Az ír politikusoknak túl nagy falat volt a válság

Írország lehet az első, amelynek kormánya belebukik a gazdaság megmentésébe a válság által különösen súlyosan érintett uniós országok közül. A tavasszal kisegített Görögországban a frissen választott baloldali kormány megúszta a megszorítások bevezetését, a gazdasági összeomlás elől szigorú megszorításokkal menekülő Spanyolországban a nagyobb autonómiával megnyert baszkok segítették ki a megingott kormányt. Portugáliában úgy tűnik, az ellenzék is asszisztál a nadrágszíj összehúzásához.

Politikai zűrzavart okozott Írországban, miután kiderült, hogy a két éve gyengélkedő ír gazdaság saját erejéből nem lesz képes kilábalni a válságból, és Brian Cowen miniszterelnök a hétvégén az EU-hoz és az IMF-hez fordult pénzügyi segítségért. Az ír függetlenséget a nemzetközi pénzügyi szervezetek befolyásától féltő ír ellenzék a kormány azonnali távozását követelte. Cowen hétfőn bejelentette, hogy előrehozott választásokat kezdeményez a jövő év elején, de előtte még elfogadtatják a parlamenttel a jövő évi költségvetést és a négy évre szóló gazdasági megszorító intézkedéscsomagot. Mint szerdán bejelentették, 25 ezer fős leépítést és 10 százalékos bércsökkentést terveznek a közszférában, megemelik az áfát, lecsökkentik a minimálbért. Várhatóan 85 millió eurós segélycsomagot kapnak az EU-tól, ha sikerül elfogadtatniuk a parlamentben javaslatukat.

A kormányfőt saját koalíciós partnerei - a zöldek -, sőt pártja, a Fianna Fail parlamenti frakciójának tagjai is támadták. Kedden felmerült, hogy saját frakciója bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen, és Cowen posztja komolyan ingadozni látszott, de a frakció végül megegyezett, hogy a vezetés kérdését karácsony utánra halasztják.

Még elbukhat a megszorítás

Az ír kormány által tervezett megszorítások sikere kérdéses. Az ellenzék még nem jelezte, hogy támogatja-e az intézkedéseket, de az általában a kormánykoalícióval szavazó független képviselők közül többen is jelezték, hogy nemmel fognak szavazni, és bizonytalankodik a kisebbik koalíciós partner, a Zöld Párt is. Cowen pártjának csak hetven képviselője van a 166 tagú ír alsóházban, a velük koalícióban lévő zöldeknek pedig hat. Csütörtökön ráadásul időközi választást is tartanak Donegalban, amelynek kormánypárti képviselője az Európai Parlamentben folytatja munkáját. Ezen a szavazáson erősen kétséges a kormánypárti jelölt győzelme - bő 20 százalékkal kullog a felmérések szerint vezető Sinn Fein-jelölt mögött - ami tovább csökkenti az esélyét annak, hogy tervezett megszorítások átmennek a december 7-re kitűzött szavazáson.

Cowen a BBC szerint a költségvetés elfogadása után várhatóan távozik, a jövő év elején várható előrehozott választást pedig várhatóan elbukja a Fianna Fáil. Támogatottsága a legfrissebb felmérések szerint alig 17 százalékos, mivel a harmadik helyre szorult vissza a tőle jobbra álló Fine Gael, és az ír munkáspárt mögé. A Fine Gaelt 33 százalék támogatja, így Cowent egy tanárból az 1970-es évek közepén a legfiatalabb ír képviselővé váló, majd kereskedelmi miniszterként is szolgáló Edna Kenny válthatja az ír kormány élén.

A megszorító intézkedések elfogadásának bizonytalansága komoly aggodalmakat keltett az EU-n belül, Angela Merkel német kancellár szerint Írország gazdasági problémái "rendkívül súlyos helyzetbe" hozták a közös európai valutát. Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért felelős biztosa pedig a hét elején közölte, az ír politikai huzavona, és a jövő évi megszorító költségvetés el nem fogadása miatt kérdésessé válhat a mentőcsomag odaítélése - Írország 85 milliárd eurós mentőcsomagot kap az EU-tól -, ami újra felerősítette a válság által erősen sújtott európai országok, Spanyolország, Portugália, Görögország helyzete miatti aggodalmakat.

A Fine Gealnek áll a zászló

A kormányválságon hamarabb túlestek

Görögország tavasszal kapott hatalmas összegű gazdasági mentőcsomagot drasztikus megszorításokért cserébe, miután az államháztartási hiány, és az állam eladósodottsága hitelválságot idézett elő. Itt azonban már nem okozott kormányválságot az ügy, mivel azon már túlesett az ország a válság elmélyülése előtt.

