Hiába kért orosz katonákat az etnikai zavargásokba süllyedő Kirgizisztán

2010.06.12. 18:24

Oroszországtól kért katonai segítséget az ismét véres zavargásokkal küzdő kirgiz kormány, amely egyedül már nem képes megfékezni az ország déli részén dúló etnikai konfliktust. A déli Os városában egész utcák állnak lángokban, és a szemtanúk szerint kirgiz fegyveresek lövik halomra a menekülő üzbégeket. Oroszország katonákkal nem hajlandó beavatkozni, de humanitárius segítséget ígért, miközben a kirgiz kormány felhatalmazta csapatait, hogy figyelmeztetés nélkül lőjenek a zavargókra.

Az orosz hadseregtől kért katonai segítséget Kirigizisztán átmeneti kormánya, miután véres etnikai konfliktus tört ki az ország deli részén, amelyet a kormányerők egyedül nem képesek megfékezni. A dél-kirigizisztáni Os városában legalább 60 embert öltek meg az üzbégek és kirgizek között kialakult összecsapásokban - írta a BBC, az MTI szombat éjjel azonban már 80 halottról tudott.

"Külföldi fegyveres csapatok beavatkozására van szükségünk, hogy le tudjuk csillapítani a helyzetet" - közölte szombaton Roza Otunbajeva átmeneti kormányfő, aki levélben Dimitrij Medvegyejev orosz elnökhöt fordult segítségért. A kirigiz kormányfő szerint Os városában a helyzet kicsúszott a kormány irányítása alól: a BBC szerint a két napja tartó összecsapások elől üzbégek tömegei menekülnek az üzbég-kazah határ felé.

A BBC helyszínen tartózkodó tudósítója szerint a Kirgizisztánból menekülő üzbégek a határon arról beszéltek, hogy Os városában házaikat porig égették, és most nincs hová menniük. A menekülők azt állították, hogy a városban több száz embert lőttek halomra páncélozott járművekkel érkező kirgiz fegyveresek. Egy szemtanú a BBC-nek azt mondta, rengeteg holttestet látott, de nem lehetett őket elhozni a mészárlás helyszínéről.

 A kirgiz Belügyminisztérium szóvivője szerint a helyzet "nagyon rossz". "Nincs jele a javulásnak, otthonokat gyújtottak fel, egész utcák állnak lángokban" - mondta. Az AP hírügynökség szerint géppuskából leadott lövéseket lehet hallani Os városában, ahol a kormányerők próbálják visszaszerezni az irányítást a helyi bandák által uralt utcákban.

A kormány vészhelyzetet rendelt el a deli Dzsalalabad városában is, mivel "az etnikai feszültség terjed" - mondta szombaton egy kormánytisztviselő. A kirgiz televízió szerint a zavargások miatt lezárták a tádzsik és kínai határt, miközben az orosz és a kínai kormány nyugalomra szólította fel az országot. A helyi média beszámolói szerint az erőszak helyi rivális bandák között robbant ki, és csütörtök délután fajult fegyveres konfliktussá, amit zavargások és fosztogatás követett.

A két városban éjszakára kijárási tilalmat vezettek be. Osban a sötétedéssel szombat este elcsitultak a lövöldözések szemtanúk beszámolói szerint. A területi központot a kirgiz fegyveresek ellenőrzik, míg az üzbégek barikádokat emeltek lakókörzeteikben, s igyekeznek visszaverni a támadásokat. A félmilliós város több kerületében szünetel az áramellátás és a gázszolgáltatás, gyakorlatilag megszűnt a tömegközlekedés, az üzletek, bevásárlóközpontok és piacok többségét felgyújtották és kifosztották.

Az elűzött elnököt okolják

Roza Otunbajeva ügyvezető kormányfő szerint a zavargások mögött az áprilisban véres forradalommal elűzott elnök fivérei állnak az. Os és "Ezeknek az emberek nagyon erős az a törekvése, hogy visszatérjenek a hatalomba" - jelentette ki Otunbajeva, aki szerint a kirgiz hatóságok pótlólagos erőket vezényelnek az ország déli részébe. Os és környéke az áprilisban elűzött Kurmanbek Bakujev elnök legerősebb bázisa.

A kirgiz kormány szombat este engedélyt adott, hogy a fegyveres erők figyelmeztetés nélkül lőjenek az etnikai konfliktusok körzetében. A kormány emellett részleges mozgósítást rendelt el a tartalékosok között, hogy megerősítse a zavargások megfékezéséért küzdő erőket. A tartalékosok részleges mozgósítása már vasárnap elkezdődik, s a kirgiz védelmi minisztériumot arra utasították, "a fegyveres erők egy részének szervezettségét és állományát a hadiállapotnak megfelelő szintre kell átállítani". Biskek emellett technikai segítséget, tömegoszlatáshoz szükséges eszközöket kért Moszkvától.

A kirgiz ügyvezető államfő szombaton közölte, hogy a Kirgiz Köztársaság megnyitja határát Üzbegisztánnal, hogy a nők, gyerekek és az idősek szükség esetén menedékre találjanak a túloldalon. Arról is beszámolt, hogy az üzbég vezetés megerősítette a határvédelmet ezen a határszakaszon, mert egyes üzbég csoportok hajlandóságot éreznek arra, hogy beavatkozzanak a konfliktusba a Kirgizisztánban élő kisebbségek védelmében. Eddig már hatezren lépték át a határt Üzbegisztán felé. Kirgizisztánban a lakosság mintegy 15 százaléka üzbég, Osban és körzetében a lakosságnak csaknem fele az.

Oroszország nem küld katonát

Bár a kirigiz kormány azonnali katonai segítséget kért Oroszországtól, Dimitrij Medvegyejev orosz elnök szóvivője szombaton közölte: Oroszország nem küld katonákat a kirgiz helyzet konszolidálására. A szóvivő szerint Oroszország "jelen körülmények között nincs felkészülve arra, hogy csapatokat küldjön Kirgizisztánba, de humanitárius segítséget tud nyújtani az erőszak által sújtott térségnek" - idézte a forrást a BBC.

Medvegyev szóvivője szerint a Kirgizisztánban elharapózó erőszak belső konfliktus, Oroszország pedig nem látja a feltételeket arra, hogy részt vegyen annak feloldásában. A kirgiz főváros, Biskek közelében egy támaszponton 150 orosz katona állomásozik, ők azonban nem kaptak parancsot a beavatkozásra.

Kirigizisztánban az elmúlt napok zavargása volt a legnagyobb erőszakhullám, mióta áprilisban véres forradalommal megdöntötték a korábbi elnök, Kurmanbek Bakijev hatalmát. A mostani zavargásokban az egészségügyi minisztérium délutáni közlése szerint több mint 650 ember sérült meg, és az ország egyes részein nincs elég élelmiszer és személyzet a sérültek ellátásához. Az MTI éjjeli adatai szerint a sérültek száma az összetűzések során több ezerre emelkedett.

A zavargás nem sokkal a június 27-re kitűzött népszavazás előtt tort ki, amelyen az ország új alkotmányáról szavaznak majd Kirgizisztán polgárai. A politikai krízis az elemzők szerint polgárháborús veszéllyel is fenyeget a Közép-Ázsiai országban, amely mind az orosz, mind az amerikai hadsereg számára stratégiai jelentőségű szövetséges.

KAPCSOLÓDÓ CIKK