A választási kudarc után lemondott pártja éléről a holland kormányfő

Vágólapra másolva!
Egyaránt 31 képivselői helyet szerzett az exit pollok szerint a Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért és a Munkapárt is a holland parlamenti választásokon. A harmadik a szélsőjobboldali Szabadságpárt lett. A választási eredmények miatt lemondott a Kereszténydemokrata Tömörülés éléről Jan Peter Balkenende, pártja ugyanis csak a negyedik helyen végzett.
Vágólapra másolva!

Lemondott pártja, a Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA) vezetéséről szerda este Jan Peter Balkenende távozó holland miniszterelnök a csalódást keltő aznapi parlamenti választási eredmény miatt. Az 54 éves politikus - az eredményeket Hágában kommentálva - azt is bejelentette, hogy nem lesz képviselő a következő holland törvényhozásban. Hozzátette, hogy az új kormány megalakulásáig tovább vezeti az ügyvezető kabinetet.

Az urnát elhagyók körében végzett közvélemény-kutatások szerint a CDA alsóházi tagságából húsz helyet elveszítve csak negyedik lett a választáson, 21 várható képviselői mandátummal. Balkenende 2002 óta négy különböző koalíció élén kormányzott, de egyik sem tudta kitölteni teljes mandátumát.

Jobb és bal fej-fej mellett

A jobboldali liberális Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD), valamint a szociáldemokrata Munkapárt (PvdA) kapta a legtöbb szavazatot Hollandiában a szerdán tartott parlamenti választáson, és mindkettő 31 képviselőt küldhet a 150 fős képviselőházba a 21 órai urnazárást követően közzétett exit poll eredményei szerint. A VVD eszerint tízzel növelné, a PvdA kettővel csökkentené eddigi mandátumainak számát.

Harmadik helyre a szélsőjobboldali Geert Wilders Szabadságpártja (PVV) kerülhet 23 képviselői hellyel az eddigi 9 helyett, míg az eddigi legerősebb párt, Jan Peter Balkenende távozó kormányfő Kereszténydemokrata Tömörülése (CDA) húsz helyet elveszítve csak negyedik lett, 21 várható képviselői mandátummal. Jól szerepeltek a zöldek (11 képviselői hely) és a baloldali liberális Demokraták 66 (10 mandátum) is. Előbbi párt, a GroenLinks 1998 óta nem ért el ilyen jó arányt, az előző parlamentben csak hét képviselője volt. A D66 pedig csaknem megnégyszerezi eddigi mindössze 3 mandátumát.

Ha a felmérés helytállónak bizonyul, az azt jelenti, hogy a PVV jóval nagyobb támogatottságot tudott szerezni, mint az előzetes közvélemény-kutatások mutatták, amelyek 5-6 képviselővel kevesebbre jósolták a párt eredményét. Nagyjából ugyanennyivel rosszabb lenne viszont a VVD teljesítménye: a választás előtti utolsó prognózisokban ettől a párttól 36 alsóházi hely megszerzését várták.

Az már a választás előtt nyilvánvaló volt, hogy abszolút többséget egyik párt sem tud szerezni (erre még nem is volt példa a modernkori Hollandiában). Nagy kérdéssé vált viszont, hogy ki lehet-e hagyni egy kormánykoalícióból a bevándorlásellenes VVD-t, amellyel a nagy pártok közül egyik sem szívesen lépne szövetségre. A liberálisok az előzetes elemzések szerint szigorú, de ambiciózus gazdasági programjuknak köszönhetik előretörésüket, hiszen a kampány legfontosabb eleme ezúttal a gazdaság újraélénkítése volt. A részvételi arány 74 százalék körüli volt, alacsonyabb a vártnál, és a legkisebb az 1998-as választások óta.