Megbukott szomszédok között mutathatja meg igazi arcát Líbia

2011.02.17. 19:49

Összecsapásokról, tüntetőkre eresztett gyilkosokról és felgyújtott rendőrségről érkeznek töredékes információk, ahogy Líbiában is megkezdődött a "harag napja", a rendszer megdöntésére irányuló tüntetéssorozat. Észak-Afrika olajban gazdag országa azonban nem feltétlenül törik meg a tüntetők nyomására, akiknek számát még becsülni sem lehet. Líbia vezetőjének, Moammer Kadhafinak sokak szerint még most is több támogatója van, mint ellensége, pedig rendőrei éles lőszerrel lövik a demokráciát követelő fiatalokat.

Válaszúthoz érkezett csütörtökön Észak-Afrika leggazdagabb országa, miután a keleti és nyugati szomszédjában, Egyiptomban és Tunéziában is megbuktatták a diktátort az arab világon végigsöprő forradalmak. A Moammer Kadhafi elnök által 40 éve irányított Líbiában a héten szintén tüntetések és összecsapások kezdődtek, csütörtökre pedig az interneten meghirdették a "harag napját", a rendszer megdöntésére irányuló demonstrációt.

A média ellenőrzése miatt egyelőre nem lehet tudni, mekkora volt az ereje a tüntetésnek, pedig ez valamiféle jelzést adhatna arra, hogy a 68 éves Kadhafi rendszere a szomszédos diktátorok sorsára jut-e, vagy képes talpon maradni - írja az al-Arabíja arab hírtelevízió internetes kiadása. Hiába szerveződik ugyanis az interneten látványos kampány a rezsim ellen, az országban Kadhafinak komoly támogatottsága is van, ráadásul a hatalmas olajexportból jut elég pénz az elégedetlen tüntetők életkörülményeinek javítására is.

Mivel az országban a média a kormány erős ellenőrzése alatt van, szinte lehetetlen megbecsülni, hogy mekkora tömegek gyűlnek a Kadhafi elleni tüntetésre. Árulkodó adat ugyanakkor, hogy a "harag napjára" hívó Facebook-oldalnak hétfőn 4400 támogatója, szerdán pedig már 9600 tagja volt - írja az al-Arabíja. Az egyiptomi tüntetésekkel összehasonlítva ez nagyon kevés: ott a tüntetők több mint 400 000-en követték az egyiptomi harag napját szervező oldalt. (Igaz, a két ország lakossága között is nagyságrendi különbség vannak, Libiában 6,4 millió, Egyiptomban 80 millió ember él).

Csütörtök délután az al-Dzsazírának egy szemtanú azt mondta, hogy az ország keleti partvidékén található Bengáziban hat ember meghalt, amikor a rendőrség éles lőszerrel tüzet nyitott a harag napjára gyülekező tüntetőkre. Az Abdullahként bemutatkozó férfi szerint a helyi börtönökből kiengedték a bűnözőket, akik késekkel, kardokkal és puskákkal támadtak a tüntetőkre. "Mindenkit megölnek" - mondta a szemtanú.

A Twitteren közben arról érkeztek meg nem erősített üzenetek, hogy a Bengáziban kitört összecsapásokon kívül Ajdabija városban is zavargások vannak, a belbiztonságiak központját felgyújtották, és füst borítja az eget. A Guardian szerint ugyanakkor a média erőteljes korlátozása miatt nem lehet ellenőrizni az információkat.

"Áttörtük a félelem korlátait"

Hétfő óta több jelentés érkezett az ország különböző városaiban zajló összecsapásokról, amelyeken kormányellenes tüntetők ütköztek meg a biztonsági erőkkel vagy a kormánypárti ellentüntetőkkel. A külföldi emberi jogi szervezetek több mint egy tucat áldozatról tudnak, akiket mesterlövészek, helikopterről tüzet nyitó fegyveresek vagy késekkel felfegyverzett kormánypártiak öltek meg. Nagyobb összecsapásokat jelentettek a hét elején az ország keleti részén található al-Bajdában, valamint Bengáziban is. A zavargásokról egy videó is felkerült az internetre, amelyen hallatszik, hogy a rendőrök a tüntetők közé lőnek, majd a menekülök vérző testeket visznek a helyszínről.

 
Tüntetők közé lőnek a líbiai rendőrök

A tüntetések szervezőinek ezek a rajtaütések nem vették el a kedvét: "A líbiaiak áttörték a félelem korlátait, eljött az új virradat" - mondta Faiz Jibril, egy külföldön élő ellenzéki vezető. Egy másik líbiai ellenzéki, egy Muammad min Libya álnéven publikáló blogger a Guardiannak írt publicisztikájában azt mondja, hogy a tunéziai és egyiptomi forradalom a szabadság reményét ültette a líbiaiakba. "Ezek a forradalmak visszaadták nekünk a bátorságot, hogy álmodjunk és beszéljünk az álmainkról, beszéljünk a jogainkról anélkül, hogy nevetségessé tennénk magunkat egy szélmalomharcban" - írta.

A blogger szerint Líbia népe az elvesztett szólásszabadságért és a romló életkörülmények miatt kezdett tüntetésbe. "A fiatalok között nagy a munkanélküliség, és a kormányban mindenhol elterjedt a korrupció. Korrupt a rendőrség, korrupt az egészségügy, korrupt az oktatás is."

"Mindenki elpusztul, aki szembeszáll"

A csütörtökre meghirdetett harag napjának délelőttjén a fővárosban, Tripoliban mégsem volt nyoma Kadhafi-ellenes tüntetésnek, a város központi terén, a Zöld téren ellenben több száz kormánypárti tüntető vonult fel líbiai zászlókat és az elnök képét lengetve. A tüntetők azt skandálták, hogy "lelkünket és vérünket is feláldozzuk neked, vezérünk!", illetve hogy "Moammer építette a mi generációnkat, és mindenki elpusztul, aki szembeszáll vele!".

A BBC szerint a helyi média szinte csak a kormánypárti tüntetésekről számolt be, a halálos áldozatokkal járó korábbi kormányellenes tüntetéseket szinte teljes hallgatás övezi. "A pletykák szerint a kormánypárti tüntetőknek fizettek, hogy képmutató szlogeneket skandáljanak" - írta a Guardiannak a tripoli blogger.

Forrás: AFP/Mahmud Turkia
Tripoliban több száz kormánypárti tüntető vonult fel líbiai zászlókat és az elnök képét lengetve

A Kadhafi-rezsim az AP hírügynökség szerint nem sajnálta a pénzt, hogy a maga oldalára állítsa a tüntetőket. Az arab forradalmak kezdete óta ígéretet tett a kormánytisztviselők bérének megduplázására. A BBC-nek közben egy meg nem nevezett magas rangú tisztviselő egyértelművé tette, hogy a hatóságok "nem hagyják, hogy egy csapat ember éjszaka Líbia biztonságával játszadozzon". Más források szerint a kormány sms-ben figyelmeztette az embereket, hogy ne vegyenek részt a tüntetéseken, mert a hatóságok éles lőszert is bevethetnek az illegális tüntetések felszámolására.

"Továbbra is köztiszteletben áll"

Bár a líbiaiaknak sok problémájuk van a munkanélküliséggel, az egyenlőtlenségekkel és a korlátozott politikai szabadságjogokkal, a Telegraphnak nyilatkozó elemzők szerint az országban valószínűtlen egy Egyiptomhoz hasonló lázadás. Musztafa Fetúri, egy Tripoliban dolgozó politikai elemző és egyetemi professzor a lapnak azt mondta, hogy a kormány bármikor felhasználhatja az olajexportból származó bevételeket a társadalmi problémák enyhítésére. "Vannak problémáink, az emberek úgy érzik, hogy az ország egy nagy halom pénzen ül, de nem bíznak benne, hogy a pénz jól lesz elköltve" - mondta. "Mégis, nem látom, hogy a nyugtalanság terjedne, Kadhafi továbbra is köztiszteletben áll, és biztos vagyok benne, hogy a többség számára népszerű is marad" - tette hozzá.

A megosztottságot mutatja, hogy csütörtök délután Líbia londoni nagykövetségénél is egyaránt felvonultak Kadhafi-párti és Kadhafi-ellenes tüntetők. A Guardian szerint az államfő támogatói voltak többen, 400-500-an gyűltek össze, és zöld zászlókat lobogtattak Kadhafi óriási képe körül. A kormányellenes tüntetők 200-300-an lehettek, de sokkal lelkesebben tüntettek.

Kadhafi nyilatkozataiban közben rendületlenül állítja, hogy az ő rendszerét nem fenyegeti az egyiptomiak sorsa. A vezető, aki korábban még jó barátjának tartotta a tunéziai és egyiptomi diktátorokat, szerda esti tévébeszédében már "az USA és a cionizmus szövetségeseinek" nevezte őket, akiknek a "bábkormánya" úgy hullott el, mint az őszi levelek. A vezér, aki korábban külföldi összeeskövést sejtett az arab forradalmok között, szerdán már lelkesen üdvözölte azokat, és azt hirdette, hogy a felkelésekben az ellenségeik hullottak el. Megerősítette ugyanakkor, hogy Líbiának nincs szüksége nyugati típusú demokráciára, mert az általa létrehozott egyedülálló államforma jobb annál.

Forrás: AFP
Líbia Egyiptom, Tunézia és Algéria között fekszik. Két szomszédjában megbukott a rendszer, egy forrong

"Filozofikus és elmélkedő alkat"

Kadhafi 1969-ben 27 évesen, gyakorlatilag ismeretlenül vette át a hatalmat katonatisztek egy kis csoportja, az általa vezetett forradalmi parancsnokság pedig betiltotta a pártokat az országban. Terrorista szervezeteket, merényleteket támogató országa évtizedeken át a nemzetközi közösség ellenségének számított, de 2003 óta elfogadottá vált korábbi ellenfelei körében is.

"Emberként meglepően filozofikus és elmélkedő alkat" - mondta a BBC-nek a vele gyakori szakmai kapcsolatban álló Benjamin Barber politikai elemző. Szerinte sokkal inkább egy berber törzsi vezető, aki a sivatag, a homok kultúrájából jött, ezért bizonyos szempontból messze áll a modern államfőktől, ami ad neki egyfajta kitartást és konokságot.

Kadhafi előszeretettel hirdeti magáról, hogy a nemzet szellemi vezetője, és az általa kidolgozott - az általa írt Zöld könyvben részletezett iszlám alapú, a kapitalizmus és a szocializmus egyes elemeit is magába foglaló - államforma egyfajta közvetlen demokrácia. A gyakorlatban azonban egy autoriter uralkodó - írja róla a BBC.

A líbiai tüntetést a tunéziai és egyiptomi forradalmak ihlették, amelyek szinte az egész arab világban forrongásokhoz vezettek. A forrongások hátteréről összefoglaló cikünket itt találja. Az [origo] címkeoldalain összegyűjtve megtalálja az egyiptomi forrongásokról, a Tunéziáról, valamint Algériáról, Bahreinről, Jemenről és Iránról szóló cikkeinket is.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK