Közép-Afrikában bírósági tárgyalás és börtön, Kenya vagy Kongó eldugottabb részein lincselés és halál vár azokra az emberekre, akiket ismerőseik vagy rosszakaróik boszorkánysággal vádolnak meg. A bizonyításhoz néha elég a gyanús viselkedés is, és van ország, ahol még az  igazságügy-miniszter is megrögzötten hisz az állatok alakját felvevő, varázserejű állampolgárokban. Nagy afrikai boszorkány-körkép.

A kongói asszony kocsonyaként remeg a tarka köntösbe öltözött boszorkánydoktor kezei között, majd erőtlenül a földre hanyatlik. A doktor ököllel gyúrja meg a gyomrát, miközben szent szövegeket üvölt az arcába, a körben álló tömeg pedig hangos vijjogással kíséri a szertartást. Ha szerencséje van, az asszonyból elszáll a rossz szellem, de még így is kétséges, hogy valaha ismét emberként bánnak-e vele. Hogy miért? Mert nem csak az ismerősei és rokonai, de még ő is elhiszi, hogy boszorkány lett.

Miközben Kenyában csütörtökön nyugati mintájú szabadságjogokkal és demokratikus elvekkel kiegészített új alkotmányról szavazhatott az ország lakossága, az egykori brit gyarmaton és Fekete-Afrika többi országában is furcsa ellentmondás feszül a törvénybe foglalt emberi jogok és a hétköznapi valóság között. A törvények kimondják a vallások és emberek egyenrangúságát, a törvény előtti egyenlőséget, a tisztességes tárgyalás jogát, a valóságban azonban sok afrikai országban elég, hogy valakit rosszakarói boszorkánysággal vádoljanak, és börtön vagy lincselés vár rá.

Boszorkányság a büntető törvénykönyvben

"A boszorkányságban való hit nagyon mélyen gyökerezik az itteni kultúrában, rengeteg esetről hallottam, mióta itt dolgozom" - mondja az [origo]-nak Hyewon, egy a Közép-Afrikai Köztársaságban gyermekekkel foglalkozó dél-koreai segélymunkás, akivel emailben sikerült felvennünk a kapcsolatot. "Mikor idejöttem, teljesen meglepődtem, hogy az emberek többsége láthatóan hisz ezekben a mágiákban, és abban, hogy egyes emberek - köztük sokan gyerekek - képesek varázslatokkal kárt okozni másoknak".

A Közép-Afrikai Köztársaság a boszorkányhitet ápoló afrikai népek közül is kirí azzal, ahogy a boszorkányvádakat kezeli: az ország büntető törvénykönyvében külön cikkely foglalkozik a boszorkánysággal, amit börtönnel és pénzbüntetéssel büntet. "Hallottam eseteket, ahol egy kisgyereket boszorkánysággal vádoltak meg, amikor a szülei meghaltak, és mivel bizonyítottnak találták, hogy az ő varázslata okozta a halálesetet, végül börtönbe került" - emlékezik Hyewon. Máskor azért vádoltak meg embereket, mert valami eltűnt, sokszor családtagok vádoltak boszorkánnyal rokonokat, mert valaki a családban elvesztett valamit, és varázslatot sejtett a háttérben - sorolja.

Miközben az ország alaptörvénye védi a vallásszabadságot, az egyesek által szintén vallásnak tartott boszorkányságra az igazságszolgáltatás kegyetlenül lesújt. Az amerikai Atlantic magazin beszámolója szerint a Közép-Afrikai Köztársaság déli részén a bíróságokra vitt büntetőügyek közel fele boszorkányper, amelyek általában bizonyítottnak találják a boszorkánykodást. A bizonyíték sokszor csupán annyi, hogy a vádlott "gyanúsan viselkedett", az így "leleplezett" boszorkányok nagy része pedig csak azért nem kerül évtizedekre börtönbe, mert nincs elég börtön az országban.

