A cigányok jobban izgatták az ENSZ-t a székelyek gondjainál

2010.08.11. 10:58

Az ENSZ egyik jogvédő bizottságánál lobbizott három romániai magyar szervezet a székelyföldi autonómiáért. A probléma az ülés több résztvevője szerint sem keltette fel az ENSZ érdeklődését, fontosabbnak érezték a romániai cigányok vagy a ruandai népirtás áldozatainak helyzetét. Az sem egyértelmű ráadásul, hogy az ENSZ bizottságának van-e joga foglalkozni a székelyföldi autonómiával.

Részben a Romániában élő magyar kisebbség problémáival foglalkozott augusztus 9-10-i ülésén az ENSZ Faji Megkülönböztetés Elleni Bizottsága (CERD). A bizottság a román állam hivatalos ország-jelentését tárgyalta, illetve az ülés előtt két úgynevezett árnyékjelentésből is tájékozódott a kisebbségek romániai problémáiról.

Az árnyékjelentések egyike a romániai romák helyzetéről szólt, a másikat három romániai magyar civilszervezet, az önálló romániai magyar egyetemért küzdő Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB), a Tőkés László által vezetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a székelyföldi Pro Regio Siculorum Egyesület nyújtotta be. Hantz Péter, a BKB szóvivője az [origo]-nak azt mondta, a meghallgatáson az országjelentés francia raportőre több kérdést is feltett a magyar kisebbség romániai helyzetéről, például rákérdezett a nyelvhasználat problémáira, a magyar egyetem finanszírozására illetve az etnikai arányok megváltoztatására irányuló törekvésekre is, bár ez volt az utolsó kérdés, és a román kormányküldöttség már nem reagált rá.

Hantz bírálta a román kormányküldöttség magyar tagjait, akik szerinte a bizottság által feltett kérdésekre reagálva elsősorban a Románia országimázsának megőrzésében voltak érdekeltek. Hantz elsősorban Markó Attila államtitkárt, a romániai Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetőjét támadta, aki szerinte ködösített a nyelvi jogokra vonatkozó kérdésben, illetve a bizottság Hantz szerint téves álláspontját tette magáévá az autonómia kérdésében is.

Politikailag segíthet

Hantz elismerte, hogy árnyékjelentésük benyújtásának közvetlen hatása nem lesz, de szerinte segítheti a politikai érdekképviselet munkáját. A bizottság részéről feltett kérdésekből arra lehet következtetni, hogy a végső jelentésben szerepel majd valami a magyar kisebbség problémáiról is - mondta.

Asztalos Csaba, a romániai Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke szerint a bizottsági ülésen a tagok árnyékjelentésről nem tettek fel kérdéseket, de felvetették a kisebbségek bírósági nyelvhasználatának, valamint a kisebbségi oktatás problémáit, illetve a számszerű jelenlétüket a közigazgatásban. Asztalos szerint rákérdeztek az autonómiára is, de jelezték, ez nem a bizottság hatásköre, mivel itt kollektív jogokról van szó, és a bizottság egyéni jogok érvényesülésével foglalkozik.

Asztalos szerint a bizottság raportőre a meghallgatást követően előre jelzett néhány ajánlást, amelyet majd megtesznek Románia felé, de azt mondta, a magyar kisebbséggel kapcsolatos ajánlások nem voltak közöttük.

Asztalos gyenge szakmai, de jó politikai anyagnak nevette az árnyékjelentést. Szerinte az irat gyengén dokumentált, kevés a konkrét példa, a bizonyíték az ott felsorolt problémákra. Szerinte az irat kollektív jogok elnyeréséről beszél, miközben a bizottság, amelyhez benyújtották, nem foglalkozik kollektív csak egyéni jogokkal.

Ruanda fontosabb

Asztalos szerint inkább a roma közösség helyzetével kapcsolatban voltak kritikai megjegyzések a bizottság tagjai részéről. A romák oktatáshoz való hozzáférése, a körükben tapasztalható nagyfokú munkanélküliség, illetve az ellenük irányuló gyűlöletbeszéd kérdésében voltak megjegyzések. Vizsgálták azt is, hogy a gazdasági válság mennyire érinti a nehéz helyzetben lévőket, főleg a szegény romákat. Azt Hentz is elismerte, hogy a bizottság kérdéseienk 80 százaléka vonatkozott a cigányokra, míg 20 százalék a magyar kisebbségre.

A civilek által hevesen támadt Markó Attila az MTI-nek alaptalannak nevezte a vádakat. Szerinte ő jelezte az ülésen, hogy a magyar kisebbség igényli az autonómiát, és beszélt a romániai decentralizációs törekvésekről is. Szerinte azonban az ENSZ-bizottság tagjai már hétfőn közölték: a testület nem foglalkozik az autonómia kérdésével.

Markó úgy vélte, az ENSZ dokumentumai túlságosan általánosak ahhoz, hogy a romániai magyarság még megoldásra váró problémáit orvosolhassák. Emlékeztetett, hogy az ENSZ most egyebek között a ruandai népirtást vizsgálja. "Ilyen közegben nehéz azt mondani, hogy Romániában olyan rossz, amikor máshol embereket mészárolnak le az utcán" - mondta Markó Attila.

Aggódnak a székelyek jövőjéért

Az erdélyi civilek Székelyföld területi autonómiáját, az erdélyi magyarság önálló oktatási rendszerének kiépítését szorgalmazták, illetve a kollektív kisebbségi jogok megadását kérték a székelyföldi magyarok számára. Az árnyékjelentés készítői szerint az autonómia hiánya miatt a román állam monopóliumot gyakorol a székely közösség legértékesebb javai, természeti kincsei fölött, ezért az ott élő magyar közösség egyre kiszolgáltatottabbá válik, és veszélybe kerül identitásának megőrzése és fejlődése.

Az irat készítői elpanaszolják a kommunizmus idején elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának lassúságát, és azt, hogy a román kormányhoz tartozó intézmények vezetői között kevesebb mint 20 százalék magyar nemzetiségű. Szerintük Székelyföldnek különleges státust kell kapnia, önálló közigazgatási egységgé, egységes gazdasági fejlesztési régióvá kell válnia.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK