"Megint magyar világ lesz" - állampolgárságot kapnak az első székelyföldiek

2011.01.04. 7:39

Többen kiöltözve, könnyes szemmel érkeztek a csíkszeredai konzulátusra hétfőn, hogy magyar állampolgárságot igényeljenek. Volt, aki már kétszer, volt, aki egyszer vesztette el a magyar állampolgárságát, egy férfi három hete elhunyt édesanyja helyett nyújtotta be a dokumentumokat. A "lelki megerősítés" mindenkinek fontos, de többen a román helyett felmutatott magyar útlevéltől a nyugat-európaiak megvető pillantásainak elkerülését is várják. Miniportrék az első székelyföldi magyarokról, akik papírt kapnak arról, hogy magyarok.

Január 3-án délelőtt tíz órára zsúfolásig megtelt a csíkszeredai magyar konzulátus ügyfélszolgálati irodája. A helyiséget átalakították, három új félfogadó ablakot nyitottak, hogy fogadhassák a magyar állampolgárságot kérő székelyföldi magyarokat. Hétfőn azok jöhettek, akik még novemberben legelsőként kértek időpontot.

November végére átmenetileg le kellett állítani az időpontok kiadását, mert 2011 első felére betelt a konzulátus naptára. Addig mintegy 5-10 ezren jelentkeztek be Balogh György csíkszeredai konzul szerint. A nagyon időseket igyekeztek előre venni, például azt a 99 éves nénit, aki most harmadszor lesz magyar állampolgár. Magyarnak született, majd Trianon után román állampolgár lett, 1940-ben visszakapta az állampolgárságát, 1944-ben pedig újra elvesztette. Az idős asszony Balogh szerint ma Gyergyószentmiklóson, egy idősek otthonában él, és mivel mozgásképtelen, a fia intézi majd helyette a papírokat kedden, ugyanis mindenképpen szeretne még magyar állampolgárrá válni, mielőtt meghal.

A konzul erről az ügyfélszolgálati iroda sarkába szorulva beszélt az [origo]-nak, mert a termet reggel ellepték az újságírók és a fotósok, akik főleg a megjelent politikusokat és családjukat fotózták. A legelső igénylők ugyanis a Hargita, a Kovászna, és a Maros megyei tanácselnökök, illetve a sepsiszentgyörgyi polgármester voltak. Ide vezették be a rokonaik az első civil igénylőket is, egy nagyon öreg, kucsmás férfit és főkötőt viselő feleségét. Vagy fél óráig kellett várniuk, mert az ügyintézés nagyon elhúzódott, a konzulátus munkatársai több órán át foglalkoztak egy-egy igénylővel.

Mi ez az egész?
Január 1-jétől lehet élni az egyszerűsített honosítással. A magyar állampolgárság iránt a kérelmeket 2200 magyar anyakönyvi hivatalba, több mint 90 külképviseletre, valamint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal megyeszékhelyeken lévő ügyfélszolgálati irodáiba lehet benyújtani. Az állampolgárság megszerzéséhez magyar nyelvtudásra, illetve annak bizonyítására van szükség, hogy a kérelmező igazolni tudja, ő vagy a felmenői korábban magyar állampolgárok voltak. Emellett azt is vizsgálják, hogy a jelentkezők esetében nincsen-e valamilyen közbiztonsági kizáró tényező. Az állampolgárság megszervezésének részleteiről a www.allampolgarsag.gov.hu oldalon is lehet érdeklődni.



"Mentünk az utcára a huszárok eleibe" - Kedves Gyárfás (87) és Kedves Matild (84)

"Nagyon örvendünk, hogy most már szabadon beszélhetünk, hogy székely magyarok vagyunk" - mondta a 84 éves csíkszentdomonkosi asszony. A férje akart minél előbb az állampolgárságért folyamodni, ő ugyanis 18 éves korában magyar katona lett, azután három évre orosz fogságba esett. Mire hazatért, már román állampolgár volt. "Nehéz volt románnak lenni, csak annyit tudtunk mondani, ablak, asztal. A fiamat Imre helyett Emeriknek akarták hívni. Mi muszájból értjük, de beszélgetni nem tudunk románul" - magyarázta Kedves Matild a férje helyett is, aki nem akart megszólalni, beszéd helyett a szemét törölgette.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
A képre kattintva galéria nyílik

"Mentünk az utcára a huszárok eleibe, énekszóval ünnepelni" - emlékezett vissza az asszony arra a napra, amikor 1940-ben a második bécsi döntéssel Székelyföld ismét Magyarország része lett. "Sajnos csak kis ideig tartott" - mondta, hozzátéve, hogy az éppúgy "nagyon fájt", mint amikor 2004-ben, a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson "Gyurcsány Ferenc elvette" tőlük a lehetőséget, hogy újra magyar állampolgárok legyenek.

"Rosszabb, ha van valamid, s elveszik, mint ha soha nem is volt" - mondta erre Hanga, az idős házaspár unokája. A nagyszülei a 24 éves orvostanhallgató lány szerint máig sokat mondogatják, "majd ha magyar világ lesz". Az idős asszony hozzátette, eközben arra is gondolnak, körülbelül annyira valószínű ennek a beteljesedése, mint hogy az ember "a háta közepét lássa".

Az unoka szerint még neki is "elszakadottság-érzése" volt gyerekként, 2004-ben pedig ő is "csalódott", pedig román állampolgárnak született. 2005 után már ritkábban nevezték magukat magyarnak - mondta -, inkább csak székelyt mondtak. Bár sosem volt magyar állampolgár, sosem szokott hozzá igazán a románsághoz, ahogy ahhoz sem, amikor Magyarországról érkező magyarok megdicsérik, hogy jól beszéli a nyelvet - mondta.

"Nem fognak tudni lerománozni" - Pásztor Mihály (38) és Tamás Zsuzsanna (29)

A Tusnádfürdőn élő pár azt mondta, tudatosan választották az időpontot, minél előbb be akarták nyújtani a kérelmüket. Eredetileg hárman érkeztek volna, időpontot kapott Pásztor Mihály édesanyja is - ő 1944 előtt volt magyar állampolgár -, de három héttel ezelőtt meghalt, ezért most egy kicsit helyette is jöttek - mondták.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

Áttelepülni soha nem akartunk, utazni '89 óta bárhová lehet, nekünk csak szimbolikus értéke van - magyarázta Tamás Zsuzsanna. "Itt mi magyarként élünk, itt természetes, de mostantól nem fognak tudni lerománozni Magyarországon. Eddig csak mi hittük, hogy magyarok vagyunk, most már más is elhiszi majd a papír alapján" - fogalmazott a férje, aki egy utazási iroda menedzsereként gyarkan tölti Magyarországon az idejét.

Azt mondták, a 2005-ös népszavazás után a kettős állampolgárság nem jelent elégtételt, inkább ez a "normalitás". A férfi szerint ugyanis ezt már a rendszerváltás után meg kellett volna lépni, mert úgy érzik, őket megilleti az állampolgárság. A román állampolgárságba pedig csak beleszülettek - mondta Pásztor Mihály. "Attól, hogy nem tartom a románokat rossznak, még nem az ő közösségükhöz szeretnék tartozni" - magyarázta a felsége.

"Erőteljesebb magyar összefogást" - Kőrössy Zsolt (69)

1945. január 20-án vesztettem el az állampolgárságomat - mondta gondolkodás nélkül a gyimesi születésű, egykor bányatechnikusként dolgozó idős férfi, aki akkor alig négyéves volt. Abból az időszakból leginkább arra emlékszik, hogy vagonokba zsúfolva menekültek az orosz hadsereg elől. A család a közeledő front elől menekült, és csak évekkel később tértek haza, ahol Kőrössy eredetileg gyógyszerész édesapja a csángó időseket gyógyította, amíg 1953-ban nem államosították a gyógyszertárát.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

A férfi azóta Csíkszeredán él. Azt mondta, magyar állampolgárnak anyakönyvezték, de ezeket a papírokat a negyvenes évek végén bevonták a román hatóságok, és újakat állítottak ki helyettük - így a kérelmezők ma román nyelvű papírokkal igazolják a magyarságukat.

Az idős férfi azt mondta, mindig is magyarnak mondta magát, és "el is várta már régóta", hogy ezt a magyar állam is elismerje. "Erőteljesebb magyar összefogást jelent" - válaszolta a kérdésre, hogy mire is jó az állampolgárságról szóló papír azoknak, akik utazásokat, magyarországi munkát vagy áttelepülést nem terveznek.

A papír "nagyobb súlyt ad" - Ács Zoltán (27)

Külföldön hiába mondom, hogy magyar vagyok, most már papírt is tudok mutatni róla - mondta a Svájcban dolgozó Ács Zoltán. Hozzátette, volt már kellemetlen tapasztalata a román útlevelével. "Lefagyott a mosoly az ügyintéző szájáról, amikor meglátta a papírjaimat" - magyarázta, hozzátéve, hogy ez a postán történt, de még a munkaszerződését is meg kellett mutatnia, hogy elhigyjék, nem rosszban sántikál.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

Ezzel együtt szerinte is az összetartozásról szól az állampolgárság, mert a papír "nagyobb súlyt ad". Azt mondta, van néhány unokatestvére, akik nem akarnak magyar állampolgárságot igényelni, mondván, anélkül is magyarok, de a legtöbben inkább csak addig akarnak várni vele, amíg az első hullámon túl van a konzulátus.