Forrás: AFP
Elég gyanúsnak lenni

A boszorkányokban egyaránt hisz a helyi ügyész, a bíró, a rendőrfőnök és a börtön vezetője, sőt, az Al-Jazeera boszorkányokról forgatott dokumentumfilmje szerint az ország főügyésze, a kormány kabinetfőnöke és az igazságügy-miniszter is. "A boszorkányság sokféle formát ölthet, egyes boszorkányok például állatok formáját veszik fel" - magyarázza határozott arckifejezéssel a kamerának Baba Laurent Gon igazságügy-miniszter. Marcel Serekossi kabinetfőnök pedig egy könnyed párhuzammal szereli le az akadékoskodó riportert: "A barátaink nyugatról idejönnek, és azt mondják, boszorkányság nem létezik. De közben a világ mindentáján vannak emberek, akik Istenben hisznek. Ők be tudják bizonyítani, hogy Isten létezik?"

Ahol a törvény nem büntet

Az Al-Jazeera szerint a Közép-Afrikai Köztársaságban 2008-ban egy parlamenti bizottság megvizsgálta, hogy ki lehet-e venni a büntető törvénykönyvből a boszorkányságra vonatkozó részeket, de végül arra jutottak, hogy nem. Az egyik fő indok az volt, hogy ha a törvény nem ítéli el a boszorkányokat, az emberek maguk próbálnak igazságot szolgáltatni a rettegett varázslók fölött, és ez sokkal kegyetlenebb, mint a bírák által kiszabott börtön. Ez néhány másik afrikai országban a mindennapi valóság része.

"Kongóban például nem büntetik állami törvények a boszorkányokat" - mondja Szilasi Ildikó antropológus, az Afrikai-Magyar Egyesület afrikanista szakértője, aki tavaly expedíciót vezetett Kongóba Torday Emil afrikakutató 100 évvel ezelőtti expedíciójának nyomán. Szilasi útja során állandóan szembesült a boszorkányok üldözésével, de mindössze egyszer találta jelét annak, hogy az állam tudomást vesz azok megbüntetéséről: Belső-Kongóban, "az Isten háta mögött" találtak egy boszorkánybörtönt, amely egy állami hivatallal szemben állt, és ahova helyi hagyományokon alapuló "bevizsgálás" után kerültek be a boszorkányok.

Boszorkányűzés Kongóban - Szilasi Ildikó videója

Az intézményt a magyar expedíció látogatása óta már felszámolták, és Szilasi aggódik is a börtönből kiebrudalt boszorkányok sorsa miatt. "Lehet, hogy Kongóban törvény nem sújtja a boszorkánykodást, de az önbíráskodás létezik", és a kiengedett boszorkányokra lecsaphat a nép haragja" - mondja. Az afrikanista szakértő minden évben hall híreket arról, hogy valakit meglincselnek boszorkányság miatt.

Hasonló a helyzet Kenyában is - erősíti meg az [origo]-nak Mozes Aboka kenyai szociális munkás, aki egy utcagyerekek rehabilitálásával foglalkozó programot vezet Nairobiban, és Budapesten beszélgetett az [origo]-val, mivel augusztus elején egy konferenciára utazott Európába. Szerinte hazájában a héten megszavazott új alkotmány még némi védelmet is adhat a jövőben a boszorkányoknak, vidéken mégis léteznek boszorkányégetések. Az új kenyai alkotmány többek között kimondja, hogy védeni kell az ország ősi kultúráját és összes vallását, ami Aboka szerint védelmet ad a boszorkányoknak is. Kérdés, hogy ez mire elég, hiszen boszorkányt lincselni Kenyában eddig sem volt szabad, a babonásabb területeken, például a déli Kisii település környékén mégis előfordul, hogy egész családokat irtanak ki, falvakat égetnek fel boszorkányvád miatt.

Utcára tett gyerekek, elűzött felnőttek

A boszorkányokról szóló afrikai hiedelmek nemcsak gyilkosságokban és börtönévekben teljesednek ki, Szilasi Ildikó szerint sokszor árva, utcára tett, elhagyott gyerekcsapatok maradnak utánuk. "Én nem kérdőjelezem meg ennek az élő hitnek a létezését Afrika-szerte, de látni kell, hogy Kongóban legtöbbször gyerekeken csapódik le ennek a hatása, és az itteni városokban több ezer gyerek kóborol az utcákon, mert boszorkánysággal vádolták őket" - mondja. Az antropológus szerint a boszorkány-vád Afrikában társadalmilag elfogadott mód arra, hogy megszabaduljanak egy nem kívánt családtagtól, például egy gyerektől, amennyiben túl sok éhes szájat kell etetni a családban.

