Újabb csalásokkal maradt életben az egyiptomi látszatdemokrácia

2010.12.02. 12:28

Sokan a jövőre esedékes elnökválasztás előjátékaként tekintenek a vasárnapi egyiptomi parlamenti választásokra. A számos súlyos visszaélés tarkította szavazáson elsöprő győzelmet szerzett Hoszni Mubarak elnök pártja, aki nem kizárt, hogy - idős kora ellenére - jövőre egy hetedik hatéves elnöki ciklust is bevállal, hacsak nem fiát indítja utódjaként.

Szinte minden szavazatot besöpört a vasárnapi egyiptomi választásokon Hoszni Mubarak 29 éve hivatalban lévő elnök pártja, az al-Hizb al-Vatani al-Demokrati (nemzeti demokrata párt - NDP). Az ellenzék és független megfigyelők szerint is kiterjedt csalások közepette lezajlott szavazáson a legnagyobb ellenzéki pártnak számító al-Ikván al-Muszimún (Muszlim Testvériség) 130 jelöltje közül egyetlennek sem sikerült mandátumhoz jutnia, és a második fordulóba is csak néhány jelöltjüknek sikerült továbbjutniuk.

A tiszta iszlám állam létrehozásáért küzdő szervezet - amelynek ideológiai gyökerei szorosan összekapcsolódnak az Oszama bin Laden vezette al-Kaidáéval (a terrorszervezetre jelentős hatással voltak a testvériség alapítója, Hasszán al-Banna egyiptomi szúfi tanító és imám tanai) - az egyetlen számottevő erővel rendelkező ellenzéki pártnak számít.

A Muszlim Testvériség kudarca annál is inkább szembetűnő, mivel öt éve még a szavazatok húsz százalékát sikerült jelöltjeiknek begyűjteniük, úgy, hogy nem is indulhattak hivatalosan betiltott mozgalmuk színeiben, csak függetlenként. Most harminc százalékos eredményt tűztek ki célul, ehhez képest azonban úgy tűnik, hogy a leköszönő parlamentben meglévő 88 parlamenti képviselőjük közül még hírmondó sem marad majd.

Csak még egy elcsalt választás

Nem járt jobban más ellenzéki párt sem, a vasárnapi szavazáson csupán tucatnyi, nem a kormánypárthoz tartozó jelöltnek sikerült bejutnia a törvényhozásba. Az egy hét múlva esedékes második fordulóban 287 képviselői hely sorsa nyitott még, de a vasárnapi események fényében kevés az esélye, hogy ezen bármilyen ellenzéki párt vagy mozgalom érdemben labdába rúgjon.

A Human Rights Watch (HRW) szerint vasárnap számos szabálytalanság és visszaélés történt a voksolás során. A nemzetközi jogvédő szervezet szerint az ellenzéki szimpatizánsokat sok helyen - gyakran erőszakos módszereket alkalmazva - nem engedték az urnákhoz járulni. Távol tartották a szavazóhelyiségektől az ellenzéki jelöltek és a független civil szervezetek megfigyelőit is, (pedig a kormány korábban azzal utasította vissza az USA által javasolt nemzetközi megfigyelőket, hogy saját civil szervezeteik elég kontrollt gyakorolnak majd).

Számos szavazóhelyiséget több órán át zárva tartottak, miközben folyt volna a voksolás, és a szavazók gyülekeztek a bejáratuknál, pedig hivatalosan reggel nyolctól este hétig nyitva kellett volna tartaniuk.

A visszaélésekből aktívan kivette a részét a rendőrség is, amely szükségtelen pecséteket követelt a megfigyelőktől, de gyakran még ezek megléte esetén sem engedte be őket a helyiségekbe, ahol a feltételezések szerint folyt az urnák hamis szavazatokkal történő megtömése. Más jogvédő csoportok becslése szerint a szavazók részvételi aránya alig érte el a 10-15 százalékot, öt éve ez még 25 százalékos volt.

Forrás: AFP
Tiltakoztak a visszaélések ellen

Egyiptomban nem szokatlanok az ilyen visszaélések, az öt évvel ezelőtti választások után is érkeztek olyan jelentések, amelyek a választók erőszakos megfélemlítéséről - számos ember megsérült - és más, a mostaniakhoz hasonló visszaélésekről szóltak.

Előjáték az elnökválasztáshoz

Az elégedetlen ellenzékiek hétfőn tüntetéseket szerveztek, felgyújtottak több autót és két szavazóhelyiséget, autógumikat égettek, és összecsaptak az ellenük kivezényelt, könnygázt bevető rendőrséggel.

A Muszlim Testvériség egyik tisztségviselője, Galil el-Sarnubi szerint a választások világosan megmutatták a rezsim valós szándékait, "hogy egyoldalúan elfoglalja az egyiptomi politikai színteret". Ráadásul alig egy év van hátra a következő egyiptomi elnökválasztásig, amelyen nem kizárt, hogy ismét jelölteti magát az országot akkor már 30 éve uraló Hoszni Mubarak. "Ez a parlament fog dönteni Egyiptom elnökéről" - idézte a brit Guardian.

