A bevándorlás korlátozásán vesztek össze a jelöltek az utolsó brit tévévitán

Kölcsönösen a gazdaság tönkretételével vádolták egymást a brit választások előtti utolsó tévévitán a három párt miniszterelnök-jelöltjei. Gordon Brown munkáspárti miniszterelnök többször a konzervatív kormányzás évtizedeinek hibájára emlékeztetett, miközben a konzervatív David Cameron a munkáspárti kormányzás pazarlását emlegette, és a bevándorlás korlátozásáról beszélt. A BBC szerint hasznos, de unalmas, és döntetlen volt a vita.

A birminghami egyetemen tartották meg az egy hét múlva esedékes brit választások előtti utolsó, harmadik miniszterelnök-jelölti vitát, ahol a közönség tett fel kérdéseket a három párt jelöltjeinek többek között a gazdaság talpraállításáról, az adórendszerről, a hiánycsökkentésről és a bevándorlásról. A jelöltek - a munkáspárti Gordon Brown jelenlegi miniszterelnök, a konzervatív esélyes, David Cameron és a liberális Nick Clegg - bár támadták egymást, a legtöbbször mégis a közönséghez és a kamerába beszéltek.

A BBC szerint - a közszolgálati tévé a CNN-nel együtt élőben közvetítette a vitát - a helyi idő szerint fél kilenckor kezdődő vitán alapvetően a gazdaság kérdéseit kellett megvitatniuk a jelölteknek. Ezzel együtt a közönség az oktatási rendszerről, a lakhatásról, a munkanélküliségről és a bevándorlásról is tett fel kérdéseket - heves vitát csak az utóbbi téma kavart a jelöltek között.

Brown a vitában amellett érvelt, hogy az államháztartás hiányának csökkentése egyelőre nem időszerű, és a konzervatívok kiadáscsökkentési tervéről azt állította, hogy újabb recesszióba taszítaná, "elsüllyesztené" a brit gazdaságot. A vita során többször a konzervatív kormányzás évtizedeire próbálta emlékeztetni a nézőket, és felidézte az 1930-as, '80-as és '90-es éveiben elkövetett gazdaságpolitikai hibákat.

Cameron viszont azt állította, a munkáspárti kormány adóemelései éppen a legszegényebbeket sújtják, és pazarlással vádolta Brown kormányát. A konzervatív tory párt jelöltje azt ígérte, ha ő lesz a miniszterelnök, Nagy-Britannia nem lép be az euróövezetbe, a Bank of England megkapja a bankok felügyeleti jogát, hogy azok ne tudjanak "úgy viselkedni, mintha kaszinók lennének".

Az egymást támadó két jelölt között a liberális Clegg felvetését figyelmen kívül hagyták. Clegg azt javasolta, a gazdaság kérdésében kivételesen próbáljanak megegyezni egymással a politikai oldalak.

A bevándorlásra vonatkozó kérdésre Cameron azt mondta, a konzervatívok azt tervezik, hogy felállítanak egy bevándorlási plafont azok számára, akik az EU-n kívülről vándorolnának be Nagy-Britanniába, az uniós polgárokkal szemben pedig átmeneti korlátozásokat vezetne be. A politikus nem volt hajlandó válaszolni Clegg kérdésére, amikor az azt kérdezte, Cameron tisztában van-e azzal, hogy a bevándorlók 80 százaléka az unióból érkezik, így a távolabbról érkezők bevándorlásának befagyasztása nem járna semmilyen eredménnyel.

Brown és Cameron mindketten azzal vádolták Clegget, hogy az illegális bevándorlóknak amnesztiát adna. Clegg tiltakozott, azt mondta végre meg kellene oldani a problémát, hozzátéve: a bevándorlás terén uralkodó káoszért a konzervatív és a munkáspárti kormányok egyaránt felelősek.

A CNN elemzője 35-35 százalékot adott a vita után Cleggnek és Cameronnak, míg Brown teljesítményét 30 százalékosra értékelte, de hozzátette, hogy lényegében kiegyenlítettek voltak az erőviszonyok. A BBC is lényegében döntetlennek ítélte a vitát, több brit újságíró pedig hasznosnak, de unalmasnak minősítette azt. A BBC egyik elemzője azt emelte ki, hogy a britek továbbra sem tudták meg, melyik politikus hogyan és miből csökkentené az államháztartási hiányt.

A legnehezebb helyzetben a felmérések szerint a 13 éve kormányzó Munkáspárt van a május 6-ai választások előtt, egyes felmérések szerint csupán a harmadik helyet szerezheti meg a konzervatívok és a liberálisok mögött a választásokon. Brown ráadásul éppen egy nappal ezelőtt követett el óriási bakit: egy bekapcsolva maradt mikrofon miatt az egész ország megtudhatta, hogyan nevezett dühödt stílusban bigottnak egy idős nőt, akivel néhány pillanattal korábban még kedélyesen beszélgetett egy kampányeseményen. Bár a miniszterelnök nyilvánosan bocsánatot kért az asszonytól, az kijelentette, hogy a továbbiakban nem szavaz a Munkáspártra. A párt egyik legnagyobb problémája éppen a miniszterelnök népszerűtlensége, ezen szerettek volna változtatni az átlagemberekkel való találkozásra épülő kampánnyal.

Az Independent/ITV részére még a szerdai eset előtt készült legutóbbi közvélemény-kutatás szerint a Konzervatív Párt vezet 36 százalékkal, mögötte a Munkáspárt 29-cel, illetve a liberálisok 26-tal. Egy, a Sun-ban ismertetett másik kutatás 34 százalékot mutatott ki a konzervatívoknak, 31-et a liberálisoknak és 27-et a Munkáspártnak, míg a Metro számára a Harrisnál készült közvélemény-kutatás szerint 32 százalékon állnak a konzervatívok, 30-on a liberálisok és 25-ön a Munkáspárt.

KAPCSOLÓDÓ CIKK