Megpiszkálta Mubarak az alvó krokodilt

2011.02.06. 12:19

Mindent behálózó Mubarak-klánról, alvó krokodihoz hasonlító egyiptomi kultúráról és erősödő rendőri figyelemről beszéltek az [origo]-nak nyilatkozó, Budapesten élő egyiptomiak. Szerintük Mubaraknak mennie kell vagy szembe kell nézni Egyiptom problémáival, de nagy kérdés, hogy mennyire lesznek merészek az átmenet bátorításánál a nyugati országok, és hogy megtalálja-e igazi vezetőjét a két hete a kormány ellen tüntető milliós tömeg.

- Mubarak, nincs lakásom, ahol élhetnék! - panaszkodik egy öreg egyiptomi az elnöknek.
- Ne siránkozz, nem vagy ezzel egyedül az országban.
- A te fiadnak bezzeg óriási házai vannak.
- De hiszen csak kettőt kapott ajándékba, azokat építette egybe - védekezik Mubarak.
Erre dühbe gurul az öreg egyiptomi:
- Na de az egyik ház Alexandriában, a másik Asszuánban van!

Egy 28 éve Budapesten dolgozó, Egyiptomból származó férfi szerint az arab humor és a fenti vicc tökéletesen tükrözi azt az lelkiállapotot, amely a két hete tartó véres egyiptomi zavargásokhoz vezetett. A férfi szerint a vicc alig túloz. Nem csak a két város között lévő 842 kilométer hosszú sáv került a három évtizede hatalmon lévő Hoszni Mubarak családjának befolyása alá.

A nyilatkozatot csak névtelenül vállaló férfi azt mondta, a pletykák szerint Mubarak nem csak gyerekeit, rokonait helyezte el fontos posztokon, de fiatal szeretőinek is jutott hely. Mubarak és családja az elmúlt három évtizedben folyamatosan meglopta az egyiptomi gazdaságot - mondta a férfi.

Az alvó krokodil

Hoszni Mubarak 1981 óta vezeti Egyiptomot. Hatalma a demokratikus szabadságjogok komoly korlátozását hozta. Hivatalba lépése óta szinte folyamatosan érvényben volt az a rendkívüli állapot kihirdetéséről szóló törvény, amely rendkívüli jogokkal ruházza fel a hatalom legfőbb támogatójának számító rendőrséget és titkosszolgálatot. A rendőrség állambiztonsági érdekből bárkit letartóztathat gyanúsítás nélkül is.

"Egy Magyarországon tevékenykedő egyiptomi cég vezető munkatársa  szerint érezhető volt az elmúlt évtizedben a rendőri jelenlét növekedése . Mubarak Elnöknek előbb-utóbb fel kell ismerni, hogy tarthatatlan az Egyiptomban uralkodó szegénység, munkanélküliség és az egekbe szökő élelmiszer-árak."

Egyiptomban január 25-én törtek ki tömegtüntetések, amelyek résztvevői Mubarak távozását követelik. Az időzítés nem volt véletlen, ez a rendőrség napja. A tüntetések szervezői egy tavaly nyári incidensre utaltak a tüntetésről szóló felhívásaikban, amikor rendőrök jelentek meg egy alexandriai netkávézóban, hogy ellenőrizzék, kik használják az internetet. A kávézóban ott volt egy Haled Szaid nevű fiatal is, aki nem adta át személyi igazolványát. A vitát brutális verés követte, Szaid kegyetlen halált halt.

A Human Rights Watch nevű jogvédő szervezet január 31-én nyilvánosságra hozott jelentése szerint a rendőrség rendszeresen visszaél hatalmával, rutinszerűen kínozza vagy bántalmazza még a kisebb súlyú bűncselekmények elkövetőit is. Egy magyar-egyiptomi vegyes kft. tulajdonosa szerint az elmúlt évtizedben nagyon megszigorodott a kereskedelmi tevékenység ellenőrzése is. A rendőri jelenlét növelését sokáig magyarázta azzal a kormány, hogy célja a külföldiek biztonságának megvédése.

