Az iráni atomprogram és a vietnami bányák miatt is emlegették a magyarokat

2010.11.17. 9:50

A teheráni atomprogramot támogató magyar külügyminiszter és a magyar vörösiszap-katasztrófával példálózó vietnami képviselők révén is bekerült Magyarország a külföldi sajtóba kedden. A nemzetközi hírügynökségek beszámoltak a parlamentben elfogadott bankadóról, egy bolgár lap a schengeni övezet bővítésének magyar tervéért lelkendezett, az Alkotmánybíróság korlátozásának híre pedig Kínáig is eljutott.

A magyar vörösiszap-katasztrófával példálóztak kedden a vietnami parlamentben, ahol arról folyt a vita, hogy megépítsék-e az ország középső részére tervezett timföldgyárakat - írja a Thanh Nien vietnami napilap internetes kiadása. Vietnamban két bauxitbánya építését tervezik, amelyekhez timföldgyár és vörösiszap-tárolók is tartoznának, de a vietnami képviselők attól tartanak, hogy az üzemek nem lesznek elég biztonságosak, és egy esetleges árvíz vagy földrengés miatt kiömölhet a mérgező vörösiszap. A Thanh Nien keddi beszámolója szerint a képviselők arról faggatták a kormányt, hogy a magyarországi iszapkatasztrófa után még mindig meg akarják-e építeni a projektet, és ha igen, ki lesz a felelős egy a magyarhoz hasonló katasztrófa után. (A vörösiszap-katasztrófáról szóló cikkeinket itt olvashatja).

A Fars iráni hírügynökség arról írt kedden, hogy Magyarország "ismét megerősítette": támogatja Iránt a polgári célú atomenergiához való jogának érvényesítésében. A hírügynökség Martonyi János külügyminisztert idézte, aki kedden Budapesten tárgyalt Irán európai ügyekért felelős helyettes külügyminiszterével, Ali Ahanival. "Magyarország teljes mértékben támogatja Irán elidegeníthetetlen jogát a polgári nukleáris technológiához" - idézi Martonyit a hírügynökség, hozzátéve: Budapest további átláthatóságot is követelt [az iráni atomprogrammal kapcsolatban] tárgyalások és egyeztetések formájában. Martonyi a hírügynökség szerint azt is mondta, hogy a magyar EU-elnökség idején Magyarország mindent meg fog tenni "a Nyugat és Teherán közötti tárgyalási trend megerősítése és felgyorsítása érdekében".

Világszerte beszámoltak a nagy hírügynökségek a magyar parlament keddi döntéseiről, amelyben átírták az adótörvényeket és megváltoztatták az Alkotmánybíróság jogkörét. A Bloomberg hírügynökség azt emeli ki, hogy az utolsó pillanatban benyújtott módosítással fogadták el az adótörvényeket, többek között a bankokra vonatkozó különleges adót. A bankadóról beszámoló Reuters arról írt, hogy bár az utolsó pillanatban benyújtott változtatás néhány bank számára akár kedvező is lehet, a jogszabályok gyakori változtatása, a bizonytalan, megjósolhatatlan magyar jogi környezet miatt az OTP részvényei több mint 5 százalékot zuhantak (a bankadóról itt olvashat részletesen).

A Financial Times az Alkotmánybíróság (Ab) jogainak keddi megkurtításáról ír: a lap szerint a döntésre azért volt szükség, hogy megkönnyítsék a költségvetés elfogadását, de az alkotmánymódosítás kritikusai a demokratikus fékek és egyensúlyok erózióját látják benne. A lap azt írja, hogy bár az Alkotmánybíróságot a végkielégítések 98 százalékos különadójáról szóló törvény megsemmisítése után korlátozták, a kormány más költségvetési terveiben is kockázatosnak tekintette a testület hatáskörét, többek közt a bankokra, telekommunikácós és energetikai cégekre kivetett adókat féltette az alkotmánybíráktól. Az Ab korlátozásáról hírt adott a Xinhua kínai állami hírügynökség is, amely megjegyzi: a bíróság a jövőben csak akkor vizsgálhatja a kormány pénzügyi lépéseit, ha azok alapvető jogokat sértenek. A kínai hírügynökség  külön kiemelte, hogy az alkotmánymódosítás után a 98 százalékos különadóról ismét benyújtott törvényt "a szélsőjobboldali Jobbik is megszavazta". (Az Ab korlátozásáról az [origo] cikkét itt találja).

A Reuters beszámolt arról is, hogy a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke, Járai Zsigmond újra pozíciót kapott a jegybanknál a felügyelőbizottság elnökeként. A hírügynökség megjegyzi, hogy Járainak nem lesz befolyása az MNB árfolyampolitikájára, de átlátja majd a bank működését. (Járai kinevezéséről az [origo]-n itt olvashat.)

A bolgár Sztandart hírportál arról írt, hogy Magyarország EU-elnökségének első 10 legfontosabb témája között van Románia és Bulgária csatlakozása a schengeni övezethez. A lap meg nem nevezetett kormánytisztviselőkre hivatkozva ízt írta, hogy Budapest 2011 márciusára a schengeni övezetben szeretné látni a két országot. "Igaz, ez a belépési dátum valószínűleg csúszni fog" - tette hozzá a meg nem nevezett magyar tisztviselő.

KAPCSOLÓDÓ CIKK