7000 halottat temettek el eddig Haitin

2010.01.14. 23:56

A haiti elnök szerint 7000 embert már sikerült eltemetni a földrengés sújtotta Haitin. Az országba lassan kezdenek megérkezni az első mentőcsapatok. Az Egyesült Államok hatalmas felajánlásokat tett, Sarkozy francia elnök pedig segélykonferenciát akar összehívni. Haitin most versenyt futnak az idővel: minél gyorsabban el kell temetni a több ezernyi holttestet és ki kell húzni a még élőket a törmelék alól. Egy észt ENSZ-munkást már sikerült élve kimenteni 4 méternyi romhalmaz alól.

Haitin már eltemették a keddi pusztító földrengés hétezer áldozatát - közölte csütörtökön René Préval haiti elnök. Préval szerint az áldozatokat tömegsírba helyezték.

A haiti államfő Leonel Fernandezt, a szomszédos Dominikai Köztársaság elnökét fogadta a fővárosi repülőtéren. Fernandez azt mondta, hogy jelen pillanatban az egyik legfontosabb dolog, amire Haitinak szüksége van, az a segítség a halottak eltemetéséhez. Korábbi helyszíni tudósítások arról számoltak be, hogy a helyi lakosok az utcán hagyják heverni a holttesteket, és az áldozatok teteme látható szerte a fővárosban.

Kedden 7,3-as erősségű földrengés rázta meg a karibi Hispaniola sziget nyugati felén fekvő Haitit. A rengés epicentruma a főváros környékén volt, így a nagy népsűrűségű, 3 milliós környéket érintette a legsúlyosabban. Beszámolókból látszik, hogy szinte minen épület összedőlt a városban, beleértve az elnöki palotát és az ENSZ helyi központját is.

Az áldozatok számáról még mindig kevés információ van, Préval elnök jelentése a hétezer eltemetett emberről az elsők egyike. A Vöröskereszt közölte csütörtökön: szerintük 45-50 ezer ember halhatott meg a katasztrófában. Ban Ki-mun ENSZ főtitkár szerint napokba telhet, mire megbízható becslést tehetnek közzé a halottak számáról. Rengeteg holttest még mindig az utcán hever a BBC szerint, pedig a párás, trópusi időben ez könnyen járványokat is okozhat. A rendőrség platós teherautókon szállítja a holttesteket az egyik kórház udvarára.

Szemtanúk szerint a fővárosiak úttorlaszokat kezdtek emelni holttestekből Port-au-Prince utcáin, tiltakozva a segélyek késése miatt. A Time magazin fotósa, Shaul Schwarz arról számolt be, hogy legalább két ilyen hullarakást látott a fővárosban. "Elkezdték lezárni az utakat holttestekkel, komisszá válik a helyzet, az embereknek elegük van abból, hogy nem kapnak segítséget" - mondta.

Ráadásul az emberek nem tudnak hova hazamenni, sátrakban töltik a következő éjszakát is. Ráadásul a mentőcsapatok versenyt futnak az idővel, mivel még sok sérült lehet a romok alatt, őket pedig napokon belül ki kéne menteni. Azonban a gyenge kormány is nehezíti a helyzetet, Port-au-Prince-ben anarchia uralkodik. Az ENSZ sem képes rendet tenni, mivel még a saját veszteségeit sem vette teljesen számba: eddig 150 eltűnt és 36 halott ENSZ-alkalmazottról tudni. Egy észt tisztviselőt 4 méternyi törmelék alól sikerült élve kihúzni csütörtökön a BBC szerint.

Az Egyesült Államok közben bejelentette: összesen 5700 katonát küld a katasztrófa sújtotta országba. Az első 100 fős kontingens már megérkezett Haitire, és két amerikai hadihajó további katonákat szállít Port-au-Prince-be.

Forrás: AFP
Képgalériáért kattintson a fotóra!

Barack Obama amerikai elnök Amerika történetének egyik legnagyobb segélyakcióját ígérte meg Haitinek, és kijelentette: a szükség órájában nem fognak megfeledkezni Haitiről. Obama 100 millió dolláros segélyt ígért a rombadőlt karibi államnak, illetve komoly beruházásokat a helyreállításhoz. A Világbank szintén 100 millió dolláros segélyt ajánlott fel Haitinak. A Vöröskereszt 10 millió dollárral, a Világélelmezési Program pedig 15 ezer tonna élelmiszerrel igyekszik segíteni. Nicolas Sarkozy francia elnök nemzetközi segélykonferencia összehívását javasolta.

Az Egyesült Államokban közben komoly viták vannak a bankok hozzáállásáról. Az amerikai bankok és hitelkártya-intézetek szokásos eljárásuk szerint most is lefölözik a jótékonysági adományokat - írta elemzésében a Huffington Post hírportál csütörtökön. Az adományoknak általában csak a 97 százaléka jut el a rászorultakat segélyező szervezetekhez, a fennmaradó 3 százalékot a bankok tranzakciós költség címén lefölözik - indokolja a kijelentést a lap.

KAPCSOLÓDÓ CIKK