A második pofont is megkapták Merkelék a német államfőválasztáson

2010.06.30. 14:30

Hiába van többsége a német kormánykoalíciónak az államfőt választó testületben, a titkos szavazáson sokan átszavaztak, így az első két körben nem sikerült szövetségi elnököt választani. A kormánypárti jelölt, Christian Wulff jóval kevesebb szavazatot kapott, mint ahány képviselője a koalíciónak van. Az ellenzéki jelöltek a várakozásokat messze meghaladó eredményt értek el, a Baloldal jelöltjének visszalépésével pedig el is üthetik a koalíciót az államfői poszttól.

Nagy pofont kapott a Németországot kormányzó kereszténydemokrata-liberális koalíció szerdán, miután az államfőválasztás első két fordulójában nem sikerült megválasztani jelöltjüket, Christian Wulff alsó-szászországi miniszterelnököt. A szövetségi elnök megválasztásához az első és második körben is abszolút többségre lenne szükség, és a kormánypártok elvileg rendelkeznének is ezzel, hiszen 644 szavazatuk van az 1244 tagú szövetségi gyűlésben. Wulff azonban az első körben 600, a második körben pedig 615 szavazatot kapott. A harmadik forduló szerdán este fél nyolckor kezdődött.

Az ellenzéki SPD és Zöldek jelöltje, Joachim Gauck az első fordulóban 499, a másodikban pedig 490 szavazatot kapott, pedig a két pártnak csak 462 képviselője van a szövetségi gyűlésben (két szociáldemokrata képviselő ráadásul betegség, illetve előrehaladott terhesség miatt hiányzik). Jól szerepelt a magát demokratikus szocialista pártként meghatározó Die Linke (A Baloldal) jelöltje, Lukrezia Jochimsen is: az első körben 126, a másodikban 123 szavazatot kapott, pedig pártjának csak 124 képviselője van az államfőt választó testületben (a jelöltekről itt olvashat részletesen).

Mivel Gauck és Jochimsen az első fordulóban együtt több szavazatot kapott, mint Wulff (a másodikban is csak kettővel kevesebbet), elvileg lehetséges lenne, hogy a Die Linke jelöltjének visszalépésével az ellenzék megszerezze az államfői posztot. Bár a Die Linke korábban, elvi nézetkülönbségekre hivatkozva kizárta ezt a lehetőséget, Jochimsen a harmadik fordulóban mégsem indul. Hivatalosan nem támogatják Gauckot, a párt képviselői pedig szabadon dönthetnek arról, kire szavaznak. Cem Özdemir, a Zöldek társelnöke igyekezett is meggyőzni a Baloldal képviselőit: "A kollégáknak a Baloldalban el kell dönteniük, hol akarnak állni a német történelemben, a múltban vagy a jövőben".

Balsiker Merkelnek

A hamburgi Spiegel című lap már az első forduló kudarca után azt írta: az eredmény balsiker Angela Merkel kancellár számára. A koalíciós viták és Horst Köhler korábbi államfő váratlan lemondása után Wulff gyors megválasztása stabilizálhatta volna a kormány helyzetét. A lap szerint a két forduló közt, a CDU frakció zárt ülésén Merkel arra figyelmezette párttársait, hogy ha a második körben sem tudják megválasztani Wulffot államfőnek, akkor a harmadik körben a Die Linke kezébe kerül a poszt sorsa. Azzal, hogy a második forduló is eredménytelen lett, bekövetkezett a kancellár jóslata.

A liberális FDP több tartományi képviselője - Merkel legnagyobb bosszúságára - már a választás előtt bejelentette, hogy Gauckra fognak szavazni. Guido Westerwelle pártelnök és külügyminiszter akkor még azzal igyekezett nyugtatni a kedélyeket, hogy legfeljebb 3-4 átszavazóra lehet számítani, de ez a titkos szavazáson valószínűleg másként alakult. "Várható volt, hogy az első fordulót többen arra fogják használni, törlesszenek néhány számlát" - mondta az első forduló eredményének bejelentése után az FDP-s Dirk Niebel fejlesztési miniszter.

Harmadszor van harmadik forduló

A különleges, 1244 tagú testület - amely a törvényhozás, a Bundestag képviselőiből és a tartományi parlamentek azonos számú küldöttéből áll össze - egyetlen feladata a szövetségi elnök megválasztása. A választás háromfordulós: az államfő megválasztásához az első két fordulóban abszolút többség, vagyis legalább 623 szavazat szükséges, a harmadikban már elég a relatív többség is. Harmadik fordulóra a II. világháború óta csak kétszer volt példa: 1969-ben Gustav Heinemann, 1994-ben pedig Roman Herzog megválasztásakor.

Horst Köhler május végén mondott le tisztségéről. A politikus Afganisztánnal kapcsolatos, vitatott kijelentése miatt döntött így. Nem sokkal a bejelentés előtt a kancellár és a külügyminiszter is megpróbálta lebeszélni Köhlert a távozásról, de nem jártak sikerrel. Az államfői tisztséget azóta ideiglenesen a Bundesrat elnöke tölti be. A szövetségi elnök a legmagasabb közjogi tisztség Németországban, de - hasonlóan Magyarországhoz - az elnöknek főleg reprezentatív szerepe van, hivatali ideje öt évig tart.

KAPCSOLÓDÓ CIKK