A gépen összesen 228 ember tartózkodott, a keresésükre induló mentőegységek 51 utas holttestét és a gép néhány darabját találták meg. A légikatasztrófa az Air France történetének legsúlyosabb balesete volt, amely az egész világot megrázta. A baleset pontos okai máig nem ismertek, a körülményeket vizsgáló szakértők szerint a repülő még egyben volt, amikor a vízbe csapódott, és a gép hibás sebességérzékelői közrejátszottak a katasztrófában, de nem azok okozták. A gép fekete dobozai nem kerültek elő, pedig tengeralattjárókkal is keresték a baleset helyszínén 5-6 kilométer mély óceánban.

Az állítólagos bolíviai magyar puccs
Április 16-án egy rendőrségi kommandó ütött rajta öt emberen a bolíviai Santa Cruzban a Las Americas szállodában. Az akcióban három embert lelőttek, kettőt letartóztattak. A halottak között volt a bolíviai-magyar-horvát állampolgárságú Rózsa-Flores Eduardo, az erdélyi Szovátáról származó Magyarosi Árpád és az ír Michael Dwyer. Őrizetbe vették a magyar állampolgárságú, szintén Szovátáról származó Tóásó Elődöt és a bolíviai-horvát Mario Tadicot.

Az máig nem derült ki, hogy Rózsa Flores csoportja veszélyes bérgyilkosokból, profi zsoldosokból állt-e, vagy esetleg egy bonyolult összeesküvés láncszemei, bepalizott amatőrök voltak. Egymásnak teljesen ellentmondó összeesküvés-elméletek szólnak arról, hogy mit kerestek Bolíviában. Evo Morales bolíviai elnök szerint ellenségei akarták megdönteni hatalmát, a bolíviai ellenzék szerint viszont a csoport nem fenyegette Morales hatalmát, meggyilkolásuk politikai okokból történt, amelyért az elnököt kellene felelőségre vonni. Cikkeink a bolíviai összeesküvésről, és Rózsa Flores Eduardóról

Szlovák nyelvtörvény és viszony
Az 1995-ös, már akkor is sok bírálatot kapott szlovák nyelvtörvény idei módosítása még jobban elmérgesítette a magyar és a szlovák kormány amúgy sem kiegyensúlyozott viszonyát. A törvénynek nem megfelelő kisebbségi nyelvhasználatot akár pénzbüntetéssel is sújtó jogszabály miatt a magyar kormány panaszkodott az ENSZ-nél és az EU-nál, Budapesten tüntetést, Dunaszerdahelyen nagygyűlést szerveztek ellene.

Az nyelvtörvény és Sólyom László államfő augusztusi szlovákiai kitiltása miatt elmérgesedő viszonyt szeptemberben kormányfői találkozón próbálták rendezni, ám hiába az azon elfogadott közös nyilatkozat, illetve az EBESZ kisebbségi biztosának ajánlásai, a szlovák kormány decemberben ezekkel nem sokat törődve fogadta el a törvény végrehajtási utasításait. A nyelvtörvény várhatóan 2010-ben is sok figyelmet kap majd, a közeledő szlovák és magyar parlamenti választások miatt könnyen politikai iszapbirkózásba fulladhat az ügy. Cikkeink a szlovák nyelvtörvényről és a szlovák-magyar viszonyról.

Amire felkaptuk a fejünket

Olasz földrengés
Közel 300 ember meghalt, és több ezer ember vesztette el otthonát április elején, amikor több napos földrengéshullám söpört végig az olaszországi Abruzzo régióban. A földrengés központja Rómától 95 kilométerre volt L'Aquila közelében. Egész falvak dőltek romba a Richter-skála szerinti 6,3-as erősségű földmozgásban, amelyet több utórengés követett.

A lerombolt térség újjáépítésére 8 milliárd eurót adott az olasz kormány. Az idei G8-csúcsot rendező Silvio Berlusconi vezette olasz kormány is ide helyeztette át a tanácskozást, hogy ezzel is segítse a térség ügyét, ahol azóta több kisebb erejű földrengést is észleltek.

Berlusconi ügyei
Berlusconi nem csak a G8-csúcs házigazdájaként hívta fel magára a figyelmet, hanem nőügyeivel is. Az olasz kormányfőt előbb felesége vádolta meg, hogy miközben saját fiainak 18. születésnapjával nem foglalkozott, tavasszal elment egy nápolyi fotómodell 18. születésnapi partijára. Utóbb kiderült, a modellel korábbról is ismerték egymást, és Noemi Letizia bevallotta, hogy csak papinak becézi az olasz politikust, aki azt ígérte neki, hogy egyengeti pályáját. Berlusconi igyekezett tagadni azokat az állításokat, amelyek szerint intim kapcsolatba is került a lánnyal.

Júniusban egy eszkort ált elő azzal, hogy két alkalommal is fizettek neki azét, hogy Berlusconival töltsön egy-egy estét, illetve egy alkalommal egy éjszakát is. Más eszkortok azt állították, hogy a politikus szabályos orgiákat rendezett szardíniai birtokán, a Villa Certosán. A botrányok - amelyek miatt nyomozás is indult - eddig csak Berlusconi házasságát tették tönkre, politikai karrierje nem sínylette meg az állítólagos kalandokat. Az olaszok zömét nem zavarják a magánéleti zűrök, a politikus pedig - befolyása révén - meg tudja fékezni a róla szóló hírek terjedését. Legutóbb Milánóban keveredett bajba Ber.lusconi, ahol fejbeverték egy szoborral. Ez azonban még jót is tett népszerűségének. Cikkeink Silvio Berlusconiról.

Michael Jackson halála
Júniusban az egész világot megrázta, amikor kiderült, hogy meghalt Michael Jackson. Mint utóbb kiderült, az énekes-zeneszerző gyógyszer-túladagolásban hunyt el, szervezetében propofol nevű anesztéziás szert és más, nyugtató hatású szerek jelenlétét mutatták ki. Halálát a hatóságok emberölésnek minősítették, amellyel személyi orvosát, Conrad Murrayt gyanúsítják. Az ügyben még folyik a nyomozás, az orvos ellen egyelőre nem emeltek vádat.

Jacksontól hozzá méltó látványos körülmények közepette búcsúztak egy Los Angeles-i sportcsarnokban, de a temetése szűk körben, a nyilvánosság kizárásával zajlott. Csak a sztár rokonai, közeli barátai vettek részt rajta, körülbelül kétszázan. Az énekest aranyozott koporsóban, a hollywoodi sztárok csarnokában álló kriptába temették. A rajongók nem látogathatják majd sírját. Cikkeink Michael Jacksonról.