Rutinos magyar békefenntartót raboltak el Szudánban

Elraboltak egy magyar ENSZ-alkalmazottat Szudánban - közölte Külügyminisztérium. Az elrabolt Papp István egy vele készült augusztusi interjú szerint az egyik legrutinosabb magyar békefenntartó volt. Szudánban az ENSZ gyerekkatonák leszerelésével foglalkozó programjában vett részt.

Elraboltak egy magyar férfit október 7-én a nyugat-szudáni, Dárfúr tartományban fekvő el Faserben egy rablótámadás során - közölte a Külügyminisztérium (KM) az ENSZ Titkárság békefenntartó részlegének tájékoztatására hivatkozva. A KM szerint az elrabolt férfi Papp István nyugalmazott alezredes, az ENSZ darfúri békefenntartó missziójának (UNAMID) kötelékében szolgált egyéni munkavállalóként. A KM közölte, Magyarország kairói nagykövetsége, a magyar kormány és az illetékes hatóságok felvették a kapcsolatot a helyi szervekkel, és mindent megtesznek azért, hogy a férfi minél előbb épségben kiszabaduljon.

Kemal Saiki, az ENSZ és az Afrikai Unió közös békefenntartó erőinek (MINUAD) kommunikációs főnöke is megerősítette pénteken, hogy egy magyar polgári alkalmazottat hurcoltak magukkal szudáni emberrablók előző este Dárfúr tartomány fővárosában, el-Faserben. Az emberrablók által használt gépkocsit - az ENSZ autóját - pénteken megtalálták a városban - tette hozzá. Először a FigyelőNet jelentette, hogy a gyerekkatonák leszerelésében segédkező Papp István nyugállományú alezredest elrabolták a nyugat-szudáni Dárfúr tartományban.

A Külügyminisztérium előzőleg az [origo]-nak megerősítette a férfi eltűnését, de a Kormányzati Kommunikációs Központhoz irányították munkatársunkat. A kommunikációs központban péntek délutáni közleménye megerősíti az alapinformációkat, illetve közli: "kairói nagykövetségünk, a magyar kormány és az illetékes hatóságok felvették a kapcsolatot a helyi szervekkel, és mindent megtesznek azért, hogy a magyar állampolgár minél előbb épségben kiszabaduljon". Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője egy közleményben ehhez annyit tett hozz: "a Terrorelhárítási Központ vezetője az ilyenkor szükséges intézkedéseket és döntéseket azonnal meghozta, a külföldi társszervekkel a kapcsolatot felvette és megkezdte az együttműködést. A Terrorelhárítási Központ néhány munkatársa már a mai napon a helyszínre utazott annak érdekében, hogy a helyi és a nemzetközi szervezetekkel együtt részt vegyen az elrabolt magyar állampolgár utáni kutatásban".

Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője pénteken délután azt közölte, hogy Szudánba utazott a magyar Terrorelhárítási Központ néhány munkatársa, hogy a helyi és a nemzetközi szervezetekkel együtt részt vegyen az elrabolt magyar állampolgár utáni kutatásban.

Papp István elrablásáról családja a sajtóból értesült - mondta az MTI-nek pénteken este a magyar békefenntartó, Papp István fia. A család számára az a legszörnyűbb, hogy semmit nem tudnak arról, milyen cél vezérelte az emberrablókat, s mik a szándékaik - mondta ifjabb Papp István. "Aggódunk és reménykedünk" - mondta. Papp István október 22-én tért volna haza a Dárfúrból.

Susan Rice amerikai ENSZ-nagykövet pénteken elítélte a magyar békefenntartó szudáni elrablását. "Elítéljük ezt a nagyon nyugtalanító emberrablást" - jelentette ki Susan Rice, aki a Biztonsági Tanács több tagjának képviselőivel együtt pénteken éppen a helyszínen, a szudáni el-Faser városában járt.

Berontottak az otthonukba

Kora délután a BBC is beszámolt arról, hogy elraboltak egy ENSZ-alkalmazottat a szudáni Dárfúr tartományban, de az elrabolt férfi nemzetiségét nem közölték. A brit közszolgálati televízió szerint az emberrablásról Kemal Saiki, az ENSZ és az Afrikai Unió békefenntartó erőinek (UNAMID) szóvivője számolt be újságíróknak. A szóvivő elmondta, hogy fegyveres emberek rontottak be négy civil alkalmazott otthonába a dárfúri el-Fasher központjában, kettőt megkötöztek, kettőt pedig magukkal vittek, de egyikük megszökött.

A BBC szudáni tudósítója szerint az utóbbi időben több külföldit is elraboltak Dárfúrban, de a rablásokat legtöbbször a váltságdíj reménye motiválja, nem pedig politikai indok. A magyar férfi elrablásának időzítése azonban aggasztó az UNAMID számára, mivel épp a napokban érkezett négy napos látogatásra a városba az ENSZ biztonsági tanácsának küldöttsége. A küldöttség a fokozódó erőszak miatt érkezett Szudánba, hogy ellenőrizze az ország kettéválásáról szóló jövő évi népszavazás előkészületeit.

Pénzt akarhatnak

"Az elrablások jelen vannak Nyugat-Dárfúrban" - mondta az [origo]-nak egy magyar nő, aki kisebb megszakításokkal 2007 óta dolgozik a tartomány fővárosában Dzseneiában egy nemzetközi segélyszervezet munkatársaként. "A nemzetközi szervezeteknek van pénze, a lázadók pedig így próbálják fedezni a pénzügyi helyzetüket" - mondta a jelenleg Magyarországon tartózkodó nő.

