Magyarul figyelmezteti Orbánt a vezető lengyel napilap

Gazeta (Wyborcza), szolidaritás, magyar médiatörvény, Orbán Viktor
Vágólapra másolva!
Magyar szöveggel a címlapján jelent meg szerdán Közép-Európa legnagyobb példányszámú politikai napilapja, amely keményen bírálta az új magyar médiatörvényt és Orbán Viktor kormányfőt. A jogszabály több külföldi kritikusa az utolsó európai diktatúrához, Fehéroroszországhoz hasonlította Magyarországot. A kormánypártok által keddre virradóra elfogadott médiatörvényt az Európai Unió vizsgálja.
Vágólapra másolva!

"Szolidaritásunkat fejezzük ki a magyar médiával, amelyet Orbán miniszterelnök el akar hallgattatni" - ezzel a címlapon közölt magyar nyelvű címmel jelentett meg véleménycikket Lengyelország és a kelet-európai térség legnagyobb példányszámú politikai napilapja, a Gazeta Wyborcza. A lap szerdai számában Adam Michnik alapító főszerkesztő, aki 1968-tól a rendszerváltásig a lengyel demokratikus ellenzék egyik vezéralakja volt "elnyomó miniszterelnöknek" nevezte Orbán Viktort. Michnik cikkének magyar fordítását itt olvashatja.

A Magyar barátainkhoz című véleménycikkében Michnik Thomas Jefferson amerikai elnök szavaira emlékeztette a magyar miniszterelnököt. "Ha választanom kell, hogy kormány létezzen sajtó, avagy sajtó kormány nélkül, akkor kétségkívül az utóbbi mellett döntenék" - írta Jeffersonra hivatkozva Michnik. Szerinte Orbán, aki valaha a demokratikus ellenzék aktív tagja volt, most szájkosarat tesz a független médiára. Michnik a cikk szerint reménykedik abban, hogy a jelenlegi magyar demokrácia nem vezet majd a "társadalom morális csődjéhez". A szerző azt is megemlíti, hogy Magyarország Alekszandr Lukasenko Fehéroroszországához kezd hasonlítani (a fehérorosz választásról írt cikkünket itt találja).

Egy másik lengyel publicista, Jacek Pawlicki szintén a magyar miniszterelnökről ír ugyanebben a lapszámban, és párhuzamot von Jörg Haider osztrák politikus és Orbán Viktor között. Pawlicki szerint az Európai Unió tíz éve addig precedens nélküli diplomáciai szankciókat vetett ki Ausztriára, amikor az idegengyűlölő Haider bekerült az osztrák parlamentbe. Haider többek között azért vált hírhedté, mert méltatta a hitleri német birodalom "szakszerű foglalkoztatási politikáját", és a Waffen-SS tagjainak elvhűségére is dicsérő megjegyzést tett. Szélsőséges kijelentései miatt bírósági eljárások is indultak ellene, és amikor 2000-ben pártja a kormánykoalíció tagja lett, Ausztria egy időre "kitaszítottá" vált az Európai Unióban.

Pawlicki most Európa kritikus reakcióját hiányolja Orbán médiaszabályozására. "Valaki megkérdezhetné Orbántól: miért tiprod a demokráciát, ha ilyen nagy a társadalmi támogatottságod és ekkora kihívások előtt állsz még?" - írja Pawlicki. Szerinte Orbán jóval tehetségesebb és felvilágosultabb, mint Haider volt, de azt is megemlíti, hogy Orbán "pannon messianizmussal kevert populizmusa és 19. századi nacionalizmusa jóval veszélyesebb is lehet Haidernél".

Ki az utolsó diktátor?

A hétfőről keddre elfogadott médiatörvényt több más külföldi bírálat is érte. "Az elképzelés egyértelműen megerőszakolja az EU szellemét és a rendelkezéseit" - mondta Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter a magyar médiatörvényről szerdán, a Reuters szerint. Asselborn azt is hozzátette, hogy pár nappal a magyar soros uniós elnökség kezdete előtt "ez felveti annak a kérdését, hogy egy ilyen ország alkalmas-e az unió vezetésére".

A külügyminiszter, ahogyan Michnik, szintén Fehéroroszországhoz hasonlította Magyarországot a Reuters szerint. "Mostanáig azt mondták, hogy Alekszandr Lukasenko az utolsó diktátor Európában, de ha ez a törvény életbe lép, akkor többé már nem így lesz" - mondta Asselborn, és hozzétette, hogy a törvény szerinte közvetlen veszélyt jelent a demokráciára.

Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő délután közölte, hogy Orbán Viktor a szerdai kormányülés szünetében telefonon beszélt Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnökkel, aki Szijjártó szerint világossá tette a luxemburgi külügyminiszter keddi nyilatkozatával kapcsolatban, hogy egyáltalán nem a luxemburgi kormány hivatalos álláspontjáról van szó. Szijjártó megjegyezte, hogy Jean Asselborn a luxemburgi szocialista munkáspárt tagja. A Luxemburgi Szocialista Munkások Párt a Keresztényszocialista Párttal közösen kormányoz. A luxemburgi kormány honlapja szerint Asselborn a miniszterelnök-helyettesi posztot is betölti.

