A meglepetések embere válthatja le Robert Ficót

2010.06.19. 15:52

A szociológusból lett politikus, Iveta Radicová tűnik a legesélyesebbnek arra, hogy elfoglalja Robert Fico jelenlegi szlovák miniszterelnök helyét, ami új korszakot hozhat a szomszédos ország politikai életében. A példaképének Angela Merkelt tartó Radicovát egy ismerőse az [origo]-nak kemény, de igazságos politikusként jellemezte, és várható, hogy stílusváltást hoz a magyarokkal szemben is.

A szlovákiai választásokon 15,32 százalékal második helyet ért el a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió, melynek miniszterelnök-jelöltje az 53 éves Iveta Radicová. Bár ez a szavazatarány csak töredéke a leadott voksoknak, a szociológus végzettségű politikus számára most mégis elérhető közelségbe került a kormányfői poszt, ugyanis jelen állás szerint úgy tűnik, a három másik ellenzéki párttal összefogva csak ő tud kormányt alakítani.

A Robert Fico eddigi kormányfő által vezetett Smer kapta ugyan a legtöbb szavazatot a választásokon, de egykori koalíciós partnereinek gyenge szereplése miatt nincs többsége a 150 tagú szlovák parlamentben. Ezzel megnyílt a lehetőség a kormányváltásra, ami Radicovát a kormányfői székbe emelheti.

A katedráról jött

Az 1956-ban született szociológus viszonylag új arcnak számít a politikában. Annak ellenére, hogy 1990-ben tagja volt Nyilvánosság az Erőszak Ellen (VPN) mozgalomnak, melynek szerepe volt a csehszlovák rendszerváltásban, egészen 2005-ig nem vállalt komolyabb politikai szerepet. Tanárként dolgozott, a kilencvenes évek végén megszerezte a docensi fokozatot, majd később professzor lett és megválasztották a Szlovák Tudományos Akadémia szociológiai intézetének igazgatójává is. Vendégelőadóként tanított Bécsben, Csehországban, sőt Amerikában is.

Amikor 2005-ben Mikuláš Dzurinda kormánya új munkaügyi, szociális és családügyi minisztert keresett, a szakmai előélete miatt esett rá a választás. Egyesek szerint a legnagyobb előnye más politikusokkal szemben ma is a szakmai háttere. "Rendkívül intellektuális, széles látókörű ember, aki keményen ki tud állni az igazáért, és ezt másoktól is elvárja" - jellemezte az [origo]-nak Radicovát Huncík Péter szlovákiai magyar pszichiáter, író, aki az egykori Márai Sándor Alapítványon keresztül személyesen is ismeri a politikust. "Amikor a szlovák tévé egyszer hamis információt mondott az alapítványról, Radicová szóvá tette nekem, hogy miért nem visszük bíróságra az ügyet. Szerinte ugyanis az ilyen apróságokra is oda kell figyelni" - idézte fel Huncík.

Bennragadt a politikában

Radicová pályafutása az SDKÚ-ban pártonkívüliként indult, de humorista férje 2005-ös halála után egyre inkább a politika felé fordult. 2006-ban a Dzurinda-kormány bukásával neki is távoznia kellett a tárcája éléről, de ekkor már megragadt a politikában, nem ment vissza tanítani. Előnyt jelentett számára, hogy 2005 előtt nem politizált, így új arcnak számított, ráadásul az akkor már megkopott hírnevű Dzurinda belső ellenzéke is támogatta, így az SDKÚ segítségével 2009-ben az ellenzéki pártok őt jelölték a szlovák államfői posztra Ivan Gasparovic ellen.

Végül alulmaradt Gasparoviccsal szemben, a voksoknak 44.47 százalékát sikerült megszereznie. A regionális adatokból kitűnt, hogy leginkább a nagyvárosokban, illetve az ország déli részein támogatták. Ezt az Új Szónak nyilatkozó elemzők annak tudták be, hogy a kampány során ismét előkerült a magyarkártya, és ez mindkét oldalon mozgósította a szavazókat.

Radicová hozzáállása a magyar kisebbséghez Huncík Péter szerint olyan, amilyen egy, az emberi jogok mellett elkötelezett, modern gondolkodású emberhez illik. "Köztünk soha sem vetődött fel ez a kérdés" - mondta. "A politikusoknak nem feladatuk a történelem és a múlt elemzése, sokkal inkább az ország jelenét és jövőjét kell megteremteniük, a szlovákoknak és a magyaroknak pedig nemcsak hogy együtt kell élniük, de együtt is kell munkálkodniuk ezen" - idézi Radicová szavait a Kitekintő nevű külpolitikai elemző weboldal.

Magyar szál

Radicovát az államfő-választási kampányban támogatta a parlamentből most kiesett Magyar Koalíció Pártja, és várható koalíciós partnerei között lesz a részben szintén szlovákiai magyarokból álló Most - Híd nevű párt is. A politikus ugyanakkor támadta az új magyar kormány által elfogadtatott kettős állampolgársági törvényt, szerinte ugyanis ezzel a lépéssel Budapest megsértette a szlovák-magyar államközi szerződést. Ugyanakkor a szlovák kormánypártokat is kritizálta, és nem tartotta jó döntésnek Ficóék javaslatát, miszerint a magyar állampolgárságot kérvényezőktől el kell venni a szlovákot.

Ő az állampolgársági törvény helytelenségét az EU-val akarta kimondatni, de ezt nem sikerült elérnie. Mindezek ellenére több külföldi lapban megjelent elemzés is azzal számol, hogy Radicová nem konfrontálódni, hanem kiegyezni szeretne a magyar kisebbséggel.

Kifejezetten kerülte a választások előtt az agresszív negatív megnyilvánulásokat, és azt hangoztatta, hogy a negatív kampány és a politikai ellenfelek gyalázása sehová sem vezet: "Sosem fogok övön aluli ütésekre épülő politikát folytatni." Konfliktuskerülésére jó példa legnagyobb botránya, amikor 2009 áprilisában a parlamentben egyik képviselőtársa helyett szavazott. Ekkor mindenkit meglepve vállalta a felelősséget tettéért, és lemondott mandátumáról. Ez annyira idegen volt a szlovák politikai mentalitástól, hogy növelni tudta vele a népszerűségét. Pár hónapra rá egy közvélemény-kutatás például azt az eredményt hozta, hogy a szlovákok őt látnák legszívesebben gyermekük tanárnőjeként. Példaképének a német kancellárt, Angela Merkelt tartja, aki szintén történelmet írt azzal, hogy ő lett országa első női vezetője.

KAPCSOLÓDÓ CIKK