Azt mondta az elrablások az utóbbi 1-2 évben szaporodtak el, mert korábban főleg autókat raboltak a lázadók, de emiatt a nemzetközi szervezetek elkezdték bérelni azokat, így más bevételi forrás híján szaporodtak el az emberrablások. "Olyanról még nem hallottam, hogy lelőnék az elraboltakat" - mondta. Szerinte az ENSZ jellemzően fizetni szokott elrabolt alkalmazottaiért. "Pletykaszinten hallottam olyat, hogy volt amikor 15 ezer dollárt kértek" - állította a nő.

Szerinte a fogvatartás mértéke változó, az ő elrabolt kollégáit 3-4 nap után elengedték, de volt olyan ír segélymunkás, akit csak 160 nap után engedtek szabadon. Azt mondta, elrabolt kollégájával nem bántak jól - nem adtak neki enni és megláncolták -, de nem bántalmazták.

Egy Szudánban dolgozó magyar férfi azt mondta, csak hallott a hírről, de nem ismeri Papp Istvánt. Szerinte a hasonló emberrablások elő szoktak fordulni Nyugat-Dárfúrban, de nem rendszeresek. Azt mondta, az emberrablásokat főleg lázadó csoportok követik el, politikai erőfitogtatásként. "Többnyire elengedik őket, vagy a helyi biztonsági erők kiszabadítják az elfogottakat, nem szoktak a hasonló esetek halálesettel végződni" - mondta az [origo]-nak.

Rutinos békefenntartó

A Honvedelem.hu, a Honvédelmi Minisztérium internetes magazinja augusztusban interjút közölt Papp Istvánnal. Az interjú szerint Papp az egyike a legrégebben békefenntartásban dolgozó magyar katonáknak, aki "nagyon jól megismerte Afrika társadalmi viszonyait".

Az interjúból kiderül, hogy Papp 1989-ben vett részt először békefenntartó misszióban, akkor az irak-iráni konfliktus rendezésében vett részt. Az 1990-es évek első felében vált nemzetközi fegyverzeti ellenőrré, 1994-ben először Mozambikban dolgozott fegyvertelen megfigyelők kontingensének parancsnokaként, majd később békefenntartók kiképzésével is foglalkozott. Részt vett az Egyiptom és Izrael között megkötött Camp David-i egyezmény betartásának ellenőrzésében, majd 1999-2002 között az ENSZ-ben dolgozott Afrika iránytisztként, beutazta az egész kontinenst, és az interjú szerint ekkor szeretett bele Afrikába.

A Honvedelem.hu képe

Utána a Honvédelmi Minisztériumban szolgált osztályvezetőként, de 2005-ben, amikor megszüntették a békefenntartói osztályt, nyugdíjba vonult. Ezután további nemzetközi missziókba pályázott, járt Kongóban, Nepálban, majd tavaly tavasszal nyerte el jelenlegi beosztását az ENSZ szudáni missziójában. Feladatairól azt mondta, hogy kapcsolatokat építettek ki a kormányerőkkel és a lázadókkal is, és leszereltek már néhány tucat gyerekkatonát és felnőttet.

Az interjúban arról is beszélt, hogy a távollétet és a veszélyeket ma már lényegesen könnyebb megélni úgy, hogy az internet segítségével napi kapcsolatban lehet a családjával. Ugyancsak segíti a munkában, hogy a világ sok országában a magyarokat nagy szeretettel fogadják. Papp István a családjával Baracskán él, mint mondta, jobban szereti a vidéki életet.

Polgárháború dúl évek óta

A nyugat-szudáni Dárfúr térsége 2003 óta polgárháború színtere. A jobbára fekete-afrikai dárfúri törzsek az ország arab többségét képviselő kartúmi kormány és a vele szövetséges arab lovas nomád milíciák ellen küzdenek. Az ENSZ szerint több mint 300 ezer ember halálát okozta eddig a konfliktus, és közel 3 millió embert kényszerített otthonának elhagyására. A menekültek zöme a szomszédos Csád területén telepedett le ideiglenesen.

UNAMID

Az Afrikai Unió és az ENSZ közös darfúri misszióját 2007-ben állították fel, hogy stabilizálja a helyzetet a polgárháború által sújtott Dárfúrban. Mandátumuk eredetileg 12 hónapra szólt, amelyet később meghosszabbítottak. Ez az első közös missziója az ENSZ-nek és jelenleg az AU-nak és az a világ legnagyobb szabású békefenntartó küldetése.

A térségben az Afrikai Unió és az ENSZ békefenntartói 2008 óta teljesítenek szolgálatot, de jelenlétük, nem tudta letörni az erőszakot a szudáni tartományban. A békefenntartók jelentése szerint 2010 nyarára jelentősen megszaporodtak az erőszakos cselekmények (erről itt olvashat bővebben).

Szudánnak azonban nemcsak nyugati, de déli részét is súlyos konfliktusok szabdalják. Itt 2005-ig folyt véres polgárháború a délen élő zömében keresztény vallású népcsoportok és a muszlim központi kormányzat között. A harcokat 2005-ben zárta le megállapodás, amelynek értelmében 2011. januárjában népszavazást tartanak az országrész függetlenségéről.