Egyre nagyobb a politikai támogatottsága Romániában a verespataki aranybánya megnyitásának, miközben az ellenzők tábora zsugorodik, és a kanadai hátterű Rosia Montana Gold Corporation tervét már az RMDSZ sem kritizálja olyan hevesen, mint korábban. A beruházó több mint tíz éve kampányol azért, hogy megnyithassa Európa legnagyobb külszíni fejtésű aranybányáját, ahol ciános technológiát alkalmazna, és az eddig különféle bírósági eljárásokkal, felfüggesztéssel megakasztott engedélyezési folyamat hamarosan újrakezdődik.

Egyre gyengül a verespataki aranybánya-beruházás ellenzőinek pozíciója Romániában - állította az [origo]-nak az előző romániai környezetvédelmi miniszter és a bányaprojekt ellen kampányoló Alburnus Maior civil szervezet is. Az elmúlt hónapban több adut is szerzett az Európa legnagyobb külszíni fejtésű aranybányájának megnyitását tervező kanadai Rosia Montana Gold Corporation (RMGC): előbb megnyert egy pert a román környezetvédelmi tárca ellen, majd sikerült beszereznie a településrendezési engedélyt, amely a már tíz éve húzódó projekt engedélyezési folyamatához hiányzott. A minisztérium bejelentette, újraindul a bánya környezetvédelmi engedélyeztetési folyamata.

A procedúra ugyan már a 2000-es évek elején elindult, de 2007-ben felfüggesztette az akkor Korodi Attila RMDSZ-es politikus által vezetett környezetvédelmi minisztérium. Addigra az RMGC által beszerzett két településrendezési engedélyt is semmisnek mondta ki a bíróság. Az idén megszerzett, immár harmadik engedély azonban nem azonos az előző kettővel, ezért a tárcának foglalkoznia kell vele - nyilatkozta az MTI-nek Borbély László (RMDSZ) jelenlegi környezetvédelmi miniszter, aki szerint várhatóan elölről kell kezdeni az egész engedélyeztetési eljárást. "A minisztérium ezzel a lépéssel nem tesz egyebet, mint hogy betartja az európai uniós és a romániai jogszabályokat" - magyarázta Borbély.

Az Alburnus Maior civil szervezet Verespatakkal foglalkozó munkatársa, Ramona Duminicioiu azonban az [origo]-nak azt állította: hibás a miniszter érvelése, az új településrendezési engedély nem más, mint a korábbiak, és törvényellenesen bocsátotta ki a Fehér megyei önkormányzat. A szervezet - amely az aranybánya megnyitása elleni kampány céljából jött létre még 2000-ben - korábban több alkalommal bíróságon támadta meg az RMGC-nek kiadott engedélyeket, és Duminicioiu szerint most is ezt fogják tenni. "Szerencsére nem csak az intézmények hozhatnak döntéseket, hanem a bíróságok is, azokat pedig nem befolyásolja a pénz, vagy a lobbi" - fogalmazott.

A környezetvédő szervezet szerint az utóbbi egy évben változóban van a hangulat Romániában, egyre hangosabbak a projekt támogatói. Míg az RMDSZ korábban egyértelműen ellenezte a bányanyitást - például korábbi minisztere, Korodi Attila függesztette fel az engedélyezési eljárást -, ma már úgy tűnik, gyengül, és megváltoztatja véleményét - állította Duminicioiu, aki szerint ezzel Magyarország álláspontjának is hátat fordít a magyar párt (Magyarország ellenzi a bánya megnyitását a környezeti kockázatokra hivatkozva - a szerk.).

A beruházó píárja

A romániai magyar lapok is írtak arról, hogy úgy tűnik, Borbély László miniszter elődjéhez képest már kevésbé elutasító az RMGC terveivel szemben - igaz, Borbély többször kijelentette, csak akkor kaphat zöld utat a projekt, ha "százegy százalékban" megfelel a jogszabályoknak. A Krónika azonban idézi Borbély egy június eleji nyilatkozatát: a politikus azt mondta, miközben az Európai Parlament által nemrég megszavazott, a ciántechnológia betiltását sürgető határozat (erről bővebben lásd keretesünket) csupán ajánlás, az Európai Bizottság jelenlegi álláspontja az, hogy a ciános érckitermelésnek nincs életképes alternatívája a színesfémbányászatban. (Az ügyben szerettük volna megszólaltatni Borbély Lászlót is, kommunikációs munkatársa azonban azt közölte, a miniszter Kisinyovban van, ezért nem elérhető.)

