Pintér szorult helyzetével indult az EU-elnökségi munka

2011.01.28. 7:00

Egyből egy bonyolult konfliktus közepén találta magát a magyar kormány az EU-elnökség első napjaiban. Korábban személyesen Orbán Viktor is amellett érvelt, hogy Romániát és Bulgáriát minél előbb fel kell venni a schengeni övezetbe, de a számításokat keresztülhúzta egy most elkészült, titkos uniós jelentés. A románokat elkeserítő döntés közlése Pintér Sándor belügyminiszterre maradt.

Hiába remélte Románia és Magyarország is, hogy a magyar EU-elnökség vezényletével fél éven belül felszámolhatják a két ország határán álló határőrbódékat, az elnökség "egyik legfontosabb prioritásának" nevezett schengeni bővítés, egy kedden ismertetett jelentés miatt menthetetlenül elcsúszott. Néhány hete Magyarország még eltökélt diplomáciai pengeváltásokba is belement a németekkel és franciákkal szemben, hogy mentse Románia csatlakozási álmait, a politikai csatározásokat azonban a héten visszavonhatatlanul keresztülhúzta néhány alkalmatlannak talált bolgár határőr.

Pintér Sándor magyar belügyminiszter kedden jelentette be az Európai Parlament (EP) illetékes bizottsága, a LIBE (ez a rövidítése a szabadságjogi és igazságügyi területtel foglalkozó testületnek) előtt, hogy technikai hiányosságokat találtak a bolgár határőröknél, ezért egyelőre nem születhet pozitív szakértői vélemény a két ország schengeni csatlakozásáról (erről itt olvashat részleteket). Mivel Bulgária és Románia felkészültségét az EU együtt vizsgálta, Bulgária megbuktatása Románia csatlakozását is elvágta. "Ez számunkra teljesen újdonság volt" - mondta az [origo]-nak Sógor Csaba, a csatlakozással foglalkozó romániai EP-képviselő, a LIBE-bizottság koordinátorhelyettese. Szerinte Románia nem tudott arról, hogy Bulgária nem készült el külső határainak fejlesztésével a közösen tervezett határidőre, és ezzel borulhat az egész csatlakozási menetrend.

Románia és Bulgária a tervek szerint idén tavasszal csatlakozott volna a schengeni zónához, amelyben az EU tagállamai nem végeznek egymás közt belső határellenőrzést, és így az állampolgárok anélkül utazhatnak, hogy a határőrrel találkoznának. A csatlakozást nagy várakozás övezte Romániában, Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár pedig január elején arról beszélt, hogy Románia felvétele "másfél millió magyarnak is érdeke". "Ezt a csatlakozást a magyar kormány is nagyon támogatta, Magyarországnak is elemi érdeke és Romániának is, a határ mentén élő embereknek és a gazdaságnak is nagyon fontos" - mondta Sógor Csaba, a csatlakozással foglalkozó romániai EP-képviselő.

Politikai csatává vált

A schengeni csatlakozást egy pontosan szabályozott felkészülés előzi meg, amelyben a zónához csatlakozó tagállamoknak rendkívül szigorú feltételeket kell teljesíteniük főként a külső határaik ellenőrzésében. Sógor szerint Románia ezeket a technikai feltételeket tökéletesen teljesítette: a schengeni övezet leendő külső határain eurómilliós műszaki fejlesztéseket hajtott végre, adatbázisokat épített ki, embereket állított munkába. Korábban Teodor Baconschi román külügyminiszter is azt nyilatkozta, hogy Románia "elvégezte házi feladatát", minden szabályt és célkitűzést szigorúan betartott, minden EU-s teszten és ellenőrzésen átment.

Mért kell Romániának Bulgáriára várnia?
Románia és Bulgária schengeni csatlakozásra való alkalmasságát azért vizsgálta kezdettől fogva együtt az EU, mert így a két ország közös, 608 kilométeres határszakaszát nem kellett a magas schengeni elvárások szerint felszerelni, az azonnal az övezet belső határává válhat. A könnyítésért cserébe viszont a két országnak vállalnia kellett, hogy egymás nélkül nem léphetnek az övezetbe, és ha egyikük elbukja a próbát, a másikat is magával rántja. "A Duna menti határ nem schengen-kompatibilis, így most már lehetetlen azon kapkodni, hogy Románia mégis Bulgária nélkül kerüljön az övezetbe - mondta Sógor Csaba.

 

Az előírt szabályok teljesítése ellenére azonban több EU-tagállam további kifogásokat támasztott a két balkáni ország csatlakozásával szemben, ami hatalmas politikai vihart kavart az elmúlt hónapokban. Németország és Franciaország vezetésével néhány tagállam azzal kezdett érvelni, hogy Románia és Bulgária nem tesz eleget a korrupció és a szervezett bűnözés ellen, ezért még nem alkalmas a csatlakozásra. Románia azzal vágott vissza, hogy ezek nem feltételei a schengeni csatlakozásnak, és azzal vádolta Európát, hogy "nem játszik tisztességesen", megszegi a saját szabályait, ha ilyen kifogásokkal elutasítja a csatlakozást. "Ők is elismerték, hogy ezek politikai kifogások, és mi azt gondoljuk, hogy a lisszaboni szerződés Európájában pedig nem lehet menet közben változtatni a szabályokon" - mondta az [origo]-nak Sógor Csaba.