A csalások miatt élesen bírálta Egyiptomot az amerikai kormány is. Az USA külügyminisztériuma hétfőn aggasztónak nevezte a visszaéléseket, az ellenzéki jelöltek médiától való távol tartását, illetve azt, hogy az egyiptomi vezetés elutasította, hogy a szavazás rendjét nemzetközi megfigyelők is ellenőrizzék.

Amerika fejfájása

A Freedom House nemzetközi jogvédő szervezet szerunt Egyiptom nem számít demokratikus államnak. A politikai rendszert úgy alakították ki, hogy mindig biztosítsa az uralkodó NDP biztos többségét. Az 1981 óta hatéves ciklusokban hatalomban lévő Hoszni Mubarak elnök csupán 2005-ben engedélyezte, hogy mások is induljanak rajta kívül az elnökválasztáson - amelyet nagy fölénnyel megnyert. Sem a pártok alapításához szükséges engedélyek kiadása, sem az állam sajtó felett gyakorolt ellenőrzésének mértéke, a választásokon rendre tapasztalható visszaélések nem felelnek meg a demokratikus nemzetközi elvárásoknak.

Az ellenzéki pártokat különféle módszerekkel igyekeznek ellehetetleníteni, volt, amelyiknek mondvacsinált indokokkal bebörtönözték a vezetőjét, aztán beépített embereik segítségével felbomlasztották - például az al-Gad párt -, vagy volt, amelyiket egyszerűen betiltottak - ilyen volt a Muszlim Testvériség.

Forrás: AFP
Mubarak szavaz

Egyiptom az USA egyik kulcsfontosságú szövetségese a közel-keleti térségben. Mubarak amerikai dollármilliárdokkal támogatott diktatórikus rendszere jelentős tényezője például az izraeli-palesztin béketárgyalásoknak, de egyben nagy fejfájást is jelent az amerikai kormánynak. Részben azért, mert ellentmondásos, hogy az általában a demokrácia védelmezőjeként fellépő USA egy nyíltan diktatórikus rendszert támogat, másrészt azért is, mert teljesen bizonytalan, hogy meddig tart Mubarak egyeduralma.

Az elnök esetlegesen romló egészségi állapotára vonatkozó pletykákat rendre visszautasítja a rezsim (legutóbb nyáron röppent fel, hogy rákban szenved), és arról sincs megbízható információ, hogy ki léphet a nyomába, ha esetleg visszalép, vagy kidől a sorból.

Utódlás

A Foreign Policy szerint a jövőre 83 éves Mubarak esetleges hirtelen távozása az elnöki posztról könnyen káoszba boríthatja Egyiptomot. Hiába készülnek a hatóságok fel egy ilyen helyzetre Korán-versekből álló tévés gyászműsorokkal, és azzal, hogy egész Kairót képesek lezárni, hogy megelőzzenek egy esetleges puccsot, Mubaraknak nincs alelnöke, és hivatalosan egyelőre senkit nem nevezett ki utódjául. Sokan úgy vélik azonban, hogy fiatalabbik fia, Gamal veheti át tőle az ország irányítását.

A 46 éves Gamal Mubarak 17 évesen szemtanúja volt Anvar Szadat elnök 1981-es meggyilkolásának - amelyet követően apja az ország élére került -, talán nem véletlen, hogy a neves egyiptomi angol iskolákban nevelkedett fiú nem politikai vonalon, hanem az üzleti életben kezdett karriert építeni. A Bank of America egyiptomi, majd londoni részlegénél dolgozott mint befektetési bankár, és bekerült utóbbi vezetői közé is. Később befektetési tanácskozással foglalkozó magánvállalkozást és szakképzéssel foglalkozó civil szervezetet is indított. Politikai karrierje későn, 2002-ben indult, amikor apja kinevezte az NDP politikai bizottságának élére.

Forrás: AFP
Rosszul jártak a muszlim testvérek

Gamal esetleges utódlását sokan azzal utasítják el, hogy az a korrupt autoriter rendszer továbbélése lenne, pszeudo-monarchiáról beszélnek. A fiú esetleges hatalomra jutása Egyiptomban - ahol egyáltalán nincs napirenden valódi demokrácia megteremtése - mégis a legkisebb rossznak tűnik a Foreign Policy szerint. Ő lehetne az első olyan vezető a modern kori Egyiptomban, aki soha nem viselt egyenruhát, és az első, aki valóban választás útján nyerhetné el a posztot - ha valóban indul 2011-ben.

Vannak erre utaló jelek. Nyáron például a BBC híradása szerint titokzatos kampány indult fia, Gamal Mubarak mellett. Számos, Gamalról és apjáról készült közös fotó jelent meg szegény városrészekben, internetes aláírásgyűjtések indultak, hogy Gamal jelöltesse magát a jövőre esedékes elnökválasztáson. Még demonstrációt is szerveztek az aláírásgyűjtésre. A kormánypárt azonban hivatalosan tagadta, hogy közük lenne a kampányhoz, amelyet magánkezdeményezésnek minősítettek. A Foreign Policy szerint ugyanakkor Gamal jobb, ha kétszer is átgondolja, akarja-e az elnökséget, apja ellen hatszor próbáltak merényletet elkövetni.

KAPCSOLÓDÓ CIKK