Ács Zoltán szerint a székelyek számára azért is fontos az állampolgárság, mert szeretnék elérni a három magyar megye - Hargita, Kovászna és Maros - számára az autonómiát, és ehhez számítani fog, hogy a lakosság mekkora része magyar állampolgár.

"2005-ben megtagadtak minket" - Albert Ilona (60) és Albert Béla (62)

"Nagyon régóta várjuk ezt a napot" - mondta a nyugdíjas csíkszeredai asszony, aki a férjével együtt ünneplő ruhába öltözve érkezett a konzulátusra. Mindketten végig könnyes szemmel beszéltek, azt mondták, nem akarnak áttelepülni, csak "lelkileg erősödnek meg" az állampolgárság megszerzésével. Szerinte azért is fontos nekik a magyar állam lépése, mert az ő életüket a politika alakította úgy, hogy "ide szakadtak", és "elnyomás alatt élték le az életüket", ami csak részben mérséklődött a rendszerváltás után.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

Albert Ilona azt mondta, a gyerekkorából emlékszik arra, hogy az édesapja sokáig reménykedett, és többször mondta, hogy "jaj, most visszacsatolnak". "Most nem csatolnak vissza, de elismerik, hogy mi is vagyunk" - mondta erre a férje. "2005-ben megtagadtak minket, ez szent igaz, de ez most helyreigazítódik" - magyarázta Albert Ilona, aki szerint különösen fájt, hogy a népszavazás után több román nevezte őket hazátlannak, és erre nem tudtak válaszolni.

"Mintha leprás lennék" - Barabás Emese (30) és Csukor Imola (25)

"Amikor az USA-ban jártam, a román útlevelemet úgy nézték, mintha leprás lennék" - mesélte Barabás Emese, egy fiatal tanárnő, aki Csíkszeredán tanít román nyelvet magyar gyerekeknek.

"Ha engem külföldön megkérdeztek, hogy honnan jövök, inkább eddig sem mondtam, hogy Romániából, csak azt, hogy magyar vagyok" - tette hozzá a lány barátnője, Csukor Imola is, aki szintén magyar-román tanári diplomát szerzett, de most Angliában dolgozik. Ő azért is kérhetett az elsők között magyar állampolgárságot, mert már kedden utazott vissza Nagy-Britanniába. Azt reméli, ha papírja is lesz arról, hogy magyar, jobb munkákat is kaphat külföldön. Eddig diplomája ellenére többek között egy csirkefeldolgozó-üzemben dolgozott, mert szerinte a brit törvények rengeteg jobb munkakör betöltését nem engedélyezik román munkavállalóknak.

Szerintük a székelyek 90 százaléka biztosan nem fogja elhagyni Romániát az újonnan szerzett állampolgárság miatt, de ők azért hezitálnak. Csukor Imola megfontolná, hogy Angliában telepedik le, ha jobb munkája lesz, Barabás Emese, aki pedig saját elmondása szerint "teljesen stabil körülmények közt él", azt mondta, "sose lehet tudni, mikor lesz rá szükség". A fiatal tanárnők szerint hasznossága mellett ugyanúgy fontos a magyar állampolgárság "lelki része" is: azt remélik, hogy nemcsak külföldön, de Magyarországon is magyarként tekintenek majd rájuk, és nem "románozzák" vagy "oláhozzák" le őket, mint eddig annyiszor.

"Ez a mi földünk, a mi országunk"
"Ez rossz, nagyon rossz, és csak újabb konfliktusokat fog szülni" - ez a véleménye a kettős állampolgárságról egy Csíkszeredán élő román lánynak, Lavinia Barbunak. "Ez Románia, nem Magyarország, ez a mi földünk, a mi országunk" - mondta. Arra panaszkodott, hogy a magyarok nem szeretik a románokat, és "mindig autonómiát akarnak". Az állampolgárság megadása szerinte egy újabb lépés ebbe az irányba. "Azért a románok között nem beszédtéma az állampolgárság-ügy" - tette hozzá: szerinte annyi konfliktus van a magyarokkal, hogy a románok "már hozzá vannak szokva".


KAPCSOLÓDÓ CIKK