A himnusztörvény is aggasztja a szlovákiai magyarokat

A nagy vitákat kiváltó nyelvtörvény után újabb jogszabály aggasztja a magyar kisebbséget Szlovákiában. Az egyik kormánypárt javaslatára elfogadta a parlament az úgynevezett hazafiassági törvényt, amelynek célja, hogy Szlovákia ne maradjon "Brüsszel helytartótanácsa". A szlovákiai magyar pártok tiltakoztak a jogszabály ellen, az egyik magyar iskolában pedig a gyakorlati alkalmazás miatt aggódnak.

"Zeng az ég a Tátrán, villámok cikáznak" - hallgathatja majd a szlovák himnuszt egy hónap múlva minden szlovákiai diák minden héten az iskolában. Kedd este ugyanis megszavazta a szlovák parlament az úgynevezett hazafiassági törvényt, amely szabályozni fogja az állami jelképek használatát több közintézményben. A Parameter.sk szlovákiai magyar hírportál szerint ha Ivan Gasparovic államfő is aláírja a törvényt, akkor az április 1-jén hatályba léphet.

A magyar fordításban még nem létező jogszabály leginkább az iskolákat fogja érinteni: a tantermekben ki kell majd függeszteni a szlovák címert, a nemzeti zászlót, az alkotmány bevezetőjét és a himnusz szövegét. Hétfőn reggelente pedig le kell majd játszani a szlovák himnuszt, és a tananyagba is bekerül a hazafiasságra való nevelés.

A törvény nem csak az iskolákra vonatkozik. Az önkormányzati és a parlamenti ülések elején is el kell énekelni a himnuszt. A jogszabály ugyanakkor egyelőre nem tartalmaz szankciókat, így az adott intézmény vezetésétől függ majd, hogy alkalmazza-e a rendelkezéseit.

A törvényjavaslatot a nacionalista és magyarellenes megnyilvánulásairól ismert Jan Slota és Rafael Rafaj, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) politikusai dolgozták ki, és támogatta a többi kormánypárti képviselő és az ellenzék egy része is. A Parameter szerint az ellenzők azzal érveltek, hogy a hazafiságot nem lehet törvénnyel kikényszeríteni.

A magyar pártok tiltakoztak

A javaslat ellen két szlovákiai magyarokat képviselő párt, a Magyar Koalíció Pártja és a Híd-Most párt képviselői, valamint négy, a kereszténydemokrata pártból kivált képviselő szavazott - mondta az [origo]-nak Szigeti László, az MKP parlamenti képviselője és oktatási tanácsának elnöke. Az ellenzéki kereszténydemokraták ugyan több szavazást is ellehetetlenítettek, és szóban sem támogatták a javaslatot, de több képviselőjük így is megszavazta azt kedden, így mehetett át a parlamenten a hazafitörvény - tette hozzá Szigeti.

"Nem kell ijesztgetni, hanem inkább egy kis optimizmust kellene bevinni az ellenzék politikájába is, mert a hazafiság magának sem fog ártani, ezt szavatolhatom" - mondta Rafael Rafaj az egyik ellenzéki politikusnak a törvényről szóló vita során. Szerinte sok gyereknek nincs lehetősége a himnuszt hallani, legfeljebb ha éjszaka nézte a téli olimpiai közvetítést.

Rafaj emellett azzal érvelt a vitában, hogy ha a parlament nem támogatja a javaslatot, akkor "az ország továbbra is csak Brüsszel közép-kelet-európai helytartótanácsa marad". Azzal is indokolta a törvény létjogosultságát, "teret adunk annak, hogy megerősödjön a hazafiság érzése az önkormányzatoknál, az államigazgatásban, az iskolákban, de a közszolgálati médiában is".

Tetten érhető nemzettudat: a fellobogózott pozsonyi elnöki palota

A jelképek bagatellizálása

Az ellenzék egyöntetűen egyetért abban, hogy a törvény csak arra jó, hogy a júniusi választások előtt elterelje a figyelmet a Smer-SNS kormánykoalíció korrupciós botrányairól. "Az MKP szerint egyáltalán nincs szükség a törvényre" - mondta Szigeti, hozzátéve, hogy a javaslat elsősorban az SNS "túlbuzgó" képviselőinek kezdeményezése volt. A hazafiasságot "nem lehet erőszakkal előírni" - mondta Szigeti, aki szerint a himnusz eléneklésétől nem válik az ember nagyobb hazafivá. Ráadásul szerinte a javaslat "bagatellizálni fogja a nemzeti jelképeket" a mindennapos használattal.

Egyetért az MKP képviselőjével a rivális magyar párt, a Híd-Most egyik képviselője, Simon Zsolt is. A politikus az [origo]-nak azt mondta, hogy "azok terjesztették be a törvényt, akik a legtöbbet vétettek ellene".

Technikai aggályok

Vannak kérdőjelek a törvény alkalmazásával is, a koalícióban az SNS-hez tartozó oktatási minisztérium vezetője, Ján Mikolaj szerdán közölte, hogy tárcája nem fog forrást biztosítani a törvény betartásához. "Az iskolákon múlik, miként biztosítják a himnusz lejátszását, ez manapság nem jelent műszaki problémát. Némelyiknek van iskolarádiója, másoknak nincs, ezt az egész szervezést az iskolákra hagyjuk" - idézte a minisztert az Új Szó szlovákiai magyar nyelvű lap.

A szlovák nemzeti himnusz

"Mi a televízió híradójából értesültünk" a törvény elfogadásáról - mondta Sykora Ilona, a szepsi Magyar Tannyelvű Alapiskola és Gimnázium igazgatója. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az állami címer kirakására vonatkozó szabály semmiképp nem jelent majd gondot, mert az évek óta kint van minden osztályteremben. Technikai problémát jelenthet ugyanakkor, annak megoldása, hogy a himnuszt meghallgathassák a gyerekek. "A kivitelezés anyagi gondokat okozhat" - mondta, hozzátéve, hogy 40 euróra taksálja a termenkénti költségeket.

"A nemzeti érzést nem lehet erőltetni" - mondta a törvény szellemiségéről az igazgató, aki szerint ők már eddig is mindent megtettek a hazafiság erősítése érdekében, többek között a szlovák himnuszt is megtanították a gyerekeknek. Hozzátette, "a serdülő gyerekeknél ellenreakciót válthat ki" a jelképek erőltetése, és ezzel szerinte szlovák kollégái, több más iskolaigazgató is egyetért. Szerinte erre utal az is, hogy egy honlapon már látta, hogy egy diák kiszámolta, hányszor kell majd elénekelnie vagy meghallgatnia a himnuszt az iskolai évei során.