Nagyszabású célokat tűztek ki maguk elé az ezredfordulón a világ országainak vezetői. Megfogadták, hogy visszaszorítják a szegénységet, minden gyereket iskolába küldenének és felszámolják a nemek közötti egyenlőtlenséget. A célkitűzéseket 2015-ig kellene megvalósítani, de többségük kudarcnak ígérkezik. Hétfőtől három napon át azt próbálják kitalálni a világ vezetői, hogyan teljesítsék a világ megváltoztatásáról szóló ígéreteket.

Hétfőtől háromnapos csúcstalálkozót szerveznek New Yorkban az ENSZ 192 tagállamának részvételével, hogy a Millennium Development Goals (MDGs) nevű fejlesztési program felgyorsításáról tárgyaljanak. A nyolc célkitűzést tartalmazó programot 2000-ben fogadták el az ENSZ tagállamai, és a tervek szerint 2015-ig kell megvalósítani az ambiciózus törekvéseket.

 A program céljai közé tartozik többek között az extrém szegénység és az éhínség felszámolása, az alapfokú oktatás kiterjesztése mindenkire, a nemek közötti egyenlőtlenségek felszámolása, a gyermekhalandóság csökkentése, a fertőző betegségek elleni küzdelem vagy a fenntartható fejlődés alapelveinek terjesztése. A New York-i találkozót Ban Ki-mun ENSZ főtitkár hívta össze, hogy az általa felemás sikerűnek nevezett program új erőre kapjon.

Keresik a sikerországot

"A mostani csúcstalálkozó egy óriási lehetőség arra, hogy megkétszerezzük az erőfeszítéseinket a célok elérése érdekében" - vezette fel a találkozót Ban Ki-mun. A cél az, hogy a tagállamok megállapodjanak egy olyan, öt évre szóló akciótervben, amellyel elérhetik a tíz évvel korábban megfogalmazott célokat. Andrew Mitchell, brit nemzetközi fejlesztési miniszter azt mondta, Nagy Britannia az Egyesült Államokkal közösen fog benyújtani egy tervezetet a cél megvalósítására.

"Meg akarjuk találni azt az országot, ahol a legtöbb fejlődés történt, az ottani jó példákat terjesztenénk és a fejlődéshez szükséges további lépéseket alaposan megvizsgálnánk, nem pedig fénymásolgatnánk, hogy mennyire fontosnak tartjuk a célokat" - mondta Mitchell. A jelenlegi akciótervekkel ellentétben a pénzről az eredményekre helyezné a hangsúlyt, mert szerinte nem szerezhető erősebb támogatottság a közvéleménytől, amíg nem mutatják be átláthatóan, hogy milyen eredményeket értek el a segélyezésre szánt közpénzekből.

Egymillióval több halott kisgyerek

Mitchellhez hasonlóan mások is elégedetlenek a célokért tett eddigi erőfeszítésekkel. A Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is figyelmeztette a legfejlettebb országokat, hogy tartsák be az ezredfordulón megfogalmazott vállalásaikat, a Guardian szerint különösen Franciaországot és Olaszországot érték szigorú bírálatok. "A szegénységi ráták a gazdasági válság után is csökkenni fognak, de sokkal lassabban, mint korábban" - közölte az IMF. A szervezet szerint a válság miatt 71 millióval kevesebben kerülhetnek ki a szegénységből 2015-ig és 1,2 millió öt évesnél fiatalabb gyerekkel többen fognak meghalni 2015-ig, mint amire korábban számítottak.

Az Independent szerint több gazdag ország is kevesebb pénzt utalt a programra az ígértnél, emiatt a 2001-ben írásba fektetett célkitűzéseknek akár egy évtizeddel is kitolódhat a megvalósulásuk. A világon 2010-ben összesen 108 milliárd dollárt utaltak a programra, ez 18 milliárddal kevesebb a korábban vállalt összegnél. A gazdagabb országok szerényebb felajánlásainak legfőképpen a gazdasái válság az oka, Ban Ki-mun is hangsúlyozta a csúcstalálkozó előtt, hogy a "gazdasági válság fenyegeti azt a globális erőfeszítést, hogy felére csökkentsék a szegények számát".

Forrás: AFP/Prakas Szing
Ruhákat mos egy indiai nő a Jamuna-folyónál

A világ fejlett országait tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) munkatársa, Jasmin Ahmad azt mondta, hogy az európai uniós országok közül Németország, Görögország, Ausztria, Franciaország, Portugália és Olaszország sem tartotta be azt az EU által kitűzött célt, hogy a GNI 0,51 százalékát a fejlesztési célok megvalósítására költik. "Csalódottak vagyunk, mert úgy tűnik, csak fél szívvel adtak pénzt. Sokat beszélnek arról, hogy ez a csúcstalálkozó nem a pénzről fog szólni, hanem a cselekvésekről, de a tények azt mutatják: a felajánlott és a ténylegesen befolyt összegek nem azonosak" - mondta Guardiennek Claire Godfrey, az Oxfam nevű segélyszervezet politikai tanácsadója.

Várakozáson aluli fejlődés

Ban Ki-mun nem véletlenül mondta, hogy meg kell duplázni az eddigi erőforrásokat, ugyanis a viszonylagos pénzhiány miatt eddig nem sikerült jelentős eredményeket elérni több célkitűzésben sem. Különösen a szegénység által leginkább sújtott fekete-afrikai országokban történt kevés fejlődés. A Washington Post szerint a program elsősorban Latin-Amerikában és Ázsiában ért el eredményeket, a gyermekhalandóság visszaszorítása és a női egyenjogúság terén.

A Washington Post szerint a felemás sikerek ellenére teljesülhet a program egyik legfontosabb pontja, amely szerint 2015-re meg kell felezni a napi 1 dollárnál kevesebből élők számát, de ez sokkal inkább Kína és India gyors fejlődésének köszönhető. Az ENSZ szerint a programpont teljesülése esetén is közel egymilliárd ember él majd kevesebb mint napi 1,25 dollárból 2015-ben. A lap szerint 2000-ben a gyerekek 83 százaléka vett részt alapfokú oktatásban, és ez az arány 2008-ra 89-százalékosra nőtt, de ez a fejlődési ütem sem lenne elegendő ahhoz, hogy 2015-ben valamennyi gyereknek legyen lehetősége iskolába járni.

A fertőző betegségekkel kapcsolatban ugyan sikerült elérni, hogy az 1996-os, 3,5 milliós csúcshoz képest 2008-ban 2,7 millióra csökkent az új AIDS-betegek száma, de ez a szám még mindig nagyon magasnak számít, és nagyon távol van attól célkitűzéstől, hogy felére csökkentsék az AIDS-essé válók számát. Ugyan úgy tűnik, a legtöbb országban sikerült gátat szabni a HIV-fertőzés terjedésének, de például Oroszországban és Ukrajnában gyorsan terjedt a vírus (erről és a magyarországi HIV-helyzetről itt olvashat).