A Kosztasz Karamanlisz vezette, korrupciós botrányok, zavargások és a 2009 nyári erdőtüzek nem megfelelő kezelése miatt sok kritikát kapó jobbközép görög kormánykoalíció tavaly ősszel kezdeményezett előre hozott választásokat - a szavazás eredetileg 2011-ben lett volna esedékes. Arra hivatkoztak, hogy az ország már ekkor is érezhető gazdasági problémáinak megoldásához új mandátumra lesz szükségük, de a választást elvesztette a Karamanlisz vezette Néa Dimokratía (új demokrácia, ND). A választást a Jeórjiosz Papandreu vezette Panellinio Szoszialisztikó Kínima (pánhellén szocialista mozgalom, PASZOK) nyerte.

Az új kormány felállásával, 2009 végén kezdett egyre világosabbá válni, hogy milyen nehéz helyzetben van a görög gazdaság. A hiteleit fizetni képtelen görög állam bajai kihatottak az egész eurozónára. A szocialista kormány áprilisban kért segítséget a nemzetközi közösségtől a csődközelbe kerülő gazdaság miatt, cserébe kemény megszorító intézkedéseket ígér. Végül május elején kaptak 110 milliárd eurós segélyt.

Az utcán balhéztak, de az urnáknál a kormány mellé álltak

A görögök cserébe befagyasztották a közalkalmazottak bérét, lefaragtak juttatásaikból, emelték az áfát, az üzemanyag adóját, megemelték a nyugdíjkorhatárt, és csökkentették a nyugdíjat. Az intézkedések hatalmas elégedetlenséget okoztak, tavasz végétől fogva egymást érték a tüntetések és sztrájkok Görögországban, a demonstrációk benzinhiányt okoztak, és végső soron az EU által megkövetelt pénzügyi szigor vezetett odáig, hogy az eddig csupán a helyi politikai elitet támadó görög anarchisták levélbombáikkal megjelentek az európai színtéren is. Az elégedetlenkedés miatt a görög kormányfő be is jelentette, hogy ha a november 7-én és 14-én esedékes helyhatósági választásokon nem szerepel jól pátja, akkor új országos választást írnak ki. A PASZOK azonban végül jól teljesített, úgyhogy nem lesz újabb parlamenti választás egyelőre.

Együttműködik a portugál ellenzék

Portugáliában ugyancsak a jelentős államadósság okoz gazdasági problémákat, bár Portugáliának egyelőre nem volt szüksége pénzügyi mentőcsomagra. A tavaly szeptemberben újraválasztott szocialista kormány szintén megszorításokkal igyekszik elejét venni a nagyobb gondoknak, a parlament pénteken szavaz az intézkedésekről. Itt úgy tűnik simább lesz a megszorítások elfogadtatása, a legnagyobb ellenzéki párt már bejelentette, nem gördít akadályokat a javaslatok elé.

A többek között a közszférában dolgozók bérének csökkentését, adóemelést tartalmazó megszorítások ellen szerdán országos sztrájkot szerveztek, a sztrájkolók szinte teljesen megbénították a vasúti közlekedést, akadozott a légiközlekedés is, bezártak a kikötők sok gyárban a munkások alig tíz százaléka jelent meg. A BBC szerint a sztrájk, és a kormány heti bejelentése, miszerint a tervekkel szemben idén nem csökkent, hanem tovább nőtt az államháztartási hiány, elbizonytalaníthatja a befektetőket.

A baszkok segítettek a spanyol kormányon

Spanyolországban is megszorításokkal igyekeznek elejét venni egy, a göröghöz hasonló válság kialakulásának. A törekvés hajszál híján kudarcot szenvedett, a 15 milliárd eurós megszorító javaslatcsomagot egyetlen szavazattal kapott többet, mint ahányan ellenezték. Akkor sokan arra számítottak, hogy a 2008-ban újraválasztott José Luis Rodriguez Zapatero vezette szocialista kormány belebukik a válságba, és szeptemberben a 2011-es költségvetés várható kudarca esetén előrehozott választást kell kiírnia.

A jövő évi megszorító költségvetést azonban a kisebbségben kormányzó szocialisták a baszk nemzeti párt segítségével megszavaztatták, őket az autonómia terén tett engedményekkel nyertek meg. A megszorítások és a szigorú, a gazdagokat keményen megadóztató költségvetés elfogadása itt is sztrájkot váltott ki. A szeptember végén tartott országos munkabeszüntetés elsősorban a reptéri közlekedést akadályozta. Az írországi események nyomán növekvő aggodalmakat Elena Salgado pénzügyminiszter szerdán azzal igyekezett elhessegetni, hogy a megszorító intézkedések hozzák a tervezett számokat.