Ha egy gyereket boszorkánysággal vádolnak, többnyire egy boszorkánydoktorhoz kerül, aki különböző szertartásokon keresztül meggyőződik róla, hogy valóban boszorkány-e. Bár Kongóban például a boszorkány-doktorok jó pénzért ki tudják űzni a boszorkányt vagy rossz szellemet a gyerekekből, a család utána se nagyon fogadja őt vissza, mert bármikor visszatérhet belé a rontás.

Forrás: AFP
Gyerekek tiltakoznak a megbélyegzés ellen

Honnan jönnek a boszorkányok?

"A boszorkányok rossz emberek, akiknek varázserejük van" - magyarázza Moses Aboka, aki maga erős keresztény hite ellenére is szilárdan hisz ezekben az erőkben. Azt mondja, Isten ereje a leghatalmasabb, de vannak alacsonyabb természetfeletti erők is: "Rádnéznek, és beteggé tesznek, vagy rontást hoznak rád". Aztán vannak "éjszakai futók", akik a bőrüket olajjal kenik be, hogy kicsússzanak üldözőik keze közül, és az éjszaka állataival vágtáznak, hogy elragadják a teheneket - mondja, állítva, hogy ilyet már ő is látott.

A kenyai és közép-afrikai hiedelmek szerint a boszorkányság családon belül öröklődik, de megkapható különböző szertartásokon keresztül is. A boszorkánydoktorok, akik nem is csinálnak titkot a hivatásukból, Mozes Aboka szerint legerősebb boszorkányok, nekik van hatalmuk varázserővel felruházni, vagy attól megfosztani embereket. Az emberek pedig azért csak a kis boszorkányokat űzik el vagy ölik meg, mert a boszorkánydoktoroknak túl nagy a hatalma, tőlük túlságosan félnek.

Kongóban kevésbé szerves része az embernek a boszorkány-lét, itt inkább úgy képzelik el azt, mint valami rossz lelket, fertőzést, ami befészkeli magát az emberbe - mondja Szilasi Ildikó. A boszorkány-betegséggel fertőzött lélek éjszakánként a testtől különválva járja a vidéket, hoz rontást a családokra. Hogy honnan lehet felismerni őket? Mozes Aboka szerint a ruházatukról, különleges varázseszközeikről. A közép-afrikai bírák szerint arról, hogy egyszerűen "gyanúsan viselkednek". Ami minden országban közös, hogy a boszorkányok és boszorkány-doktorok pénzt csinálnak hatalmukból: pénzért hoznak rontást mások ellenségeire, pénzért manipulálják a természeti erőket, és pénzért fedik fel a többi ártó boszorkányt.

"Ahhoz, hogy ezt megértsük, látni kell, hogy az afrikai emberek életében a spiritualitás sokkal erősebben van jelen, mint Európában" - mondja Szilasi. "Ezek az emberek arra törekednek, hogy a megmagyarázhatatlant megmagyarázzák, a természetfeletti dolgok felett befolyást szerezzenek, és ezért hisznek a mágiában, a fétistárgyakban". Szerinte egyedül a kongói Kinshasa városában mintegy 700 kis vallás, "ébredési mozgalom" tört utat magának, és ezek spirituális vezetői, lelkészei és önjelölt prófétái mind különböző megoldásokat adnak a boszorkányok azonosítására és elűzésére, hogy általuk adjanak magyarázatot az embereket ért tragédiákra.

"A kimondott szónak itt ereje van, és ha valami megmagyarázhatatlan tragédia történt, elkezdődik a hajsza, a keresés, hogy előtte ki mondott olyat, ami alapján gyanúsítható azzal, hogy az ő varázslata áll a dolog mögött" - magyarázza az antropológus. Sokszor egy korábbi fenyegetés vagy átkozódás is elég bizonyíték arra, hogy az illető boszorkány, és ezt az emberek Afrikában komolyan veszik. Amikor Mozes Aboka magyar barátnője Kenyában azzal viccelődött, hogy ő boszorkány, még a legközelebbi barátai is lepisszegték, hogy ilyet ne is merjen mondani, Aboka pedig teljes komolysággal kérdezett vissza: "Tényleg?"