Januárban úgy tűnt, hogy a román és bolgár csatlakozás körüli konfliktusban komoly szerep jut majd a magyar EU-elnökségnek, amely egyértelműen csatlakozáspárti volt. A szabályok szerint a két országot csak akkor lehet felvenni a schengeni övezetbe, ha erre minden tagállam rábólint, és ezt a kompromisszumot a magyar kormánynak kell összehoznia. Január közepén több egyeztetés is volt a témáról: Orbán Viktor miniszterelnök Strasbourgban kijelentette, hogy "a térség jó ismerőjeként tudja, hogy Bulgária és Románia felkészült a schengeni övezet tagságára", Németh Zsolt államtitkár pedig kollégáival egyeztetve jutott arra a megállapításra, hogy a német és francia kifogások nem a schengeni felkészültséggel kapcsolatosak, hanem "részben belpolitikai, részben egyéb, a schengeni kérdéshez nem kapcsolódó problémákból fakadtak."

Forrás: AFP/Daniel Mihalescu
A román határokat felkészítették

Az államtitkár egy későbbi berlini tárgyaláson megpróbálta még egyértelműbbé tenni a helyzetet: közölte, "Budapest elfogadhatatlannak tartja", hogy egy nyugat-európai ország belpolitikájától tegyék függővé Románia és Bulgária csatlakozását a schengeni rendszerhez. "Úgy gondoljuk, hogy itt világos jogi folyamatról van szó. Ha megfelelnek a feltételeknek, akkor mindkét országot be kell engedni a schengeni rendszerbe; nem lehet árukapcsolást végrehajtani ebben az ügyben" - fogalmazott Németh.

Január 20-án a magyar elnökség a gödöllői kastélyban is informális tanácsülésen próbálta egyengetni a román és bolgár csatlakozás útját. Itt Pintér Sándor belügyminiszter azt kérte német kollégájától, hogy foglalja írásba, milyen problémái vannak a két országgal, mert anélkül a kifogásokról tárgyalni sem lehet. Ekkor Cecilia Malmström, az Európai Bizottság belügyekért felelős biztosa még úgy nyilatkozott, hogy "nem lehet megmondani, lezárható-e a magyar elnökség végéig Románia és Bulgária csatlakozása".

Menthetetlenül elnapolt vita

Pintér Sándor keddi bejelentése alapjaiban írta át ezeket a politikai csatározásokat: korábban a magyarok által egyengetett vitának még az volt a tétje, hogy a tervezett határidőre, áprilisra vagy májusra megnyithassák a román és bolgár határokat, a vita azonban most már csak arról szól, hogy az év második felében lehet-e szó a balkáni országok schengeni csatlakozásáról. A bolgároknál talált hiányosságok pótlását ugyanis Bulgária március közepére ígérte, és így az egész menetrend felborult.

"Ha nem történik valami csoda, és csak márciusban futhatunk neki újra a szavazásnak, akkor a schengeni csatlakozás minimum fél évet csúszik, és őszre marad" - mondta Sógor Csaba. A határnyitásra azért kell majd ennyit várni, mert az nemcsak a szárazföldi, de a légi és vízi határátkelőket is érinti, a légi forgalomban pedig a repülőgépek menetrendje miatt csak évente kétszer, tavasszal és ősszel lehet ilyen mértékű átrendezést végigvinni - magyarázta.


Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt
Pintér is tárgyalt a csatlakozás érdekében

Csoda márpedig nem várható, a Pintér által kedden idézett jelentés ugyanis köntörfalazás nélkül kimondta, hogy Bulgária nem áll készen a változásra. Az [origo] szerette volna kikérni a jelentést a Belügyminisztériumtól, de ott azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a jelentés titkos, csak az Európai Tanácsnak és a Bizottságnak van hozzáférése. Sógor Csaba viszont, aki olvasta a jelentést, az [origo]-nak azt mondta, hogy a dokumentumból egyértelműen kiderülnek a hiányosságok.

Erre a jelentésre a magyar EU-elnökségnek sincs ráhatása, a dokumentumot a Belügyminisztérium szerint egy uniós testület, a Bel- és Igazságügyi Tanács keretein belül működő Schengeni Ügyek Munkacsoport Schengeni Értékelő formációja (Working Party for Schengen Matters - Schengen Evaluation) készíti. Sógor azt mondta, hogy a testület előre bejelentett és előre nem jelzett határellenőrzések során állapította meg, hogy a bolgár-török határon nem teljesülnek az elvárt feltételek. "Mivel titkos dokumentumról van szó, nem mondhatok részleteket, de el lehet képzelni, miket találtak: át lehetett menni a határon motozás nélkül, vagy nem működtek a számítógépek... egyértelműen le van írva, hogy március végén csinálnak új jelentést, és addig nincs mit tenni." - mondta Sógor.

A Belügyminisztérium szerint a magyar elnökség a halasztás ellenére őszig sem marad munka nélkül, mert a schengeni térségbe való felvételhez a tagok száz százalékos egyetértése kell, a németeket és a franciákat pedig még mindig meg kell győzni arról, hogy politikai kifogásaikkal nem kaszálhatják el a folyamatot később sem. "A magyar elnökség jelenleg ennek az egyetértésnek a megszületésén dolgozik. Ennek a politikai kompromisszumnak a létrehozása, tehát a csatlakozás pontos dátumának a meghatározása, a magyar elnökség egyik fontos prioritása, amiért mindent megtesz" - közölte a minisztérium.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK