Nukleáris fűtőelemekké alakítanák a leszerelt amerikai és orosz atombombákat

A leszerelt atomfegyverekből megmaradt plutónium felszámolásáról kötött egyezményt kedden az USA és Oroszország. A két ország azt tervezi, hogy 17 ezer atombombára elegendő plutóniumot alakítnak át atomerőművekben használható fűtőelemekké, a folyamat azonban évtizedekig is eltarthat.

Az Egyesült Államok és Oroszország megegyezett az atomtöltetek leszerelésével visszamaradt plutónium felszámolásáról: az erről szóló jegyzőkönyvet Hillary Clinton amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter írta alá kedden Washingtonban, a nukleáris biztonsági csúcsértekezlet alkalmából. A megállapodás 68 tonna - mindkét fél esetében 34 tonna - plutónium felszámolásáról szól, ez csaknem 17 ezer atombomba előállításához lenne elegendő.

A plutóniumkészletek átlátható felszámolása 2018-ban kezdődik meg, a hasadó anyag újrafeldolgozásával atomerőművi üzemanyagot állítanak elő energiatermeléshez. A folyamatot szakértők fogják felügyelni. A cél annak biztosítása, hogy az említett készleteket többé ne lehessen felhasználni atomfegyverek előállítására vagy más katonai célokra.

A jegyzőkönyv kulcsfontosságú lépés a nukleáris leszerelés folyamatában - közölte az amerikai külügyminisztérium. Az orosz diplomácia vezetője szerint Oroszország akár 2,5 milliárd dollárnyi összeget is kész elkölteni arra, hogy védelmi programjából kiiktassa a plutóniumot. Azt is elmondta: az Egyesült Államok ebben 400 millió dollárral fogja támogatni Oroszországot.
A két ország 2000-ben kötötte meg a veszélyes készletek felszámolásról szóló eredeti egyezményt, de annak végrehajtása részben Moszkva kifogásai miatt elakadt. A mostani új megállapodás értelmében Oroszország két úgynevezett gyorsneutron reaktorban fogja átalakítani veszélyes készleteit.

 A The Washington Post című amerikai lap arról írt, hogy a visszamaradt plutónium felszámolása a folyamat technikai bonyolultsága miatt kezdődhet csak nyolc év múlva. A töltetekben levő plutónium fémet először por formájú oxiddá kell alakítani, amelyből üzemanyaggömböket lehet készíteni atomerőművek számára. A folyamatot nehezíti, hogy az atomerőművek csak korlátozottan tudnak plutóniumot felhasználni a szokásos üzemanyag, az urán helyett.

A The New York Times korábban arról írt, hogy a plutónium újrafeldolgozásának tervezett folyamata az Egyesült Államokban is sokkal lassabbnak bizonyult a vártnál. Washington már a 90-es évek végén tervezte a dél-karolinai Aikenben egy átalakító létesítmény építését, amely az eredeti elképzelések szerint már 2002-ben üzemanyagot tudott volna előállítani plutóniumból. Az üzem építése azonban csak 2007-ben kezdődött el, és kedvező esetben 2016-ban fejeződhet be. Ez a legdrágább nukleáris létesítmény az Egyesült Államokban, az építési költségeket 4,8 milliárd dollárra becsülik.

Az üzem elvileg 15 év alatt lesz képes feldolgozni a 34 tonna plutóniumot, így a felesleges plutóniumtól 2030 előtt nem lehet megszabadulni. A START-III egyezmény értelmében leszerelendő robbanótöltetek plutóniumát pedig csak azután lehet majd elkezdeni felszámolni.

KAPCSOLÓDÓ CIKK