Liu Hsziao-po kínai ellenzéki kapta a Nobel-békedíjat

2010.10.08. 11:06

Egy jelenleg is börtönben ülő kínai ellenzéki és emberi jogi aktivista, Liu Hsziao-po kapta 2010-ben a Nobel-békedíjat - jelentette be a Norvég Nobel-bizottság pénteken Oslóban. A bizottság annak ellenére döntött Liu elismerése mellett, hogy a pekingi kormány diplomatái igyekeztek nyomást gyakorolni a testületre. A bejelentés után a kínai külügyminisztérium azt közölte: a döntés ártani fog a norvég-kínai kapcsolatoknak.

Liu Hsziao-po kínai ellenzékinek és emberi jogi aktivistának ítélték 2010-ben a Nobel-békedíjat - jelentette be pénteken Oslóban Thorbjorn Jagland, a norvég Nobel-bizottság elnöke. Az indoklás szerint Liu "az alapvető emberi jogokért Kínában vívott hosszú és erőszakmentes küzdelméért" kapta az elismerést.

"Kínában továbbra is egyértelműen korlátozzák a szabadságjogokat" - mondta Jagland, aki megerősítette, hogy a kínai kormány diplomatái igyekeztek nyomást gyakorolni a Nobel-bizottságra, hogy ne Liunak vagy más, emigrációban élő kínai ellenzékinek adják a díjat, de ezeket a kísérleteket elhárították. "Teljesen függetlenül hoztuk meg a döntésünket" - jelentette ki Jagland.

A pekingi kormány már Liu jelölésekor tiltakozott, pénteken pedig a kínai külügyminisztérium azt közölte: "teljes mértékben ellentétes" a Nobel-békedíj elveivel Liu Hsziao-po kitüntetése, és a díj odaítélése ártani fog a kínai-norvég kapcsolatoknak. A norvég külügyminiszter egy norvég rádiónak nyilatkozva azonban azt mondta: a Nobel-békedíj Bizottság a norvég kormánytól független testület, ezért Kína részéről alaptalan lenne a bizottság döntése miatt Norvégia ellen irányuló intézkedést tenni.

Nem értettek egyet Liu elismerésével egyes emigráns kínai csoportok sem. Csütörtökön egy tucatnyi kínai emigráns tüntetett Oslóban. Szerintük az akkor még csak jelölt Liu nem méltó a tekintélyes kitüntetésre, mert nem elég határozott és kemény a kommunista hatalommal szemben. Egy levélben azzal vádolták a bebörtönzött aktivistát, hogy magukra hagyta a Falun Gong spirituális mozgalom üldözött tagjait, illetve "nyíltan dicsérte" a Kínai Kommunista Pártot.

Professzorból az állam ellensége

Az 55 éves, egykor irodalmat tanító Liu 1989-ben részt vett a Tienanmen téri diáktüntetéseken, amelyet a hatóságok vérbe fojtottak. 1991 januárjában elítélték "ellenforradalmi propaganda és uszítás" vádjával, de akkor még mentesítették az ítélet végrehajtása alól. 1996-ban háromévi átnevelő munkára kötelezték "a közrend megzavarására" hivatkozva, amiért bírálta a Kínai Kommunista Párt politikáját.

Liu Hsziao-po egyike volt az alkotmányos reformot, demokratizálódást és az emberi jogok védelmét követelő Charta '08 303 aláírójának. 2009. június 23-án letartóztatták, és "az államhatalom megdöntésére való felbujtásért" emeltek vádat ellene. 2009. december 25-én a pekingi 1. számú városi népbíróság bűnösnek találta és 11 év börtönre ítélte. Az ítéletet a Charta 2008 megfogalmazásában és aláírásának megszervezésében betöltött szerepével, valamint a kínai kormányt kritizáló, 2005 és 2007 között megjelent hat esszéjével indokolták.

Forrás: AFP
Tüntetés Liu szabadon bocsátásáért

Liu Hsziao-po felesége és tucatnyi külföldi követség hiába kért engedélyt, hogy jelen lehessen a bírósági tárgyaláson, nem engedték be őket a tárgyalóterembe. A korábbi cseh elnököt, Václav Havelt pedig nem engedték be a Kínai Népköztársaság prágai nagykövetségére, amikor kérelmet akart benyújtani Liu-Hsziao-po szabadon bocsátása érdekében.

Liu fellebbezett a bíróság ítélete ellen. Az év elején Pekingből átszállították az észak-keleti Heilongjiang tartományban található Jinzhou börtönbe. Feleségét, Liu Hsziát az állambiztonság a békedíj bejelentése előtt, a nagy médiaérdeklődés miatt arra kötelezte, hogy hagyja el Pekinget, de az asszony ezt megtagadta. Újságíróknak azt mondta, férje mentális állapota jó, de a börtönben ismét gyomorpanaszoktól szenved.

Mi a békedíj?

A díjat alapító Alfred Nobel szerint a békedíjjal kitüntetett "legyen az a személy, aki a legtöbbet vagy a legkimagaslóbban tette a nemzetek barátságáért, a fegyveres erők csökkentéséért vagy megszüntetéséért, vagy békekongresszusok tartásáért és előkészítéséért." Az első díjakat 1901-ben, öt évvel Alfred Nobel svéd feltaláló és iparmágnás halála után adták át. A díj a legnagyobb nemzetközi elismerésnek számít, amellyel jelenleg körülbelül tízmilló svéd korona (körülbelül 263 millió forint) jár.

A Nobel-békedíj az egyetlen Nobel-díj, amelyet nem természetes személy is megkaphat. Többször részesültek szervezetek az elismerésben, a Vöröskereszt például már háromszor volt díjazott. Bár magyar Nobel-békedíjas eddig nem volt, 2005-ben az IAEA (International Atomic Energy Agency) dolgozói - köztük 15 magyar - részesültek a díjban. A 2009-es békedíjra 205 névjavaslat érkezett, ebből 33 szervezet, a többi magánszemély volt. Az idei Nobel-békedíjra minden korábbinál több, 237 jelölés érkezett a Nobel-bizottsághoz.

A legtöbb (18) Nobel-békedíjat amerikai kapta, őket követik a franciák 9 díjjal. Nagy-Britannia 8, Németország és Svédország 5-5 díjat vihetett haza, Belgium 4 és Dél-Afrika 3 díjat kapott. A Nobel-békedíjjal kitüntetettek csaknem háromnegyede férfi, tíz százaléka nő, valamivel több, mint 17 százaléka szervezet.

Kik kaptak Nobel-békedíjat?

Tavaly Barack Obama amerikai elnök kapta aq Nobel békedíjat, az indoklás szerint a nemzetközi kapcsolatok és a népek közötti együttműködés erősítéséért. 2008-ban Martti Ahtisaari, korábbi finn miniszterelnök, 2007-ben Al Gore, az Egyesült Államok korábbi alelnöke és az ENSZ Kormányközi Klímaváltozási Bizottsága (IPCC), 2006-ban pedig Mohammad Junusz bangladesi közgazdász és a mikrohiteleket nyújtó Grameen Bank vezetője kapta a kitüntetést. Egyedül a Nobel-békedíjat adják át Norvégia fővárosában, Oslóban, a többit személyesen a svéd király adja át Stockholmban.

KAPCSOLÓDÓ CIKK