"Mi egyértelműen a sajtószabadság európai normáihoz fogjuk mérni Magyarországot" - mondta a magyar médiatörvényről Martin Schulz, az európai parlament szociáldemokrata frakciójának vezetője a Spiegel című német lap szerint, és azt is hozzátette, hogy ha ennek Budapest nem felel meg, akkor "nagy problémává válik". "A magyar kormánynak meg kell kérdeznie saját magától, hogy mentálisan még az Európa Uniónak nevezett projekt mögött állnak-e" - mondta Alexander Alvaro liberális európai parlamenti képviselő a Spiegel szerint. Az újság azt is megemlíti, hogy miközben a magyar kormány képviselői azt mondják, a törvény megfelel az európai normáknak, addig Alvaro például úgy gondolja, hogy az ellentmondásban van az EU alapító chartájával.

Forrás: [origo]
A lengyel Gazeta Wyborcza december 22-i címlapja

Nem bírálta, de szóvivőjén keresztül figyelmeztette a magyar kormányt a médiatörvény miatt Angela Merkel német kancellár is. "Magyarország nem sértheti meg a jogállami elveket a médiával szemben" - tolmácsolta a kancellár szavait szerdán Christoph Steegmans helyettes kormányszóvivő, aki szerint a német szövetségi kormány "nagy figyelemmel" követi a változásokat. "A következő EU-elnökség miatt természetesen különösen nagy Magyarország felelőssége azért, hogy milyen kép alakul ki Európáról a világban" - mondta Steegmans.

Szijjártó Péter erre is reagált szerda dálutáni sajtótájékoztatóján, ahol azt mondta, hogy szerinte félreértelmezve jelent meg a német szóvivő nyilatkozata, és nem volt szó figyemeztetésről. Az egyik legtekintélyesebb német lap, a Spiegel ugyanakkor szintén azt írja a honlapján, hogy a német kormány közölte, "gondos figyelemmel" figyelik a magyar törvényt.

Az új magyar médiatörvényt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és az amerikai jogvédő szervezet, a Freedom House is kritizálta. Dunja Mijatovic, az EBESZ vezetője szerint a "törvény azt eredményezheti, hogy minden közvetítés politikai döntéseknek lesz alárendelve" - írja a BBC. A Freedom House szerint a törvény "komoly minőségi visszaesést" jelenthet a sajtószabadságnak. A Corriere della Sera című olasz napilap internetes kiadása azt írja a médiatörvényről: "Ehhez hasonló törvényt az unió egyetlen országában sem láttak még". A lap szerint a médiatörvény módosítása logikus következménye volt a nyáron elkezdett médiapiaci átalakításoknak, amelyek során a kormány létrehozta a médiahatóságot, döntött a közszolgálati műsorszolgáltatók összevonásáról.

A Európai Bizottság is vizsgálja a magyar médiatörvényt

A magyar médiatörvényt vizsgálja az Európai Bizottság is. A testület arra kíváncsi, hogy mindenben megfelel-e az Európai Unió jogszabályainak - közölte a bizottság szóvivője, Alejandro Ulzurrun de Asanza y Munoz. Szerinte a bizottság nagy súlyt fektet a sajtó- és véleménynyilvánítási szabadság és a médiapluralizmus érvényesülésére. A szóvivő nem kívánta kommentálni azokat a bírálatokat, amelyek a törvényt az elmúlt napokban a nemzetközi sajtóban érték. A szóvivő azt egyelőre nem tudta megmondani, mennyi időt vehet igénybe a médiatörvény elemzése, és a bizottság értékeléséről sem kívánt találgatni.

"A média jelentőségéről a modern társadalmakban aligha lehet közhelyek nélkül beszélni. Ugyanez a megállapítás igaz a jelenlegi médiatörvény, az 1996. évi I. törvény hiányosságaira" - írják indoklásukban a képviselők. A törvényjavaslat hatálya a tévék és rádiók mellett kiterjed a nyomtatott és internetes sajtóra is, az előterjesztők szerint azért, mert "a legújabb kori média" technológiai változásai ezt megkövetelik. A fideszes Menczer Erzsébet a törvényjavaslat expozéjában azt mondta, hogy a 21. század egyik legfontosabb iparágának szabályozását kell elvégeznie az Országgyűlésnek.

L. Simon László fideszes képviselő, a parlament kulturális és sajtóbizottságának elnöke szerint a szabályozás megfelelő arra, hogy a köz- és a magántulajdonban lévő médiumok a jövőben kiegyensúlyozott, minden területre kiterjedő tájékoztatást biztosítsanak. A médiatörvény zárószavazása után Lázár János fideszes frakcióvezető az MTI-nek azt mondta, a gyakorlati életben dől majd el, hogyan működik az új szabályozás, amelytől átláthatóbb, tiszta viszonyokat remél. "Kizárt dolog, hogy legyen cenzúra, ez mese. (...) Egy okos politika sosem gondolkozik cenzúrában, mert az kitermeli az ellenkultúrát" - mondta.