Fakardhoz hasonlította a határon túli magyarok által felvehető magyar állampolgárságot a szlovák külügyminiszter. Mikulás Dzurinda azt mondta, a lépés szerinte semmiféle veszélyt nem jelent Szlovákiára nézve.

"Előbb vagy utóbb minden pozitív dolog érvényesül, s ami nem pozitív, az elhal. Nem kell félni a fakardoktól, azok hamar összetörnek" - jelentette ki Mikulás Dzurinda a szlovák TASR hírügynökségnek. A szlovák külügyminiszter azokra a felvetésekre reagált, amelyek szerint a magyar kormány választójogot adna a határon túli magyaroknak.

"Én nem félek ezektől a dolgoktól. Annyi mindenen estünk túl már, nem kell, hogy a fakardok zavarjanak minket. Ha megmutatjuk belső erőnket és normálisak maradunk, akkor azok, akik ilyen nevetséges dolgokat akarnak keresztülvinni, végül saját magukat teszik nevetség tárgyává" - mondta Dzurinda. Hozzátette: a szlovák diplomáciának megvannak a maga prioritásai, s azok érvényesítésekor nem hagyja magát megzavarni egy másik ország dolgaival.

A magyar állampolgársági törvénnyel kapcsolatban a miniszter úgy fogalmazott: Szlovákiának sose volna szabad tiszteletben tartania olyan kettős állampolgárságot, amelyet a jószomszédi elvekkel ellentétben adtak meg. "Egyetlen olyan külföldi törvény következményeit sem ismerjük el, amelyek területen kívüliek lehetnek, s amelyek olyan törvényből erednek, amelyet  nyilvánvalóan a nemzetközi jog elveivel ellentétben fogadtak el" - fejtette ki Dzurinda." 

Szlovákia tavaly nyáron saját állampolgársági törvényének módosításával válaszolt a könnyített honosítást lehetővé tevő magyar döntésre. A szlovák törvényen elfogadása óta enyhítettek, így nem lehet magánszemélyekre bírságot kiszabni a nyelvtörvény megsértése miatt Szlovákiában, és állami vagy önkormányzati szervekre is csak akkor, ha az emberek biztonságát veszélyeztetik az államnyelv elhagyásával.

A kettős állampolgárságról szóló törvényt májusban fogadta el a magyar parlament. A törvény anélkül ad lehetőséget a határon túli magyarok kedvezményes honosítására, hogy Magyarországra költöznének. A honosítás feltétele, hogy a kérelmező beszéljen magyarul, illetve ne jelentsen veszélyt a Magyar Köztársaság nemzet- és közbiztonságára. Az így megkapott állampolgárság nem jár automatikusan választójoggal is, mert ahhoz magyarországi lakcímre van szükség (a törvényről részletesen itt olvashat). A törvény augusztus 20-án lép hatályba, rendelkezéseit 2011. január 1-től kell alkalmazni.

A magyar kormány korábban sosem állította, hogy azt tervezi, állampolgárságot is adna a határon túli magyaroknak. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes ugyanakkor decemberben kijelentette: személyes véleménye az, hogy meg kellene adni a választójogot a határon túli magyaroknak.