A Krónika információi szerint az RMDSZ koalíciós partnere, a liberális-demokrata PLD régóta nyíltan támogatja a bányanyitást, és emiatt "gyomrozza" az RMDSZ-t is. Korodi Attila előző környezetvédelmi miniszter minderről az [origo]-nak azt mondta: a PLD részéről nagy nyomás nehezedik a környezetvédelmi tárcát vezető RMDSZ-re, "folyamatos az érdeklődés" - fogalmazott. Az utóbbi időben a pártjában is nőtt azok száma, akik "el tudnak képzelni egy ilyen beruházást", és ebben a nehéz gazdasági helyzet, és az RMGC által ajánlott munkahelyek száma is közrejátszott, de szerinte az RMDSZ-en belül még mindig kisebbségben vannak azok, akik támogatnák a beruházást.

Korodi szerint három-négy évvel ezelőtt kezdtek elgyengülni a verespataki projekt kritikusai Romániában. "A beruházó píárja erősebb, mint valaha" - fogalmazott. Az Alburnus Maior munkatársa szerint a változás abban érhető tetten, hogy az elmúlt egy évben szervezett akcióikról nem, vagy alig tudósított a média, miközben az RMGC méregdrága reklámkampányokkal bombázta a lakosságot.

Catalin Hosu, az RMGC kommunikációs vezetője megkeresésünkre azt mondta, a cég bízik a román hatóságokban, és a saját terveiben. "Biztosak vagyunk benne, hogy rövid időn belül sokan rájönnek, hogy a Rosia Montana projekt nagyon fontos haszonnal jár Románia számára" - válaszolta a kérdésre, hogy mennyi ideig hajlandó várni a projekt elindulására a kanadai anyacég. Azt nem akarta megtippelni, hogy mennyi ideig tart még a szükséges engedélyek megszerzése.

Egy másik engedély jelenthet akadályt

Az [origo]-nak egy, a projektet jól ismerő, de neve elhallgatását kérő politikus azt mondta, előfordulhat, hogy az RMGC terveinek a sorsa nem is a környezetvédelmi minisztériumon, és a környezetvédelmi engedélyeztetésen múlik majd, hanem a kulturális tárcán. Ezt szintén az RMDSZ politikusa, Kelemen Hunor vezeti. A minisztérium azért illetékes Verespatak ügyében, mert a beruházás megkezdéséhez az RMGC-nek meg kell szereznie tőle több, úgynevezett régészeti mentesítési bizonylatot - lényegében az engedélyt arr, hogy régészeti leleteket - ez esetben a hegyeket behálózó római kori bányajáratokat - felszámoljon.

Forrásunk szerint jelenleg nagyobb az esélye, hogy a beruházónak sikerül végigcsinálnia a körnezetvédelmi engedélyezést, mert lehetséges, hogy tudja biztosítani az ehhez szükséges garanciákat, keretszámokat. Ha a minisztérium mégis kifogásokat emel, az RMGC azokat jó eséllyel támadhatja meg bíróságon.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
A kanadai cég hegyeket mozgatna meg, hogy kinyerje az érceket - Fotó: Tuba Zoltán [origo]

A cégnek nehezebb dolga lenne a kulturális minisztériummal szemben, annak ugyanis a névtelenséget kérő politikus szerint egyszerű kérdésben kell döntenie, vagyis arról, hogy megengedi-e a régészeti értékek felszámolását. Szerinte "a vezetés szintjén eddig egyértelmű volt az elutasítás" a kanadai tervekkel szemben".

