Fenyegettek már más Afganisztánban harcoló országokat is a tálibok, akik ezúttal Magyarországnak üzenték azt, hogy vagy kivonulnak, vagy újabb támadásoknak lesznek kitéve a magyar csapatok. Az [origo]-nak nyilatkozó politológus szerint az ilyen fenyegetések a háború részét képezik, a lényegük az, hogy a tálibok ráerősítsenek a félelmekre. Kanada nem ijedt meg a tálib szóvivők kijelentéseitől, és valószínűleg Magyarország sem hátrál meg.

Vonja ki katonáit Afganisztánból Magyarország, ellenkező esetben készüljön fel arra, hogy további veszteségeket szenved - idézte a pakisztáni Frontier Post kedden Zabihullah Mudzsahid tálib szóvivőt. A szóvivő közölte, hogy az augusztus 23-i támadásban meghalt magyar katona (kedden az egyik súlyosan megsérült társa is elhunyt) az afgánok ellen harcolt, és sorsában mindenki osztozni fog, aki úgy tesz, mint ő.

"A magyar kormány és a magyar emberek olyan háborúba sodródtak, amely semmilyen hasznot nem hoz nekik. Ez a háború csak Amerika érdekeit szolgálja." A szóvivő azt kérdezte a magyar kormánytól és az emberektől, hogy voltak-e valaha is vitáik az afgánokkal, és "ha nem, akkor miért küldött Magyarország is katonákat a megszálló erőkkel együtt" "A tálibok egyre növelik befolyásukat Baglanban, és kemény csapásokat terveznek az ott lévő idegen csapatok ellen" - idézte a lap Zabihullah Mudzsahidet.

Üzentek másoknak is

Korábban is volt példa hasonlóra, két éve augusztusban egy rajtaütésben két kanadai segélymunkás vesztette életét Logar tartományban. A halálesetet követően a tálibok napokon belül kiadtak egy nyílt levelet, amelyben - akárcsak a most Magyarországnak intézett felszólításban - további hasonló támadásokat helyeznek kilátásba, ha nem vonják ki a csapatokat. Arról ugyanakkor nincs információ, hogy valóban több támadást intéztek volna kanadai segélymunkások ellen, Kanada pedig nem elsősorban e miatt a fenyegetés miatt vonja ki csapatait 2011-ben Afganisztánból: már 2008 februárjában közölte a kormány, hogy 2011-ig biztosan nem vonulnak ki, és ezt a határidőt tartják is.

A magyar kormány sem fontolgatja egyelőre a kivonulást, augusztusban hat hónapra meghosszabbították az afganisztáni misszió mandátumát, és ráadásul október 1-től további katonák utaznak a térségbe, akik újabb hat hónapig irányítják majd a forgalmat Kabul repülőterén.

Propagandaháború

A fenyegetés alapvetően nem változtatja meg a biztonsági helyzetet a magyar katonák által felügyelt tartományban, ez annak a propagandaháborúnak a része, amelyet a harci cselekményekkel párhuzamosan vívnak a tálibok - mondta az [origo]-nak Wagner Péter külpolitikával foglalkozó politológus. Azzal, hogy most meghaltak magyar katonák, mi is felkerültünk a térképükre, és külön is címeztek nekünk üzenetet.

Wagner szerint világosan érzékelhető taktika a tálibok információs hadviselésében, hogy reagálnak a nemzetközi sajtóban megjelent hírekre. Amikor például augusztus elején Hollandia kivonta katonáit az országból, üdvözölték a döntést, és számos, az afganisztáni misszióban részt vevő országot szólítottak meg, hogy kövessék a holland példát. Wagner szerint a céljuk ezzel az, hogy erősítsék egy-egy esemény hatását, előszeretettel követik például az afgán misszióról az amerikai vagy európai sajtóban folyó vitát, és a számukra kedvező véleményeket visszhangozzák.

A politológus úgy tudja, Magyarországot eddig nem érték ilyen fenyegetések, és mivel a hazai lakosság kevésbé tájékozott a témában, a kormánynak pedig a misszióról eddig csak egyfajta kommunikáció állt érdekében, ezért érhet mindenkit jeges meglepetésként a fenyegetés, amely ugyanakkor nem feltétlenül jelenti azt, hogy tovább romlana az amúgy sem rózsás biztonsági helyzet az országban.

Az [origo] szerda délelőtt e-mailben megkereste a Honvédelmi Minisztériumot, hogy reagáljanak és értékeljék a tálib fenyegetést, a választ még várjuk.

Darvasi István, Magyarország iszlámábádi nagykövete az MTI kérdésére kétségbe vonta a fenyegetés valószerűségét és a forrását. A nagykövet szerint a külképviselethez nem juttattak el fenyegetést, és ha komoly fenyegetésről lenne szó, akkor nagyobb visszhangja lett volna Pakisztánban is. Mivel azonban csak a Frontier Post hozta le, más lap nem, így "nehezen mondható, hogy Magyarországot tényleges fenyegetés érte volna".

"Sosem mentek ennyire rosszul a dolgok" 

A Magyar Honvédség Tartományi Újjáépítési Csoport Mazar-i-Sarifba tartó, hazautazó állományának konvoját augusztus 23-án támadták meg. Pappné Ábrahám Judit posztumusz hadnagy hősi halált halt. Kolozsvári György, a 25. Tatai Klapka György Lövészdandár vezénylő zászlósa életveszélyesen megsérült, ő kedden vesztette életét a budapesti Honvédkórházban. Rajta kívül Dani Fruzsina orvos főhadnagy, szerződéses katona is súlyosan megsebesült a repeszektől. A harmadik sérült egy szakaszvezető, aki szintén 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. Az ő nevét biztonsági okokból nem hozták nyilvánosságra, mert ő még Afganisztánban marad.

A magyar katonák által is ellenőrzött afganisztáni tartományban az elmúlt fél évben katasztrofálissá váltak a biztonsági körülmények - írta tíz nappal a támadás előtt az [origo]. A helyben dolgozók szerint "sosem mentek ennyire rosszul a dolgok".