A 28 éve Budapesten dolgozó férfi alvó krokodilhoz hasonlította a tízezer éves egyiptomi kultúrát, azt mondta, talán most érkezett el az idő, hogy ez a szunnyadó óriás felébredjen. Az egyiptomi forrongást mégis nyugtalanul figyeli, attól tart, hogy az egyiptomiak szabadságvágyát végül a nagyhatalmak fogják elnyomni, mert találnak fontosabb szempontokat, mint az egyiptomi nép érdeke.

Terelgetni Mubarakot

"Mubarak mindig is az Egyesült Államok által könnyen irányítható politikus volt. Az egyiptomiak most azt fejezik ki, hogy nem kérnek többet Amerikából és a hangzatos demokráciateremtésből" - mondta az [origo]-nak nyilatkozó, Magyarországon élő egyiptomi férfi. Mubarak uralma idején Egyiptom sokáig az Egyesült Államok egyik legmegbízhatóbb arab szövetségesének számított, amiben komoly része van, hogy Egyiptom az egyetlen arab ország, amely hivatalosan is elismerte Izrael létezését az Izraellel kötött 1979-es békeszerződésben. Egyiptomot ezért a húzásáért kizárták az arab országokat tömörítő Arab Ligából, ahová csak 1989-ben térhetett vissza.

Egyiptom és az Egyesült Államok viszonya ugyanakkor az elmúlt években elhidegült. Mubarak 2004 után öt évig nem járt az Egyesült Államokban, csak a Barack Obama sikerével végződő elnökválasztás után tért vissza Washingtonba. Obama azonban szakított elődei Közel-Kelet-politikájával, és a minden áron való rendteremtés helyett a helyi demokratikus törekvések támogatását helyezte a térségbeli amerikai diplomácia egyik legfontosabb céljává (erről itt olvashat részletesen).

Az egyiptomi férfi szerint az Egyesült Államok nem fogja hagyni, hogy Mubarak "kicsússzon a kezéből, és valószínűleg az enyhülés, a kompromisszumos megoldás felé próbálják majd terelni". Erre utal az is, hogy Obama múlt héten felszólította Mubarakot, kezdje meg a békés hatalmi átmenet kidolgozását, azaz az amerikai elnök lényegében jelezte, ha nem is napokon belül, de politikai változást akar látni Egyiptomban.

A barbarizmus kora

A férfi nem tartja valószínűnek, hogy Mubarak rendszerét forradalmi eszközökkel meg lehet dönteni. A valódi változáshoz nem elegendő az elnök lecserélése, hiszen Mubarak "klánja mára behálózza az ország egész hatalmi struktúráját". A másik nagy gond szerinte az, hogy a felkelőknek nincs igazi vezetője. A férfi szerint téved a nyugati média, amikor Mohamed el-Baradeit, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség korábbi igazgatóját tekinti Mubarak potenciális ellenfelének. "El-Baradei nem jó szónok, és nem lenne alkalmas az ország vezetésére" - mondta.

A Baradeijel szembeni ellenérzéseknek maguk a tüntetők is hangot adtak. A múlt hét végén, amikor Baradei megjelent a tüntetők között, hogy beszédet mondjon, több helyszíni jelentés szerint azt kiabálták neki a tüntetők közül, hogy "ne lopd el a forradalmunkat", "nem kell nekünk vezető".

Az [origo]-nak nyilatkozó férfi a legrosszabb lehetőségnek a Muszlim Testvériség nevű iszlám csoport, a legjelentősebb ellenzéki csoportosulás megerősödését tartja (a Testvériség történetéről és törekvéseiről itt olvashat). "A szélsőségek hatalomra jutása a barbarizmus korszakát hozná el Egyiptomban..., még Mubarak rendszeréhez képest is több száz évvel vetné vissza Egyiptomot" - mondta. A hozzájuk kapcsolódó előítéletekkel valószínűleg a Testvériség is tisztában van. A csoport egyik ismert politikusa szombaton azt nyilatkozta az [origo]-nak, hogy a Testvériség nem készül a hatalom átvételére, és kormányzati szerepet sem vállal a következő, ősszel kezdődő elnöki ciklusban (az interjút itt olvashatja).

KAPCSOLÓDÓ CIKK