Az erdélyi Új Magyar Szó szerint az RMGC-nek még két régészeti mentesítési bizonylatot kellene beszereznie. 2004 elején ugyan már sikerült megszerezniük az egyiket, elnyerve a kulturális tárca támogatását, de az Alburnus Maior egyesület bíróságra vitte az ügyet. Végül a legfelsőbb bíróság 2008-ban jogerősen érvénytelenítette a régészeti mentesítési bizonylatot.

Catalin Hosu az [origo]-nak azt mondta, egyelőre a környezetvédelmi engedélyek beszerzésére koncentrálnak. Ha ez a folyamat beindul, az RMGC majd eldönti, hogy milyen stratégia alapján szerzi meg a régészeti mentesítést - tette hozzá.

Mit akar a bányászcég?

Az Erdélyi Érchegységben fekvő Verespatak (románul Rosia Montana) környéki hegyekben Európa egyik legnagyobb arany- és ezüstkészlete rejlik, és a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) - amely több mint tíz éve jelent meg a térségben - a kontinens legnagyobb aranybányáját szeretné itt megnyitni. Úgy becsülik, hogy a hegyekben 330 tonna arany, és 1600 tonna ezüst van, amelyet külszíni fejtéssel, cianidos technológiával nyernének ki 16 év alatt.

A 80 százalékban a kanadai Gabriel Resources tulajdonában álló RMGC azt ígéri, hogy projektje 4 milliárd dollárhoz juttatja a román államot, miközben munkahelyek ezreit biztosítja majd a helyieknek. A környéken főként bányászcsaládok laknak, és mivel az utóbbi évtizedekben sorra zártak be a régi bányák, Verespatakon 80 százalékosra szökött a munkanélküliség. A cég többek között a térségben élők elszegényedésének megállításával érvel a projekt mellett - az [origo] 2009-ben a helyszínen szerzett tapasztalatai alapján a helyiek többsége támogatja a bányanyitást. Az RMGC Catalin Hosu szerint eddig 400 millió dollárt költött a projektre, és a bánya kialakítására további egymilliárd dollárt költ majd.

Fotó: Ancsin Gábor  [origo]
Nem véletlen a Verespatak név - a hegyekből savas víz szivárog - Fotó: Ancsin Gábor [origo]

Az RMGC másik fontos érve, hogy a román állam nem képes megállítani a korábban Verespatakon működő, de mára elhagyott bánya által okozott környezetszennyezést. A vizek a környéken veszélyesen savasodnak, márpedig ez a helyi lakosság egészségét veszélyezteti, miközben még az Aranyos-patakba is jut a szennyezésből. A cég azt ígéri, hogy a jelenlegi szennyezést megszünteti, és az általa nyitott ultramodern külszíni bányák okozta szennyezéstől megtisztítja a területet. Azt is ígéri, hogy egy banki alapba évről évre befizet annyi pénzt, amelyből a terület ökologizálása, rehabilitációja megoldható - derül ki egyik kampányfüzetükből.

Az RMGC prospektusában ugyanakkor nem hangsúlyozza, hogy a mélyben rejlő arany egy része éppen Verespatak település alatt található, így sok embert ki kell telepíteni. Ehelyett azt hangsúlyozzák, hogy "méltányos megegyezésre" jutottak a lakosok egy jelentős részével, kidolgozták az "Újratelepülés Akciótervét", és - miután 2002 és 2008 között a bányanyitás miatt lebontandó házak tulajdonosainak 80 százalékával megegyeztek -, két területen is segítettek nekik újrakezdeni az életüket: a közeli Pietra Alba faluban, illetve a megyeszékhely, Gyulafehérvár egy új negyedében.

Eltűnnének hegyek, templomok, temetők

A projektet régóta ellenző, és több más civil szervezettel együtt a "Mentsük meg Rosia Montanát!" elnevezésű kampányt irányító Alburnus Maior (Verespatak latin neve - a szerk.) civil szervezet szerint az RMGC ígéreteivel szemben a bányanitás a környék felvirágoztatása helyett katasztrófát eredményezne.

A több száz éves bányásztelepülést, Verespatakot szerintük lényegében le akarja rombolni az RMGC, és miután kevesebb, mint két évtized alatt kiaknázza a hegyekben rejlő erőforrásokat, elvonul, "maga után mérgező sivatagot, tönkretett természetet hagyva". Számításaik szerint az RMGC által megnyitni tervezett bánya hetente 500 ezer tonna szikla megmozgatásával jár majd, naponta 134 kilogramm cianidot ereget a levegőbe, és évente 13-15 millió kilogramm cianoidot használ fel a kitermeléshez. Közben a cég elbont négy hegyet, egy völgyet pedig zagytározóvá alakít.

Az újratelepítési terv a szervezet szerint valójában 740 tanya, és 140 ház lerombolását jelenti, emellett megsemmisíti a térség régészeti értékeinek jó részét. A hegyekben már a római korban is bányásztak, ezért a régi bányajáratok behálózzák a hegyeket, Verespatak településen pedig számos műemlék épület van.

Fotó: Ancsin Gábor  [origo]
Átformálná a látképet a bánya megnyitása
- Fotó: Ancsin Gábor [origo]

Az Alburnus Maior szerint a ciános bányászat, és a külszíni fejtés soha nem lehet eléggé biztonságos. Ezt - érvel a szervezet - Nagybánya és a Kárpát-medence lakossága a saját bőrén tapasztalhatta, amikor 2000 januárjában bekövetkezett a térség egyik legnagyobb környezeti katasztrófája, és az ottani aranybányából 100 ezer tonna szennyezett víz ömlött a vizekbe, gyakorlatilag elpusztítva a Tisza élővilágát. A tiszai ciánszennyezés során 1240 tonna hal pusztult el, és veszélybe került 2,5 millió ember ivóvize.

2003-ban a román tudományos akadémia kijelentette, ellenzi a projektet, mert az várhatóan nem segítené a térség hosszútávú fejlődését, temetők és történelmi épületek lerombolásával járna, valamint környezeti kockázatokat jelentene. Az UNESCO egyik bizottsága is fenntartásait fejezte ki, mert Verespatak régészeti kincsei veszélybe kerülnének a bányanyitás esetén. A projektet ellenzi a romániai ortodox egház, és a történelmi magyar egyházak is, amelyeknek régi templomai, temetői vannak Verespatakon. A környezetvédők - köztük a Greenpeace - számos tiltakozó akciót és kampányt szerveztek az RMGC terve ellen, amely még a környezetvédelmi témákkal szívesen foglalkozó Károly walesi herceget is feldühítette.

A magyar kormányok évek óta határozottan ellenzik a projektet, tartva a nagybányai katasztrófa esetleges megismétlődésétől. Tőkés László erdélyi magyar politikus mellett Áder János, a Fidesz európai parlamenti képviselője nyújtotta be azt a javaslatot Brüsszelben, amely a ciános bányászati technológia teljes tilalmát javasolja. Legutóbb Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyilatkozott a témában, amikor Romániában járt: megerősítette, hogy Magyarország ellenzi az RMGC terveit.

Az EU szava még nem számít

Az Európai Parlament május elején szavazta meg nagy többséggel azt a határozattervezetet, amely arra szólítja fel az Európai Bizottságot, hogy 2011 végéig terjessze elő a cianidos bányászati technológiáknak az Európai Unióban való teljes betiltását célzó jogszabálytervezetet. A javaslatot - amelynek elfogadása nem jelenti a ciános technológia betiltását az EU-ban - Áder János (Fidesz) és Tőkés László romániai magyar politikus jegyzik.

Az RMGC megszületése után közleményben élesen bírálta a döntést, szerinte nincs jogi következménye, hiszen nem változtatja meg az Európai Unióban a bányászattal kapcsolatos, érvényben lévő jogi szabályozást. Catalin Hosu szerint ők inkább az Európai Bizottságra figyelnek, amely egyelőre a 2006-ban életbe lépett, ciános bányászatot szabályozó uniós jogszabályokat tartja szem előtt.

Korodi Attila szerint még évekbe telhet, amíg valóban kötelező érvényű szabály lesz az EP döntésétől, addig pedig lényegében nem jelent semmilyen változást. A kérdésre, hogy nem kellene-e mégis figelembe venni a rendelkezéseket Romániában, azt válaszolta: "ha én lennék a miniszter, lehetséges".