Tíz véres évet kezd elölről Afrika elfeledett bezzegországa

2010.12.09. 20:23

Fogytán a kenyér, a benzin, a katonák és a lázadók fegyverkeznek, a külföldiek menekülnek, a határokat lezárták Elefántcsontparton, Afrika valaha legígéretesebb országában. Az egykori francia gyarmaton a testvérgyűlöletet állami ideológiává emelő elnök kapaszkodik a székébe, bár a független megfigyelők szerint elveszítette a múlt heti választást. Elefántcsontpart tíz évet repült vissza az időben néhány nap alatt, hogy újrakezdje történetének egyik leglehangolóbb időszakát.

"Hatalmas most itt a feszültség. Senki nem dolgozik, az irodák zárva vannak. Mindenki otthon ül, és vár" - így írta le a hét elején az Elefántcsontpartot uraló légkört az ország egyik ismert írója és újságírója, Venance Konan, akit telefonon ért el a Guardian című brit lap. Az ország múlt csütörtökön vágta el magát a világtól, akkor a hadsereg lezárta a határokat, és korlátozni kezdték a sajtó munkáját.

A nyugat-afrikai országban 2000 óta nem tartottak elnökválasztást, a jelenlegi elnök ötéves ciklusát évről évre tolta ki a választások elhalasztásával, míg végül a múlt heti elnökválasztáson a választási bizottság szerint vereséget szenvedett. Az ENSZ, a választást figyelemmel kísérő független megfigyelők és az Európai Unió is az ellenzék vezérét ismerte el győztesnek, a hatalomban lévő elnök azonban csalásra hivatkozva saját győzelmét hirdette ki. Szombaton a jelenlegi elnök és az ellenzék vezére is felesküdött, és mindkettő saját kormányt alakított.

Laurent Gbagbo hatalomban lévő elnök oldalán az ország hadserege és rendőrsége, Alassane Ouattara ellenzéki vezér mellett a szintén jól felfegyverzett, az ország északi részét ellenőrző lázadók állnak harcra készen. Az országban, ahol nyolc éve véres polgárháborúhoz vezetett ez a szembenállás, most az ellenzék hívei tüntetéseket szerveztek és gumiabroncsokat égettek, a rendőrség pedig megrohamozott egy ellenzéki negyedet, embereket vert össze, majd tartóztatott le, tovább élezve a feszültséget.

A New York Times által megszólaltatott helyi diplomaták szerint a hasonló provokációk miatt könnyen fellángolhat az erőszak, amely az egész országban szétterjedhet. Az ellenzéki Outtara kinevezett miniszterelnöke, Guillaume Soro korábbi lázadóvezér az Europe 1 francia rádiónak azt mondta, hogy a békés megoldást részesítik előnyben, de ha Gbagbo elnök tovább ragaszkodik a hatalomhoz, "nem lesz más választás", és "fegyveres felkeléssel kell szembenéznie". Elefántcsontpart kereskedelmi központjában, Abidzsánban a választást követő tüntetések miatt a rendőrség egy hetes éjszakai kijárási tilalmat vezetett be.

Mintagyarmatból megosztott válságövezet

Elefántcsontpart több mint egy évtizede vergődik politikai patthelyzetben. A korábban Nyugat-Afrika mintaországának számító, 30 éven át virágzó országot az 1990-es évekig diktatórikus egypártrendszerben kormányozták, amelyet a gazdasági nehézségek miatt váltottak fel a többpárti demokráciával, de az új aranykor helyett a megosztottság, a puccsok és a politikai intrikák uralják azóta a politikát.

Elefántcsontpart jelenlegi elnöke még ellenzéki vezérként, 1995-ben dobta be a közbeszédbe az "elefántcsontparti" identitást, amely az évek során kirekesztő, idegengyűlölő ideológiává vált. A déli politikusok megkérdőjelezték az ország északi részén élő, külföldi (Burkina Faso-i, mali) ősökkel rendelkező afrikaiak állampolgárságát, ami az országot észak-déli, illetve muszlim-keresztény alapon is megosztotta. A gyűlöletkeltést többek között kicsinyes hatalmi cél motiválta: a hatalomban lévő elnök származás alapján törvénnyel zárta ki a 2000-es elnökválasztásról egyik veszélyes vetélytársát, az északiak jelöltjét, Ouattarát.

Régi ellenfelek a csatatéren

Gbagbo tíz évvel ezelőtt pont ugyanolyan helyzetben került a hatalomba, mint amilyen helyzetben most próbálja magánál tartani az elnöki tisztet. Elődje, a katonai puccsal elnökké váló Robert Guéi tábornok a 2000-es választás elvesztésekor feloszlatta a választási bizottságot, és győztesnek kiáltotta ki magát, Gbagbo hívei azonban utcára vonultak, és elkergették. Gbagbo most szintén semmisnek mondta a választási bizottság által bejelentett vereségét, és a híveiből álló alkotmánybírósággal mondatta ki, hogy ő győzött. Mikor Gbagbo hívei megdöntötték a puccsista tábornok hatalmát, Ouattara új választásokat kért, Gbagbo azonban tartotta magát a kirekesztő ideológiához.

Forrás: AFP
Egyenruhások kutatnak ellenzékiek után

A konfliktus 2002-ben teljesedett ki polgárháborúvá, azóta ellenőrzik az ország északi részét lázadó milíciák. A harcokat 2003-ban egy hatalommegosztási megállapodás zárta le, aminek köszönhetően az északiak miniszterelnököt adhattak az országnak, de a kirekesztő ideológiát továbbvivő, 2000-ben megválasztott Gbagbo elnök hatalmon maradhatott.

Békíthetetlen krízis, megugró árak, menekülő külföldiek

Ouattara és kormánya egy régi luxushotelban rendezkedett be, amelyet az ENSZ békefenntartói védenek, Gbagbo pedig az elnöki palotából próbálja irányítása alatt tartani az országot. Vasárnap és hétfőn az Afrikai Unió küldötteként Thabo Mbeki korábbi dél-afrikai elnök próbált közvetíteni a két fél között, de a tárgyalások kudarcba fulladtak.

A BBC szerint kedden a lezárt országban már hiány volt az alapvető élelmiszerekből is, mivel az erőszaktól tartó kereskedők bezárták a raktáraikat. Az emberek nem jutnak üzemanyaghoz és gázhoz sem, miközben az országban rohamosan emelkedni kezdett a cukor, a hús és a burgonya ára is. Elefántcsontpartról a konfliktustól tartó nemzetközi vállalatok elkezdték kimenekíteni nélkülözhető munkatársaikat, és még az ENSZ is kivonja alkalmazottainak többségét. Az ENSZ jelenleg mintegy 9000 békefenntartót is állomásoztat az országban, a katonák egyelőre a térségben maradnak.

KAPCSOLÓDÓ CIKK